Ahogy megírtuk: nem ballaghatott osztálytársaival egy Asperger-szindrómával élő nyolcadik osztályos fiú Budapesten, amely esetről édesanyja Kik érdemlik meg a ballagást? című írásában be is számolt. Az anya szóvá tette, hogy a fiát az Aspergerére hivatkozva eltiltották egy diák életében az egyik legfontosabb eseménytől, pedig a gyerekének soha nem voltak magatartásbeli problémái. Panaszolta többek között azt is, hogy nem értesítették őt egyetlen kirándulásról és az utolsó közös osztályfotózásról sem. Az anya szavaira reagálva később az iskola – a Mindenki című filmből ismert Bakáts téri Ének-Zenei Általános Iskola – igazgatója is megszólalt, aki azt mondta, hogy nem tiltották el a diákot a ballagástól, csak nem javasolták neki a részvételt.
Mindezek után telt be a pohár az érintett fiúnál is, akinek a nyílt levélben megfogalmazott véleményét teljes terjedelmében közölte a 24.hu. Ebben a 14 éves kamasz konkrétan a ballagásos ügyről nem tesz említést, de bírálja a magyar oktatási rendszert és azt is, hogy itthon az aspergeresekről sokszor tévesen vélekednek.
Az aspergeres nem egy csecsemő
“Komolyan tudjátok ti egyáltalán, hogy mi van?!” – az első bekezdést ebben a felháborodott hangnemben kezdi, és a fiú a szövegben többször inkább amellett érvel, hogy nem, az emberek, nem tudják, hogy mi van. Sokan nem tudják például, hogy egy aspergeres nem egy csecsemő szintjén él, pedig sokszor még a szakemberek is úgy kezelik őt – írja a levélben. Néhány szóban rátér az iskolájára, és utal a benne zajló oktatásra is; kiemeli például, hogy az új OFI-tankönyvek, amiket kaptak, “elég szánalmasak”. Továbbá fontosnak tartja megjegyezni azt is, hogy soha nem volt az iskolájában gyűlölet tárgya, az osztályban nem volt probléma az Aspergere, vannak barátai: “van akit bírok, és van, akit nem” – fogalmaz.
