Az eset előzménye, hogy a virginiai Charlottesville vezetése úgy döntött, elátvolítják a konföderációs tábornok, Robert E. Lee szobrát a városból. A Konföderáció az 1861 és 1865 között zajló amerikai polgárháborúban a déli, rabszolgatartó államok szövetsége volt, amelyek elszakadtak az Egyesült Államoktól. A Konföderációt az USA kormánya sohasem ismerte el és háborút indított a déliek ellen. A polgárháború akkor ért véget, amikor Robert E. Lee az appomattoxi csatát követően letette a fegyvert Ulysses S. Grant északi tábornok és az USA leendő 18. elnöke előtt.
Lee tábornok személye igen megosztó az Egyesült Államokban, van, aki háborús hőst, van, aki rasszista ikont lát benne. Az USA egyes déli államaiban korábban is volt már példa a szoboreltávolításhoz hasonló vitára, mivel több déli államban sokszor hivatalos intézményeken, főtereken is látható volt a Konföderáció jellegzetes zászlaja, amelyet a helyi szélsőjobboldali szervezetek is előszeretettel alkalmaznak.
Charlottesville-ben a Ku Klux Klan is tüntetett Lee tábornok szobrának eltávolítása ellen,
a konföderációs zászlóval (Fotó: Getty Images)
a konföderációs zászlóval (Fotó: Getty Images)
Ilyen előzmények után múlt pénteken szélsőjobbos tüntetők érkeztek Charlottesville-be, hogy tiltakozzanak az említett szobor eltávolítása ellen. Mivel az Egyesült Államokban kicsit máshogyan mennek a dolgok, mint Európában, ezért ezen a ponton fontos tisztázni, hogy Virignia államban úgy nevezett “open carry” van érvényben; ez azt jelenti, hogy bárki, aki 18 éves elmúlt, és fegyvert vásárol magának, az adott fegyvert nyíltan, mindenki számára látható módon hordhatja az utcán.
Ez azért lényeges, mert a szélsőjobboldali tüntetők között feltűnt egy önmagukat The Militia néven nevező szervezet, akiket a felületes szemlélő simán katonának, esetleg rendőrnek nézhet. Ezek a terepszínű ruhákba öltözött férfiak ugyanis az amerikai hadseregben rendszeresített gépkarabélyokra emlékeztető félautomata karabélyokkal és egyéb fegyverekkel felszerelve könnyen azt a látszatot kelthetik, hogy valamilyen hivatalos szervhez tartoznak. Pedig nem, ők valójában sima náci tüntetők. Az USA egyik legnagyobb, a fehérek felsőbbrendűségét hirdető demonstrációját egy Jason Kessler nevű egykori újságíró szervezte, aki tagja a Proud Boys nevű ultranacionalista csoportnak.
A képen nem katonák, hanem szélsőjobboldali tüntetők, a The Militia tagjai láthatóak (Fotó: Getty Images)
Szintén amerikai sajátosság, hogy a szólásszabadság értelmében mindenféle hivatalos retorzió nélkül hordhatóak az utcán önkényuralmi szimbólumok, így a náci szimbolika különféle megnyilvánulásai, például horogkeresztes zászlók is előfordultak a demonstrálók között, akikhez a Ku Klux Klan fajvédői is csatlakoztak.
Velük szemben vonultak fel az ellentüntetők, akik a szélsőjobboldali ideológia és a kirekesztés ellen tiltakoztak. A helyzet egyre feszültebbé vált, míg szombaton el nem érte a robbanáspontot: a tüntetők összecsaptak és agyba-főbe verték egymást. Eközben, a sajtóhírek szerint a helyszín biztosítására kivezényelt valódi rohamrendőrök csak viszonylag későn avatkoztak be. A városi tanács augusztus 12-én, nem sokkal dél előtt szükségállapotot hirdetett ki.
A helyzet akkor vált tragikussá, amikor ezután nem sokkal, délután 13:42-kor egy száguldó autó csapódott a szélsőjobboldaliak ellen demonstrálók egy csoportjába. Az autót egy 20 éves férfi, James Alex Fields Jr. vezette, akit a rendőrség nem sokkal később előállított, emberöléssel, előre megfontolt szándékkal történő sérülés okozásával és cserbenhagyásos gázolással vádoltak meg. Fields akciójában 19 ember sérült meg, a már említett Heather Heyer pedig belehalt az incidensbe.
