A pornográfia már ősidők óta az emberiséggel van, de csak az elmúlt fél évszázadban vált tömegessé és bárki által könnyen elérhetővé. Kezdődött az egész az egyre szélesebb körben kapható szexlapokkal, majd jöttek a pornómozik, de az igazi áttörést a nyolcvanas években a videomagnók elterjedése hozta: általuk a pornó beköltözött az otthonainkba, bár tény, hogy akkor még a filmek beszerzése sokkal kényelmetlenebb és macerásabb volt. A fejlődés következő szintjét az egyre jobban elszaporodó kábeltévés pornócsatornák jelentették, hogy aztán az internet elterjedésével a pornográfia végül mindent felfaljon, és a web egyik legfontosabb iparágává nője ki magát. Ma már alig néhány kattintással korlátlan és befogadhatatlan mennyiségű, ingyenes pornográf tartalomhoz juthatunk, és ez nemcsak az önkielégítési szokásainkra gyakorolt jelentős hatást, hanem a mindennapi szexuális életünkre is – még ha nem is gondolnánk.
A szex ilyen, ezt így kell csinálni
Cindy Gallop, a MakeLoveNotPorn ügyvezető igazgatója nem titkoltan például azért alapította a cégét, mert észrevette, hogy azok a fiatalabb férfiak, akikkel lefekszik, az ágyban a pornófilmekben látott jeleneteket próbálják utánozni, és ezt nem tartja egészséges hozzáállásnak. Úgy érzi, hogy nagy szüksége van a világnak olyan pornófilmekre, amelyek a szexualitást a maga valóságában ábrázolják, nem pedig vágybeteljesítő fantáziaként. Ráadásul Gallop szerint problémát jelent, hogy a pornófilmek elsősorban férfi alkotók fantáziaképeit valósítják meg, elsősorban férfi közönségre célozva. Aki pornót néz, az leginkább az általuk közvetített képekkel találkozhat, és mivel szinte minden filmben ez köszön vissza, Gallop elmondása szerint rengeteg pornófogyasztó fiatal gondolhatja úgy, hogy „A szex ilyen, ezt így kell csinálni”, még ha ez adott esetben távol áll is a valóságtól.
Cindy Gallop (Fotó: Johannes Simon/Getty Images)
Azokra is hatással van, akik nem néznek pornót
A pornófilmek nemcsak a pornót nézőkre vannak komoly hatással, hanem áttételesen azokra is, akik nem fogyasztják. Gondoltad volna, hogy például a fanszőrzet totális eltűnése is a pornófilmek számlájára írható? A magazinok hőskorának számító hetvenes években még nagyrészt dús bozonttal díszített, teljesen természetes női nemi szerveket mutogattak – az első ilyen fotó egy mainstream szexlapban, a Penthouse egyik 1970-ben kiadott lapszámában tűnt fel. Az első magazin, amely ezen változtatni próbált, az a Hustler volt, ahol 1974-ben jelent meg először kép borotvált vagináról. A kiadó 1974-ben indította el Barely Legal (Épp csak legális) című kiadványát, ahol 18. életévüket éppen csak betöltött lányokról mutattak teljesen meztelen fotókat.
Az évtized amúgy is a tinédzserek ártatlan szexualitását emelte piedesztálra: a gyerekkorú Brooke Shields és Jodie Foster is a hetvenes években vált szexszimbólummá. A fiatal lányokról készült képeken mutatott csupasz állapotok egyre inkább átszivárogtak a mainstreambe, és most ott tartunk, hogy az számít különcnek, akinél odalent természetes állapotok uralkodnak. Ma már többnyire nem azért borotválja a fanszőrzetét valaki, mert így látja a pornófilmekben, hanem egyszerűen azért, mert mindenki így csinálja, vagy ezt tartja higiénikusnak (ami egyébként tévedés: megfelelő tisztálkodás esetén a borotválatlan nemi szerv nem kevésbé higiénikus a borotváltnál). Érdekes módon változást is pont a pornó hozhat: egyelőre még underground szinten zajlik a dolog, de egyre népszerűbbek a borotválatlan női nemi szerveket mutató filmek…
A mai tizenévesek az első szexuális élményeiket nagyrészt a pornón keresztül szerzik
A védekezés nem menő
A pornó fanszőrzetdivatra gyakorolt hatása csupán egy a számos hatás közül, ami bár kétségtelenül látványos, de amúgy ártalmatlan jelenség. Kevésbé ártalmatlannak számít viszont az, hogy a pornófilmek többségében nagyrészt védekezés, tehát kondomhasználat nélküli szexet láthatunk, vagyis a filmek arra buzdítják a nézőket, hogy ezzel ne is törődjenek. Ez meglátszódik a statisztikákon:
az amerikai Centers for Disease Control 2017-es felmérése szerint a 15–44 éves (vagyis a szexuálisan legaktívabb) férfiaknak csupán 33%-a használt gumit az elmúlt év során.
