“Attól tartottam, Trump hazudni fog” – meghallgatta a Szenátus az ex FBI-főnök Comey-t

Nem túlzás azt állítani, hogy Donald Trump január óta tartó elnökségének eddigi legnagyobb botrányáról van szó. James Comey ugyanis nem kevesebbet állított, mint azt, hogy az USA 45. elnöke olyan kérést fogalmazott meg felé, ami az igazságszolgáltatás akadályozásának minősülhet, és mint ilyen, bűncselekménynek számít. De nézzük szépen, sorjában!

Mi történt eddig James Comey és Donald Trump között?

James Comey 2013 szeptembere óta volt az FBI vezetője, posztjára Barack Obama, 44. elnök nevezte ki. Emélkezetes, hogy tavaly, szűk két héttel az amerikai választások előtt bejelentette a kongresszusnak, hogy ismét megnyitják a nyomozást Hillary Clinton emailbotrányával kapcsolatban. A közvélemény-kutatási adatok szerint ezzel nagymértékben hozzájárult a demokrata jelölt vereségéhez. Comey felmentését a Fehér Ház először egyébként éppen azzal próbálta indokolni, hogy nem járt el professzionálisan a Clinton elleni nyomozás során.

James Comey, az FBI volt igazgatóját a nyílt meghallgatás után zárt ajtók mögött is kérdezi majd a Szenátus hírszerzési bizottsága (Fotó: Getty Images)

Az FBI korábbi igazgatója az elmúlt szűk fél évben kilenc alkalommal is találkozott vagy beszélt Donald Trumppal. Ezt érdemes összehasonlítani azzal, hogy elődjével, Barack Obamával mindössze két ilyen esetre volt példa a 44. elnök nyolc éve alatt. Idén január 6-án találkoztak először, akkor még Trump elnöki beiktatása előtt. Ezen a találkozón az a dosszié került terítékre, amelyet egy korábbi brit hírszerző, Christopher Steele szivárogtatott ki és amelyben többek között azt állítja, hogy Trump prostituáltak részvételével rendezett orgiákat egy orosz szállodában, illetve, hogy minderről videofelvétel is készült (feltehetően az orosz hírszerzésnek köszönhetően). A beszélgetés során Comey jelezte a megválasztott elnöknek, hogy az FBI nem folytat ellene nyomozást az oroszokhoz kötődő ügyek miatt. Távozása után Comey úgy érezte, fontos, hogy a beszélgetés lényegesebb részleteit írásban rögzítse, ezért már az érte küldött autóba beülve jegyzetelni kezdett laptopján. Az amerikai jogrendszer szerint az ilyen írásos feljegyzéseket a bíróságok hiteles vallomásnak tekintik.

A következő találkozóra Trump beiktatása után egy héttel, január 27-én került sor a Fehér Házban. A négyszemközt zajló beszélgetés során az amerikai elnök megkérdezte Comey-t, hogy szeretné-e megőrizni állását az FBI élén. Trump arra hivatkozott, hogy az igazgatónak óriási nyomást kellett elviselnie az előző évben, ezért nem lenne meglepve, ha távozni szeretne, egyébként is rengetegen pályáznak a posztjára.

“Az ösztöneim azt súgták, hogy a négyszemközti találkozó […] részben egy arra irányuló próbálkozás volt, hogy kérvényeznem kelljen az állásom megtartását és így egyfajta patronálti helyzetbe kerüljek” – írta Comey vallomásában. “Ez aggodalommal töltött el, az FBI-nak a hatalom végrehajtói ágában betöltött, hagyományosan független státusza miatt.“

Comey válaszában elmondta, hogy szereti a munkáját és szándékában áll kitölteni tíz évre szóló megbízását. Emellett, hozzátette, hogy ő nem “megbízható” ember, olyan értelemben, ahogy ezt a politikusok használják, ellenben Trump mindig számíthat arra, hogy őszintén fog vele beszélni.

“Lojalitásra van szükségem, lojalitást várok el” – válaszolta erre Trump. Comey ettől teljesen lefagyott, saját bevallása szerint mozdulni sem tudott, de az arckifejezésén sem változtatott, csupán csendben nézték egymást az elnökkel.

Can you Flynn the love tonight?