James Alex Fields Jr. (a kis képen) és az autója a merényletet követően (Fotó: Getty Images)
A rendőrség ezután feloszlatta a tüntetéseket, Terry McAuliffe virginiai kormányzó pedig az egész államra kihirdette a szükségállapotot. Donald Trump amerikai elnök Twitter-csatornáján jelentős késéssel, a gázolást követően csak több mint 5 órával később ítélte el az esetet, ami miatt rengeteg kritika érte. Az amerikai elnököt azért bírálják, mert a tragédiát követően nem határolódott el egyértelműen a szélsőjobboldali, fehér felsőbbrendűséget hirdető csoportoktól, hanem úgy fogalmazott, ami Virginiában történt, az a “gyűlölet, a fanatizmus és az erőszak megtestesülése, több oldalon is”. Ez utóbbit külön ki is emelte, a kritika pedig ennek szól, hogy Trump egyrészt nem nevezte a történteket belföldi terrorizmusnak, másrészt pedig, hogy nem emelte ki, hogy az erőszakba torkolló tüntetés kezdeményezői a fehér fajvédő csoportok és a neonácik voltak.
Az elnökkel szemben megfogalmazott kritikák szerint ezzel Trump gyakorlatilag egyenlőségjelet tett a neonáci tüntetők és a velük szemben demonstráló amerikai állampolgárok közé. Trumpnak már korábban is meggyűlt a baja az önmagukat eufemisztikusan “alt-rightnak” nevező neonácik és egyéb szélsőjobboldali csoportokkal kapcsolatos viselkedése miatt. Még a választási kampány során történt, hogy a Ku Klux Klán korábbi vezetője, David Duke bejelentette, hogy Trumpot támogatja az elnökválasztás során. A sajtó képviselői ezután hiába kérték, Trump nem volt hajlandó elhatárolódni a fehér fajvédő szervezet egykori vezetőjétől. Most, a charlottesville-i tragédiát követően a KKK-val kapcsolatos vádak ismét előkerültek: többek között egy újságcikk formájában, amelyből kiderül, hogy Trump apját – de legalábbis egy olyan embert, akinek a neve és lakcíme azonos Fred Trumpéval – 1927-ben letartóztatták, amikor New Yorkban egy fasiszta szervezet és a Ku Klux Klán tagjainak részvételével tört ki verekedés. Emellett egy fotó is felkerült a Twitterre, amelyen Donald Trump a már említett Proud Boy nevű csoport egyik tagjával pózol. Természetesen az amerikai elnöknek nem kötelessége tudni, hogy kik azok az emberek, akik odamennek hozzá a nyilvános rendezvényeken egy-egy szelfire, de az is tény, hogy a neonáci csoportok USA-szerte ünnepelték az elnök reakcióját, amelyben nem emelte ki, hogy az erőszakot szélsőjobboldali fajvédők kezdeményezték.
Az elnök viselkedését – többek között azt, hogy szó nélkül kisétált a sajtótájékoztatóról, amikor az újságírók arról kérdezték, hogy miért nem ítéli el a neonácikat – a demokrata és a republikánus párt soraiból is többen elítélték.
“Elnök úr – a gonoszt nevén kell neveznünk – mondta Cory Gardner republikánus szenátor. –Ezek fehér fajvédők voltak, és belföldi terrorcselekmény történt.”
Egy másik, jelentős befolyással bíró republikánus szenátor, Orrin Hatch pedig úgy fogalmazott: “a testvérem nem azért áldozta fel az életét a Hitler elleni harcban, hogy itthon senki se állja útját a náci ideológiának.”
A Fields által halálra gázolt Heather Heyerre emlékeznek a helyszínen (Fotó: Getty Images)
Charlottesville polgármestere, Michael Signer pedig azzal vádolta az amerikai elnököt, hogy választási kampánya során aktívan hozzájárult a faji ellentétek kiélezéséhez. “Nem fogok finomkodni. Azért, amit ma Amerikában lát, a felelősséget a Fehér Ház küszöbén túl kell keresni, az elnököt körülvevő emberek között” – írta Signer, utalva többek között a szélsőjobboldali és homofób retorikában nem szűkölködő Breitbart.com-ot korábban vezető Steve Bannonre, aki jelenleg a Fehér Ház fő stratégája.
My heart goes out to Heather Heyer's family. She died standing up against hate & bigotry. Her bravery should inspire all to come together. pic.twitter.com/1Zbi2D2Vgq
— Terry McAuliffe (@GovernorVA) August 13, 2017
A 32 éves korában elhunyt Heather Heyerre a helyszínen virágokkal és gyertyákkal emlékeznek. A jogászként dolgozó nő egyik utolsó facebookos posztján egyébként a következő felirat látható: “ha nem vagy felháborodva, nem figyelsz eléggé”.
