Sikeresen visszatelepítették a természetvédők Magyarország leginkább veszélyeztetett puhatestűfaját a Vízfő-forrásba. A fekete bödöncsiga sikeres visszatéréséről magyar kutatók számoltak be nemrég a Journal of Molluscan Studies című folyóiratban.
A nagymértékű visszaszorulás hátterében az áll, hogy ez a csigafaj különösen érzékeny a környezetének megváltozására, és már viszonylag kismértékű zavarás is végzetes lehet egy-egy populáció számára. Emiatt Magyarországon mindössze egyetlenegy patakra zsugorodott a fekete bödöncsiga élőhelye, így muszáj volt lépniük a tudósoknak.
A Sályra történő visszatelepítés 2010-ben kapott hatósági engedélyt, az előkészítésben, a kivitelezésben, valamint az utána követő monitorozásban a Magyar Természettudományi Múzeum, az Állatorvostudományi Egyetem, valamint az Eszterházy Károly Egyetem szakemberei vettek részt.
Fekete bödöncsiga (Theodoxus prevostianus) Kácson (fotó: Fehér Zoltán)
A 2010 és 2012 között áttelepített csigák utódaiból mostanra önfenntartó állomány alakult ki Sályon.
A fekete bödöncsiga úgynevezett pannon endemizmus, a Tisza, a Száva és a Duna vízgyűjtő területeinek bennszülött faja. Korábban 15-20 lelőhelyét ismerték, viszont az elmúlt fél évszázad alatt ezek többségéről kipusztult. Mostanra összesen négy természetes populációja maradt a világon. Az utolsó hazai állománya a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kácson van, ezenkívül ismert még kettő Ausztriában és egy Szlovéniában.
