Nem bűnözik, nem drogozik, és nem lopja az áramot az a hat család, akit az utcára tenne a kőbányai önkormányzat a Bihari utca 8/c alatt álló bérházból. Pedig a helyi lapokban havonta ilyen hírek jelennek meg róluk. Tartozása egy családnak van, régóta szeretnék rendezni, ám ez elől folyamatosan elzárkóznak a hivatalban. A kilakoltatásban érintett családok határozott idejű szerződése tavaly lejárt, vagyis a törvény szerint menniük kellene. Ráadásul, ha nem költöznek el, egy helyi rendelet értelmében tíz évig nem kaphatnak másik szociális bérlakást Kőbányán. (Az ügy előzményeiről itt írtunk részletesen.)
De tulajdonképpen miért kell tisztességes, törvényt tisztelő családoknak elköltözniük egy olyan épületből, amelyre rengeteget költött az állam, és amelynek a lakhatatlanságát semmilyen hivatalos dokumentum nem támasztja alá?
„Mi sem értjük, hogyan lehetséges az, hogy mindenféle hivatalos indoklás nélkül életveszélyesnek nyilváníthatnak egy ingatlant – mondta el az NLC-nek az ügy hátteréről Udvarhelyi Tessza környezetszociológus, A Város Mindenkié aktivistája. – A függőfolyósokat a rossz állapotuk miatt aládúcolták, de ez minden, ami a felújítás óta történt. Magyarországon azonban a jog úgy működik, hogy az önkormányzat elbonthat egy tulajdonában álló épületet akkor is, ha azt amúgy semmi nem indokolja. Senkit nem érdekel, hogy abban hány család él, és hogy mennyire kiszolgáltatottak.”
Dávid Károlyné a párjával él a Bihariban. Az asszony az Új köztemetőben dolgozik, a férje rokkantnyugdíjas. Szerződésük tavaly szeptemberben lejárt, az önkormányzat annak ellenére nem hosszabbította azt meg, hogy egyetlen fillérrel sem tartoznak. „Azt írták rólunk a helyi lapban, hogy lopjuk az áramot – mondta el az NLC-nek az asszony. – Ebből egyetlen szó nem igaz. A Facebookra is feltettem az igazolást, mely szerint még mi kaptunk vissza tizenegyezer forintot túlfizetés miatt. Nem tudnak már mibe belekötni, ez az igazság.” A hatvanhárom éves asszonyt munka közben értük utol. Munkájáról azt mondta, szeret a temetőben dolgozni, még ha a magas vérnyomás és a rendszeres fulladás miatt nehezen is megy a takarítás. „Amióta folyik ez a hercehurca, sokkal rosszabbul vagyok. Szerencsére el tudom végezni a munkám – mondta. – Örülök, hogy itt lehetek és dolgozhatok. A férjem 28 000 forintos segélyéből nem tudnánk megélni. És itt legalább nyugalom van.”
Forrás: A Város Mindenkié (Fotó: Vörös Anna)
Nincs könnyebb helyzetben Niki sem, akit négy gyermekével akar kilakoltatni az önkormányzat. A történet számos elemében ugyanaz, mint az idős asszony és párja esetében: itt sem volt tartozás, ugyanakkor a szerződés lejárta után nekik sem ajánlottak fel cserelakást. Sőt. „Januárban, a kilakoltatási moratórium kellős közepén megjelent egy végrehajtó azzal, hogy két nap múlva hagyjuk el a lakást – mondta el az NLC-nek az egyedülálló anya. – Pedig akkor már a bíróságon volt az ügyem, végül április 30-ig kaptunk halasztást. Két éve újítottam fel a lakást, de már ez sem érdekelne, csak oldódnak meg a helyzet, mert a gyerekek miatt ez idegőrlő.” Annak ellenére, hogy az önkormányzat eddig nem sok jóval biztatta őket, Niki reménykedik benne, hogy végül kap egy cserelakást. „Több olyan volt lakóról is tudok, aki egyedülállóként kapott segítséget. Nehéz megértenem, hogy nekem, a gyerekekkel, nulla tartozással miért nem ajánlanak fel egy másik lakást.”
A határozott idejű szerződéssel rendelkező lakók közül (nekik elvileg nem köteles cserelakást biztosítani az állam) több család is kapott cserelakást az önkormányzat részéről. A cikkben szereplő hat családnak ugyanakkor továbbra is megoldatlan az ügye. „Miért pont ez a hat család? – teszi fel a kérdést Udvarhelyi Tessza. – Voltak a házban problémás esetek, de ők nem tartoztak ezek közé.”
Szolidaritási tüntetés a Bihari utcai lakókért május 12-én a Város Mindenkié Csoport szervezésében
A polgármester azzal érvelt egy korábbi képviselő-testületi ülésen, hogy a döntés előre látható volt.
– Mindenki, akivel határozott időre kötöttünk szerződést, a szerződés aláírásának pillanatában tudta, hogy az a pillanat valamikor el fog jönni, egész pontosan napra tudja előre öt évre, vagy adott szerződéstől függő időpontra, hogy mikor jön el az idő, amikor lejár a szerződés – mondta Kovács Róbert. A helyi lapban pedig így nyilatkozott: – Az elmúlt években több száz bérlakásról szóló szerződést írtam alá, és csak harmincöt esetben nem kötött új bérleti szerződést az önkormányzat.
Az AVM kezdeményezésére januárban a képviselő-testület annyit vállalt, hogy az önkormányzat május 31-ig készít egy olyan tervet a Bihari utcai épület helyzetének a rendezéséről, amely a bontás mellett megvizsgálja az épület helyrehozásának, valamint az abban található több mint 70 önkormányzati bérlakás megőrzésének a lehetőségét. Az önkormányzat azonban jelenleg is a tervezett bontásra hivatkozva utasítja el az ott lakó családok határozott idejű bérleti szerződésének a meghosszabbítását. Az AVM aktivistái szerint még évekig elhúzódhat az ügy, ezért is tűnik embertelennek és irracionálisnak a mostani kilakoltatási hullám.
(A Bihari utca lakói és az AVM sokféleképpen próbáltak párbeszédet kezdeményezni az önkormányzattal, de sem Kovács Róbert polgármester, sem Weeber Tibor alpolgármester nem hajlandó tárgyalni velük. Mi is feltettük a kérdéseinket az ingatlan állapotára vonatkozóan, legutóbbi cikkünk kapcsán, ám azokra a mai napig nem érkezett válasz.)
2017-ben közel 4000 kilakoltatás történt Magyarországon. Körülbelül 16-17 ezer ember került az utcára. Ez napi 10 kilakoltatást jelentett.
2018. május 1. – november 1. között minden egyes nap körülbelül 20 kilakoltatás várható.
Magyarországon több mint 50 ezer üres lakás van, köztük rengeteg a szociális bérlakás. Budapesten, a VIII. kerületben közel 500 kiadatlan szociális bérlakás van.
Magyarországon több mint 1,5 millió ember él olyan háztartásban, ahol előfordul, hogy nincs pénz időben befizetni a lakbért, rezsit vagy a lakáshitelt. Mintegy 700 ezer ember él olyan háztartásban, amelyben nincs elég pénz az otthon megfelelő fűtésére.