Nem feltétlenül minden egyes alkalommal, csupán legalább egyszer! A törvényhozók 2014-ben Amerikában már próbáltak tenni a jelenség ellen, és az ország pornógyártási központjának számító Kaliforniában olyan munkavédelmi törvényt hoztak, amely kötelezte a pornószínészeket a gumi használatára, de a szabály hatalmas ellenállásba ütközött, mert a külföldi, gumihasználat nélküli konkurenciával szemben gyakorlatilag ellehetetlenítette volna az amerikai filmeket, ugyanis a pornósok szerint senki nem nézte volna a kondomos szexet, ha talál a neten óvszer nélkülit is. A pornósok számára 2016-ban írt új munkavédelmi szabálykönyv már nem teszi kötelezővé a gumi viselését, vagyis a pornófilmekben továbbra is védekezés nélkül szexelnek, ami csak azért probléma, mert a mai tizenévesek az első szexuális tapasztalataikat/élményeiket nagyrészt a pornón keresztül szerzik, ami – bármilyen szerencsétlen helyzetet is jelent – sokszor a szexuális oktatást helyettesíti számukra.
A pornó az új szexedukáció
A szexualitásra nevelés általában nem erőssége a társadalmaknak sem akkor, ha szervezett oktatásról van szó (értsd: iskolai tájékoztatás), sem abban az esetben, ha négy fal közötti, szülők általi felvilágosításról beszélünk. Az űrt ennek köszönhetően az interneten a kamaszok által is könnyedén fellelhető pornográfia tölti be, nem túl meggyőző eredménnyel. Ennek egyik legkárosabb oldalát a partnerek tárgyiasítása, az irreális ágybéli teljesítmény elvárása, a torz énkép (a pornófilmekben a szereplők többsége álomszerűen jól néz ki, és ez erős nyomást helyez az átlagos külsejűekre), valamint az jelenti, hogy az elmúlt években a korábban deviánsnak, de legalábbis furcsának vagy különlegesnek számító szexuális viselkedés sokak számára alapállapot lett.
A férfiak egyszerűen túl korán – akár már az első szexuális együttlét alkalmával – kérnek régebben extrémnek számító dolgokat az ágyban, a nők pedig úgy gondolják, hogy mivel minden pornófilmben ezt látni, nekik ezeket a kéréseket kötelességük teljesíteni ahhoz, hogy jó szeretőknek tartsák őket, vagyis adott esetben az akaratuk ellenében cselekszenek. Valószínűleg nincsenek túl sokan a nők között olyanok, akik rajonganának azért, hogy minden pozitúraváltás között orális szexben is részesítsék a partnerüket, a nők nagy többsége nem szokott leszbikus szexbe keveredni a legjobb barátnőjével, és jó eséllyel a legtöbb nő számára az álomszerű befejezést nem az jelenti, ha a szájába vagy az arcára élveznek, pedig mindhárom teljesen hétköznapi dolognak számít a pornófilmek világában.
Valószínűleg az sem véletlen, hogy az anális szexet mutató videók népszerűsége 2009 és 2015 között 120 százalékkal ugrott meg a világ leglátogatottabb pornóoldalán, a PornHubon, és most ott tartunk, hogy a szex ezen fajtája már nem sorolható az extrém kategóriába, szinte „alap” lett.
Hogy ez baj, vagy sem, azt nem tisztünk megmondani, de érdemes szembenézni a kérdéssel, hogy vajon saját, valós vágyainkat valósítjuk-e meg, amikor ezt tesszük, vagy bármiféle külső hatásra igyekszünk megfelelni.
Azt már a pornófilmekből nem tanulhatjuk meg, hogy milyen higiéniai előkészületeket igényel az anális szex, de ezek a filmek nem is oktatási céllal készülnek. A pornófilmesek szempontjából csak a látvány számít, így számos olyan pózt erőltetnek, ami látványos ugyan, de a valóságban egyáltalán nem okoz örömet sőt, kényelmetlen vagy fájdalmas lehet. Sokszor ezek a pozitúrák is átszivárognak a hétköznapi párok szexuális életébe.
Nem minden rossz, ami pornó
Az internetet elárasztó pornónak kétségtelenül vannak veszélyei. Kialakulhat függőség a műfajtól, okozhat merevedési zavart, rossz hatással lehet a párkapcsolatokra, önértékelési zavarokhoz vezethet, és még hosszan lehetne sorolni, amellett, hogy egyes feministák szerint a patriarchális viszonyokra erősít rá, és megalázó helyzetbe hozza a nőket. Ugyanakkor a negatív hatások többsége leginkább a túlzott fogyasztással együtt jön elő. Egészséges mértéket tartva a felnőttfilmek segíthetnek a stressz levezetésében, kreatív és izgalmas ötleteket adhatnak, új segédeszközöket ismerhetünk meg általuk, és a szexuális kisebbségek is rátalálhatnak olyan tartalmakra, amelyek kielégítik az igényeiket, és a valóságban nehezen kaphatnák meg (gondoljunk csak egy kis faluban élő, melegségét titkoló fiatalra). Előfordulhat olyan helyzet is, hogy nem valós szexuális együttlétre, csak egy gyors kielégülésre vágyunk, és ilyenkor praktikusabb önmagunk és a pornó, mint valaki más segítségét kérnünk. Ahogy mindenben, itt is a mértékletesség a lényeg, és persze az, hogy beszélgessünk róla – legalább önmagunkkal.
A cikk az elephantjournal, a dailydot, a telegraph, a bustle, a bedbible, a megamood és a huffingtonpost írásainak felhasználásával készült.
