Donald Trump és Vlagyimir Putyin eddig csak a G20-csoport tavaly júliusi hamburgi és a Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) novemberi danangi csúcstalálkozója alkalmából találkozott személyesen egymással.
A helsinki csúcs hivatalos és együttes bejelentését a felek csütörtökre időzítették, de Trump a Fehér Házban újságíróknak már szerdán elárulta: „valószínűleg” a finn fővárosban találkozik majd Putyinnal, a NATO július 11-én és 12-én megtartandó brüsszeli csúcstalálkozóját követően. Az előzetes kiszivárogtatások július 15-ét nevezték meg a csúcs lehetséges dátumaként, ám az egybeesett volna az oroszországi labdarúgó-világbajnokság moszkvai döntőjével.
Donald Trump amerikai elnök (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök beszélget az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szervezete 25. csúcstalálkozóján a vietnámi Danangban 2017. november 11-én – MTI/EPApool/Jorge Silva
A csúcs lehetséges témái a két fel hivatalos képviselőinek nyilatkozatai alapján a hadászati stabilitás, a nemzetközi terrorizmus elleni harc és a világ konfliktushelyzetei – köztük elsősorban Szíria, Ukrajna és a Koreai-félsziget –, valamint a kétoldalú viszony megújítása lehetnek.
Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója szerdán úgy vélekedett, hogy Putyin és Trump közös nyilatkozatot fog elfogadni, amely tartalmazza majd a kétoldalú kapcsolatok javítása, valamint a nemzetközi stabilitás és biztonság szavatolása érdekében teendő tervezett lépéseket. John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó szerint Trump tárgyalni fog Moszkvának a G7-csoportba való visszavételéről. Egybehangzó nyilatkozatok szerint a csúcsot várhatóan egy külügyminiszteri találkozó fogja előkészíteni.
Nyugat-európai, főleg brit lapokban olyan vélemények jelentek meg, hogy miközben az orosz–amerikai csúcs csökkentheti a feszültséget a kétoldalú kapcsolatokban, elmérgesítheti a viszonyt az Egyesült Államok és egyes európai szövetségesei között.