A következő lényeges találkozóra Valentin napon, vagyis február 14-én került sor, egy nappal azután, hogy leváltották Michael Flynnt, aki addig, vagyis három héten keresztül töltötte be az elnök fő nemzetbiztonsági tanácsadójának posztját. Azért kellett távoznia, mert kiderült, hogy korábban illegális lobbitevékenységet folytatott és orosz diplomatákkal való találkozóiról sem vallott őszintén.

Comey több nemzetbiztonsági szakértővel, vezetővel, illetve az FBI-igazgató közvetlen főnökének számító Jeff Sessions igazságügyi miniszterrel együtt vett részt az elnöki tájékoztatón, amelynek végeztével Trump mindenkit kiküldött, Comey-t viszont visszatartotta. Az FBI-igazgatójának írásos vallomása szerint ezután az amerikai elnök azt kérte tőle, hogy állítsa le a Flynn nemzetbiztonsági átvilágításon tett vallomásával kapcsolatos nyomozást. Comey ezután azt kérte Sessionstől, hogy a jövőben, ha lehet, próbálja elejét venni, hogy bármilyen módon is, de négyszemközt maradjon az elnökkel.

James Comey megérkezik a szenátusi meghallgatásra (Fotó: Getty Images)

Később még hat ízben beszélt Donald Trumppal, mindannyiszor telefonon. Ez egyik ilyen beszélgetés során az elnök arra panaszkodott, hogy az oroszokkal kapcsolatos nyomozás mekkora kényelmetlenségeket okoz neki, illetve arra kérte az FBI igazgatóját, hogy tájékoztassa a közvéleményt arról, hogy nem nyomoznak Trump ellen. Comey – akit a botrány kirobbanása után megkérdezett amerikai politikusok és politológusok többsége rendkívül korrektnek és megbízhatónak nevezett – ezután azt mondta, hogy nem szívesen tenne ilyet, mert ha esetleg mégis vizsgálódni kezdenének Trump ügyeivel kapcsolatban, akkor gyakorlatilag nyilvánosságra kellene hozni ezt a tényt. Később, április 11-én Trump egy újabb telefonbeszélgetés során ismét a Flynn-ügyre próbált utálni, illetve megjegyezte, hogy mennyire támogatta az FBI-igazgatóját, Comey azonban ekkor már hárított és csak azt ismételgette, hogy Trumpnak az ilyen jellegű kéréseit a Fehér Ház jogtanácsosán keresztül, az igazságügyi miniszter (illetve annak helyettese) felé kellene kommunikálnia.

Ezután nem beszéltek többször, azonban májusban Trump már Jeff Sessions helyettesénél, Rod Rosensteinnél érdeklődött, hogy milyen okokkal lehetne indokolni Comey felmentését. Erre végül május 9-én került sor, a Fehér Ház indoklása szerint Sessions és Rosenstein ajánlása alapján, amelyben a Clinton-nyomozást említették lehetséges okként. Május 10-én, vagyis egy nappal Comey leváltása után Trump annyit mondott az újságíróknak, azért váltotta le az igazgatót, mert “nem végzett jó munkát”. Egyetlen nappal később azonban – a Fehér Ház, illetve Mike Pence alelnök nyilatkozatainak ellentmondva – Trump azt nyilatkozta a sajtónak, hogy Comey kirúgása a saját döntése volt, amit meghozott volna Sessions és Rosenstein ajánlása nélkül is.

Ordítástól hangos a Fehér Ház: folytatódik Trump és az oroszok bohózata

“Amikor eldöntöttem, hogy megteszem, azt mondtam magamnak: “ez az egész orosz-ügy, amibe megpróbálnak belekeverni, teljes kitaláció” – mondta Trump a nyilatkozata során. Egy nappal később pedig azt írta Twitter-csatornáján: “James Comey csak reménykedhet, hogy nincsenek “felvételek” a beszélgetéseinkről, ha elkezdene a sajtónak szivárogtatni.” Ezt az üzenetet a média Comey egyértelmű megfenyegetéseként értelmezte. Május 19-én pedig, amikor Trump a Fehér Házban fogadta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert és Szergej Kiszljak nagykövetet, eldicsekedett azzal, hogy épp most rúgta ki az FBI-igazgatóját. Ugyanebben a beszélgetésben Comey-t egyébként őrültnek és bolondnak is nevezte.

