nlc.hu
Aktuális
„A család ma fontosabb, mint valaha!” – Urbán Orsolya fotókon keresztül mesél

„A család ma fontosabb, mint valaha!” – Urbán Orsolya fotókon keresztül mesél

Kötődés, örökség, jellem és fejlődés: Urbán Orsolya, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem friss diplomás fotós hallgatója a család erejét, szerepét és a családban elfoglalt helyét kutatja.

Mestermunkám középpontjában saját családom áll, melynek tükrében önmagamat is vizsgálom. Keresem, hogy egy útját és identitását kereső fiatal felnőtt mit visz magával a családi értékrendből; a kötődés, a szülői minta, a „sisterhood” és a családban betöltött szerepek hogyan alakítják az ember jellemét. Szeretném érzékeltetni és bemutatni, hogy önmagunkat mások által is megtalálhatjuk, az egyénre épülő társadalomban pedig épp ezért tölt be egyre fontosabb szerepet a család közössége, mint a személyiségünket formáló társadalmi mikrohierarchia. 

A művészet és a pedagógia a hivatásom.​ Fotográfiával​, ​grafikával ​és pedagógiával ​foglalkozom​. Szeretek kontemplálva figyelni és tanulmányoz​n​i.​

Bár nem művész családból származom, édesapám is sokat fotózott, és nagyon tetszettek a képei. Az anyai nagymamámnál pedig minden ott töltött alkalommal a régi fekete-fehér képek nézegetése volt az első dolgom. Ez a mai napig így van. Aztán később, tinédzserként elkezdtem kísérletezni. Érdekelt a divatfotó, és a barátnőkkel szép ruhákba öltöztettük egymást, kisminkeltük és fotóztuk egymást. A fotográfia egyfajta reflexió és játék számomra. Egy olyan nyelv, amelynek révén megértek valamit, közelebb kerülök valamihez.

A megfogható és megfoghatatlan dolgok inspirálnak, ez alatt értek egyszerűbb dolgokat vagy egészen szakrálisakat is. 

Maga az ember és az emberi kapcsolatok, érzések érdekelnek legjobban. Rendkívül érdekesnek tartom az ember és ember közötti összefüggéseket, viszonyrendszereket és egymásra tett hatásokat. A család mint közösség szerintem egy individuális társadalomban ma még fontosabb, mint valaha.

A család számomra az érzelmi bázist jelenti. A szüleim és a nővérem példaképeim egyben, minden hibájukkal együtt nagyon büszke vagyok rájuk.

Azt gondolom, hogy egymás felé kell fordulni, mint a növények a nap felé. Innen jött a kert metafora, hiszen a kertnek is gondoskodásra, törődésre, figyelemre van szüksége, mint a családnak. A kert sem önmagától szép, hanem mert gondozzák, öntözik, metszegetik, ha szükség van rá, vagy új palántát ültetnek.

Nézd meg Urbán Orsolya többi képét!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.