A tengerbiológusok kutatása szerint a zátony 99,8 százaléka műanyaggal szennyezett, közel 18 tonna szemét gyűlt össze a Henderson-szigeten. Egy nagyjából 38 millió darab hulladékot jelent a mindössze 37 négyzetkilométeres atollon – állítják a Tasmaniai Egyetem és a brit Királyi Természettudományos Társaság munkatársai.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a törmelékek több mint a fele nem azonnal észrevehető, ugyanis körülbelül 10 centis rétegben már belepte azokat a homok. De amint kicsit turkálnak a homokban, borzongató látvány tárul eléjük: becsléseik szerint egy négyzetméterre átlagban 4500 darab műanyag szemét jut. Ez nem is olyan meglepő, tekintve, hogy úgy számolják: naponta nagyjából 13 ezer hulladékot mos partra a víz.
Nowhere to escape plastic pollution, even a remote, uninhabited Pacific Island. Study by Dr Jennifer Lavers @UTAS_ https://t.co/ZgMvdUAAYI pic.twitter.com/8vl2b8RIDn
— IMAS (@IMASUTAS) 2017. május 15.
Jennifer Lavers kutató beszámolója mindennél jobban érzékelteti a zátonyon uralkodó, kétségbeejtő állapotokat: “Jártam már néhány olyan szigeten, amelyek a Föld legtávolabbi pontjain helyezkedtek el, és függetlenül attól, hogy hova, melyik évben és az óceánok mely területeire mentem, mindenhol ugyanaz a történet: a partok az emberi tevékenység bizonyítékaként teli vannak szemetelve. Mégis úgy gondoltam, hogy a nagyon távoli Henderson-sziget védve van mindettől. Totálisan tévedtem.”
Lavers elmondása szerint az atollon a rákok műanyag palackok, üres flakonok és tégelyek között élnek, az egyik általa észrevett rák konkrétan egy játékbaba fejében rendezkedett be.
An uninhabited island off South America. It sounds pristine, right? It’s not. It’s covered in plastic, 37.7 million items. @SeabirdSentinel pic.twitter.com/lgoPhqVpy1
— ABC News (@abcnews) 2017. május 15.
A Henderson-sziget a csendes-óceáni Pitcairn-szigetek egyik legnagyobbika, a Világörökség része. Tíz – csak erre a szigetre jellemző – növényfajjal és legalább négy saját madárfajjal büszkélkedhet, lakatlan. Csakhogy az az állítás, hogy az ember oda még nem tette be a lábát, átvitt értelemben már nem állja meg a helyét, a világ más pontjain az óceánba kerülő emberi szemét egy része idáig sodródik. Lavers szerint ez is bizonyítéka annak, hogy most már a Föld minden szeglete érintett az ember által folytatott tevékenységekben.