Ez történt James Comey szenátusi meghallgatásán

A magyar idő szerint délután négy órakor kezdődő szenátusi meghallgatás során Mark Warner bizottsági alelnök felvezetőjében megjegyezte, hogy James Comey becsületességét semmi és senki sem kérdőjelezi meg. Ezután sokkolónak nevezte a kirobbant botrányt. 

“Nagyon nyomasztó a vallomás, amit Mr. Comey benyújtott, mivel ez alapján úgy tűnik, az elnök nyomást akart gyakorolni rá, hogy ejtse a nyomozást” – mondta Warner. Gondoljanak bele, az USA elnöke arra kéri az FBI igazgatóját, hogy ejtsen egy folyamatban lévő nyomozást. Ezután pedig ismételten arról beszélt vele, hogy segítsen feloszlatni az orosz nyomozás felhőjét, amely beárnyékolja a Fehér Házat. Miután Mr. Comey ezt megtagadta, elbocsátották.”

James Comey volt FBI-igazgató szenátusi meghallgatását rengetegen követték élőben (Fotó: Getty Images)

Warner ezek után rámutatott, hogy Trump és a Fehér Ház mindössze egyetlen napig indokolta Comey eltávolítását a Clinton-nyomozással.

“Sokkoló az is, hogy az elnök az Ovális Irodában erről az oroszokkal beszélt, amely során őrültnek és bolondnak nevezte Mr. Comey-t. Hadd fogalmazzak világosan: ez nem boszorkányüldözés, ezek nem álhírek. Ez olyasmi, amivel még sokáig foglalkozni fogunk” – zárta bevezetőjét Warner.

Comey ezután letette az esküt, hogy a meghallgatás során csak a teljes igazságot mondja. Bevezetőjében közölte, hogy nem fogja megismételni az írásban benyújtott vallomását. Ezután összefoglalta személyes élményeit az elmúlt hónapokkal kapcsolatban.

“Zavarosnak tartottam, hogy az elnök korábban több ízben elmondta, hogy milyen jó véleménnyel van rólam és, hogy milyen jó ajánlásokat kapott más szakemberektől” – mondta Comey. “Ehhez képest megint csak zavaros volt, amikor azt mondta, hogy az orosz nyomozás miatt rúgott ki. Mielőtt kérdésekre válaszolnék, üzenni szeretnék korábbi FBI-os kollégáimnak, de előtte az amerikai emberekhez is szólnék: az FBI erős és független. Ami pedig volt kollégáimat illeti sajnálom, hogy nem köszönhettem el tőletek, életem megtiszteltetése, hogy mellettetek szolgálhattam. Köszönöm, hogy vigyáztok ránk és annyi jót tesztek az országért. Tegyétek, amilyen jól csak tudjátok.”

Ezután a Szenátus hírszerzési bizottságának elnöke, Richard Burr következett. A Burr kérdéseire adott válaszokból kiderült, hogy a rendelkezésére álló információk alapján Comey-nak semmi kétsége afelől, hogy a 2016-os választást Oroszországból próbálták befolyásolni. Ezután nem sokkal a tárgyra tért és megkérdezte, hogy Comey megítélése szerint, amikor Trump elnök arra kérte, hogy állítsa le a Flynn elleni nyomozást, akkor a helyzet alapján kijelenthető-e, hogy az elnök akadályozni kívánta a nyomozást, vagy csak Flynn-t akarta óvni a kellemetlen következményektől.

“Nem tudom, hogy az elnökkel folytatott beszélgetésem során megvalósult-e a nyomozás akadályozása, mindenesetre az egy nagyon nyomasztó beszélgetés volt” – mondta Comey.

Burr rákérdezett a már említett Steele-dossziéra is, konkrétan arra volt kíváncsi, hogy Comey meg tudja-e erősíteni a dokumentumban felsoroltakat, illetve azt, hogy ezek között szerepel-e olyasmi, ami bűncselekménynek minősül. Az FBI volt igazgatója erre csak annyit mondott, hogy a nyílt meghallgatás során nem áll módjában válaszolni a kérdésre.

“Azért írtam feljegyzéseket, mert attól tartottam, Trump hazudni fog”

Burr után Mark Warner, a bizottság alelnöke vette át a szót, aki elsőként azt kérdezte, hogy Comey miért érezte szükségét, hogy feljegyzéseket készítsen a Trumppal folytatott beszélgetésekről. Kiderült, hogy korábban Comey nem írt hasonló jegyzeteket, sem Obamával, sem az őt megelőző George W. Bush elnökkel folytatott megbeszélései során.

