Olofsson Károly 1916. december 23-án Rákosszentmihályon született, karácsony előtt ünnepelte 100. születésnapját. Az elemi iskola után a budapesti Szent Benedek Bencés Gimnáziumban tanult. Érettségi vizsgáit 1933-ban, 16 évesen tette le, majd belépett a bencés rendbe. Pannonhalmán teológiát, a müncheni Lajos Miksa Egyetemen német nyelvet tanult. 1939-ben Budapesten magyar-német-bölcselet szakos tanári oklevelet és doktorátust szerzett, és ugyanabban az évben pappá szentelték.
1941-től tizenegy hónapon át tábori lelkészként szolgált a komáromi hadikórházban, ezután a rend soproni, pápai, majd budapesti gimnáziumában tanított. Mivel 1945 őszén részt vett a nemzetgyűlési választási küzdelmekben, a baloldali újságok sajtóhadjáratot indítottak ellene. Pannonhalmán bujtatták el, ahol aztán 1946. június 5-én az Államvédelmi Hatóság letartóztatta.
Az Andrássy út 60-ba vitték, ahol koncepciós per megindításához akartak belőle vallomást kicsikarni. Miután vallatói nem jártak sikerrel, a szovjet katonai bíróság koholt vádak alapján 1946 szeptemberében a Szovjetunió munkatáboraiban letöltendő tíz évig tartó szabadságvesztésre ítélte.
A szerzetest a Gulágra internálták, ahonnan 1955 novemberében térhetett csak haza. Szabadulását követően sem papként, sem tanárként nem kapott működési engedélyt. Kezdetben fizikai munkás volt egy pesterzsébeti ládagyárban, majd tizenkét évig az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben dolgozott betegszállítóként, később mosodai munkásként, végül mosodavezetőként. 1969-től a Korányi-szanatórium mosodájának vezetésével bízták meg, innen ment nyugdíjba 1977-ben. Papi hivatását hosszú ideig csak titokban végezhette.
Oloffson Placid, a 100. születésnapjára megjelent életrajzi könyvben így vall életéről: “tudatában vagyok annak, hogy egyszerű, átlagos képességű ember vagyok, semmiféle különösebb fizikai vagy szellemi tehetségem nincsen. De az életem mindig többet kívánt tőlem, mint amire képes voltam”, és “a Jóisten mindig mellettem állt, s nemegyszer csodálatosan segített”.
A 100 éves pannonhalmi bencés atyát 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki. 2003-ban neki ítélték a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából adományozott Parma fidei – A hit pajzsa kitüntetést, 2005-ben Magyar Örökség, 2006-ban Pro Ecclesia Hungariae-díjjal ismerték el. 2010-ben vette át a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2016. október 23-án pedig Magyar Becsület Rend kitüntetést kapott páratlanul hosszú és példaadó életútja elismeréseként.
Olofsson Placidot kívánsága szerint Pannonhalmán helyezik végső nyugalomra.
100. születésnapján köszöntötték Olofsson Placid atyát