A Szenátus hírszerzési bizottságának elnöke Richard Burr (középen), Mark Warner (b.) és James Risch szenátorok között (Fotó: Getty Images)

“A dolgok együttállása – a körülmények, a téma és a beszélgetőpartnerem személye – miatt éreztem szükségesnek” – válaszolt Comey. A fő körülmény az volt, hogy egyedül voltam a megválasztott elnökkel, a fő témát az FBI fő tevékenységeivel összefüggő ügyek szolgáltatták. Ami pedig a személyt illeti, őszintén szólva attól tartottam, hogy hazudni fog a találkozóval kapcsolatban. Ilyen körülményekkel még nem találkoztam korábban, ezért éreztem úgy, hogy le kell jegyeznem.

“Minden további találkozó vagy beszélgetés során írásban rögzítette az elhangzottakat” – folytatta Warner. “Azért tette ezt, mert úgy érezte, később ezekre a feljegyzésekre kell majd támaszkodnia?

Igen, úgy éreztem, hogy eljöhet egy nap, amikor szükségem lehet a történtek pontos leírására” – mondta Comey. “Nem csak azért, hogy magamat védjem, hanem, hogy az FBI-t, az intézmény hitelességét és az FBI nyomozásait.

Watrner ezután arra kérdezett rá, hogy mit érzett Comey, amikor Trump – az FBI volt igazgatójának benyomásai szerint – arra akarta kérni, hogy biztosítsa lojalitásáról, illetve, hogy egyfajta patrónusi helyzetet akart kialakítani, amelyben Comey valamilyen módon “tartozik” neki.

“Az volt a benyomásom – persze lehet, hogy ez téves volt – hogy [Trump elnök] arra a következtetésre jutott, vagy valaki azt mondta neki, hogy “azt mondtad Comey-nak, hogy maradhat a pozíciójában és nem kértél cserébe semmit” – mondta Comey. “A vacsorameghívás látszólag e köré volt felépítve, főleg, mivel korábban már kétszer vagy háromszor is beszéltünk arról, hogy szeretnék a posztomon maradni, amire az elnök azt válaszolta: “nagyon remélem, hogy maradni fog”.”

Comey hozzátette, kényelmetlenül érezte magát, amikor Trump a lojalitását kérte, mivel akkor az FBI igazgatója volt.

“A Kongresszus éppen azért határozta meg, hogy az FBI igazgatójának tíz évre szóló mandátuma van, hogy az ilyen helyzeteket kivédje” – mondta Comey.

Warner ezután a február 14-i megbeszélésről kérdezett, amikor Trump elnök mindenkit – köztük Jeff Sessions igazságügyi minisztert, vagyis Comey közvetlen főnökét is – kiküldött a szobából, mielőtt elmondta Comey-nak, “nagyon reméli, hogy ejti a Michael Flynn elleni nyomozást”.
“Soha nem tapasztaltam még hasonlót, az volt a benyomásom, hogy valami nagyon fontos történik, ezért minden szóra pontosan emlékeznem kell” – elevenítette fel az eseményeket Comey.
Warner ezután megkérdezte, hogy az elnök valaha kérdezte-e más FBI-nyomozásokkal kapcsolatban, illetve kérte-e, hogy más nyomozásokkal kapcsolatban Comey bármilyen formában eljárjon. Határozott nem volt a válasz.

Úgy vélem, ez rengeteget elmond a helyzetről és akkor még nem beszéltünk a telefonhívásokról” – mondta zárszóként Warner. 

Ezután a republikánus Jim Risch szenátor következett, aki a Flynn-nyomozással kapcsolatos kérés pontos szavaira kérdezett rá.

“Remélem, tud megoldást találni arra, hogy Flynn-t elengedje” – idézte Risch Donald Trumpot. “Ő egy jó ember. Remélem el tudja engedni.”

Ezután rákérdezett, hogy a fentiek pontosan így hangzottak-e, amire Comey igennel felelt. Risch erre megkérdezte, hogy kapott-e közvetlen utasítást vagy parancsot erre az elnöktől. Nem volt a válasz.

“Utasításként értékeltem – elvégre ő az Egyesült Államok elnöke” – mondta Comey. “Nem engedelmeskedtem, de ez volt a benyomásom.”

Michael Flynn, Donald Trump azóta leváltott nemzetbiztonsági tanácsadója (Fotó: Getty Images)

Ezután Dianne Feinstein, a bizottság korábbi elnökére került a sor, aki a következő kérdést tette fel: [a fentiek elhangzása után] ön úgy értelmezte az elnök kérését, hogy ejtsen minden nyomozást Flynn-nel kapcsolatban?”

“A kontextus és az elnök szavai alapján ezt a következtetést vontam le” – válaszolta Comey. “Flynn előző nap mondott le, a botrány pedig akkor épp arra fókuszált, hogy hazudott-e az alelnöknek. Ez egy nappal korábban történt, február 14-én pedig az elnök közvetlenül erre vonatkozó megjegyzéseket tett.”

Feinstein ezután a március 30-i és az április 11-i telefonbeszélgetésekről kérdezett, amelyek során Trump azt mondta, az orosz nyomozás felhőként lebeg felette és arra kérte Comey-t, hogy segítsen ezt a felhőt szétoszlatni.

“Úgy értelmeztem, hogy a nyomozás túl sok időt és energiát vesz el a hivatalától és ezért nem tud más dolgokkal foglalkozni” – mondta Comey. “De a kérdés szerintem ennél konkrétabb dologra vonatkozott, vagyis arra, hogy adjunk ki közleményt arról, hogy az elnök nem áll nyomozás alatt.”

“Az Egyesült Államok elnöke arra kérte, hogy állítson le egy aktív nyomozást. Hogyan reagáltak erre a kollégái?” – folytatta Feinstein.

“Ugyanúgy sokkolta és meglepte őket, mint engem” – mondta Comey. “Mindannyian tapasztalt szakemberek, akik még sosem láttak ilyesmit. Végül arra jutottunk, hogy nem akarjuk, hogy az ügynökeink megtudják, az elnök azt kérte, hogy állítsuk le a nyomozást – mi így értelmeztük – ehelyett Sessions igazságügyi miniszter tájékoztatására gondoltunk, de tudtuk, hogy rövidesen, érintettsége miatt exkuzálja magát a nyomozástól. Ezért úgy döntöttünk, hogy a legjobb megoldás, ha dokumentáljuk a történteket és megpróbálunk bizonyítékokat keresni.”

Ezután a republikánus Marco Rubio következett, aki Donald Trump ellenfeleként pályázott a republikánusok elnökjelölti posztjára. A válaszok közül a legfontosabb az volt, amikor Comey a már említett “felhő”-hasonlatot kifejtve annyit mondott: “az elnök azt mondta, ha a munkatársaim közül valaki valami rosszat tett, nagyszerű lenne, ha tudhatnánk róla.”

“Mr. Comey, önnek és nekem korábban sok szakmai nézeteltérésünk volt a múltban” – vette át a szót Ron Wyden szenátor. “De úgy gondolom, az ön felmentésének az időzítése bűzlik.” Ezután a január 27-i vacsoráról kérdezte az FBI volt igazgatóját: “úgy érezte, hogy a pozíciója múlik azon, hogyan viszonyul az [orosz] nyomozáshoz?”

“Ilyen messzire nem mennék, de úgy éreztem, a pozícióm múlik azon, hogyan viselkedem és hogyan demonstrálom a lojalitásomat” – válaszolta Comey.

Ezután Martin Heinrich-re került a sor, aki feltette az egyik legfontosabb kérdést: “sok múlik azon, hogy kinek higgyünk” – kezdte az új-mexikói szenátor. “Miért adjunk az ön szavára?”

“Fontos, hogy a teljes vallomásomat kell figyelembe venni, nem csak a részleteit” – mondta Comey. “Igyekeztem nyílt lenni és teljes átláthatóságot biztosítani. Felmerül a kérdés, hogy miért küldött ki mindenkit az Ovális Irodából, ha másról lenne szó? Számomra, mint nyomozó, ez egy nagyon lényeges tény.”

A meghallgatás kezdete után szűk két órával Burr bizottsági elnök rövid szünetet rendelt el.
“Ez a kilencedik meghallgatás, amit ez a bizottság tart idén. Ez kétszerese a történelmi átlagnak” – mondta Burr, ami jól mutatja a helyzet komolyságát.

A bizottsági meghallgatás ezután zárt ajtók mögött folytatódik, ahol kitérhetnek a titkosított vagy nemzetbiztonsági szempontból érzékeny részletekre is.