Lehetőleg csak kora reggel vagy késő este menjünk ki a szabadba; a ruhákat ne a szabadban szárítsuk; viseljünk maszkot; már a pollenszezon kezdete előtt kezdjük el a gyógyszerszedést; lehetőleg hosszas esőzések után sétáljunk a természetben – hogy csak néhányat említsünk a jól ismert tanácsok közül, amelyek nekünk, a parlagfű pollenjére allergiásaknak szólnak. Minden évben, már a szezon kezdetétől ontják javaslataikat az ÁNTSZ, a különböző egészségügyi szervezetek, weboldalak. De hogy egy átlagos, családos életvitel mellett tényleg vannak, aki csak hajnalban mennek kirándulni allergiaszezonban, vagy minden alkalommal nedves ruhával törlik a családtagok cipőjét?! Vajon mennyire csökkennek a tünetek, ha maximálisan körültekintően járunk el? És ha meg is teszünk mindent, van-e értelme, ha egyébként meg tele van minden parlagfűvel? Nem az irtására kellene jobban odafigyelni?
Mindenesetre mindenki kezeli a tüneteit, ahogy tudja. Ahhoz, hogy ne érintkezzünk a parlagfű pollenjével, gyakorlatilag a legjobb, ha úgy július közepétől szeptember végéig (mert idén a meleg miatt tuti, hogy addig nem lesz nyugtunk) jó messzire, de legalább egy tengerpartra elutazunk. Aki itthon marad, bárhol is tartózkodjék, kénytelen szívni a pollent, hiszen az a Parlagfű Pollen Riasztási Rendszer (OKI) oldalán hosszú hetek óta teljesen pirosra festi Magyarország egész területét. Ez extrém magas, illetve nagyon magas terhelést jelent, az előrejelzések szerint pedig csak nagyon lassan mérséklődik a teher: még szeptember 20-án is I. és II. fokú riasztás érvényes az országban. (A déli részeken van nagyobb koncentráció, az északi területeken valamivel enyhébb.)
Magyarországon a becslések szerint a felnőtt lakosság mintegy 20%-a allergiás a parlagfűre (számuk egyre nő). A parlagfű-allergia ráadásul megnöveli a további allergiák kialakulásának kockázatát. E tendencia várhatóan tovább növekszik majd: az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának emelkedése a parlagfű számára kedvező feltételeket teremt. A klímaváltozással további allergén fajok megjelenése, illetve terjedése várható. (Forrás: Országos Közegészségügyi Intézet)
Többmilliós bírságok mellett hogyhogy ennyi parlagfű van?
A szakemberek szerint mindezt az elhúzódó meleg és száraz nyári időnek köszönhetjük, vagyis azt, hogy a parlagfű boldogan él, és pollenje vidáman száll a levegőben. De hol van ennyi parlagfű? A kiskertekben elvileg levágják, meg az szem előtt van, ahogy azok a szántóföldek is, amelyek a települések határában helyezkednek el. Ugyanakkor azt is látjuk, akik néha – megszegve az egészségügyi szakemberek által javasolt „szabályokat” – messzebb merészkedünk, az erdőszélen sétálgatunk, hogy hatalmas szántóföldi területeket szinte teljes egészében az allergizáló növény borít. Ez egyrészt felháborító, másrészt érthetetlen, hiszen olyan jogszabályok vannak érvényben, amelyek értelmében a terület nagyságától függően több-, akár ötmilliós bírsággal kell számolnia annak, akinek a földjén a hatósági ellenőrzés (általában lakossági bejelentést követően) bimbózó/virágzó parlagfüvet talál.
Hát nem sokkal szebb? (Profimedia)
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Élv.) 17. § (4) bekezdése értelmében a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. (Forrás: NÉBIH)
A szigorúbb környezetvédelmi szabályok miatt van több pollen?
Néhány éve környezetvédelmi okokból minden szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodónak kötelessége az általa művelt terület öt százalékán úgynevezett zöldítést végezni, ami több lehetőséget is magában rejt (parlagon hagyás, másodvetés), és célja a természet kímélése. Aki nem tartja be a szabályokat, az elbúcsúzhat a támogatások egy jelentős részétől. Vagyis zöldíteni muszáj, csak a körülmények sajnos sokszor nem felelnek meg a gyom-, illetve parlagfűmentes vetésnek. „Ami újdonság az előző évekhez képest, hogy tavalytól már kötelező 60 napig bent tartani a másodvetést, amelyen csak mechanikai gyomirtás (kaszálás, szártépőzés) végezhető, vegyszer használata tilos” – magyarázta a mezőgazdasági szaktanácsadással foglalkozó Szávayné Baksa Gyöngyvér és kolléganője, Domakné Szendi Erika. „Mindez nem jelenti azt, hogy a parlagfűvel nem kell foglalkozni, sőt. Az allergizáló gyomnövény virágzását a parlagon hagyott vagy másodvetett területeken is meg kell előzni, ha kell, többször is kaszálni, folyamatosan ellenőrizni.” A Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztálya és a földhivatalok július elseje után kezdik ellenőrizni a földeket, vagyis nem csak a lakossági bejelentésektől kell tartania annak, aki parlagfüvet növeszt a szántóján. „Helikopterről is jól látszik a gyomnövény ezüstös zöld színe, így könnyen kiszúrják az ellenőrök” – mondják a szaktanácsadók. „Idén sokaknak jelentett problémát a parlagfű az új szabályok és az időjárási körülmények miatt, de a hozzánk forduló gazdáknak magunk is elmondtuk, hogy a támogatást arra kapják, hogy gondos gazdaként járjanak el a zöldítéses területeken. Természetesen nem hibáztathatók minden esetben a gazdák sem. Persze sokan választják az egyszerűbb, pénztárcakímélőbb utat, ugyanakkor sokkal több tájékoztatásra lenne szükségük a mezőgazdaságban dolgozóknak, hogy felkészültebbek legyenek.”
Azt a szaktanácsadók is elismerik, a növénytermesztők pedig megerősítik, hogy az új szabályok betartása az idei időjárás mellett komoly gyommentesítési terheket ró a gazdákra. „Az idei nyáron sokaknak meggyűlt a baja a parlagfűvel. Sajnos sok helyen nem a szántóföldi kultúra, hanem a gyom kelt ki, hiszen az sokkal agresszívebben csírázik” – mondta egy fejér megyei gazdálkodó. „Az augusztusi esők ráadásul meg is erősítették a gyomnövényt, amely nagyon jól alkalmazkodik a változó hőmérsékletekhez: ahogy az éjszakák hűvösödnek, nem a szárát növeszti magasabbra, hanem hamarabb bimbósodik, hogy újabb polleneket szórhasson szét. A parlagfű magja ráadásul sok-sok évtizedig csírázóképes a földben, utánpótlás pedig mindig van, vagyis gyakorlatilag kiirthatatlan.”
A bejelentések majdnem fele érkezik külterületről
Megkerestük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, ahonnan azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az elmúlt három évben folyamatosan nő a bejelentések száma. „Idén már szeptember közepéig jelentősen több bejelentés érkezett (kb. 2000), mint a megelőző években az egész szezon alatt. Az eddigi bejelentések 92%-át már a Parlagfű Bejelentő Rendszer fogadta. A legtöbb bejelentés augusztus közepétől szeptember közepéig érkezik. A bejelentések 55%-a belterületről származik, 45%-a pedig külterületről. Évek óta ez az arány jellemző” – áll a Nébih tájékoztatásában.
A Parlagfű Bejelentő Rendszeren keresztül interneten bárki szólhat az általa észlelt parlagfüves területről. A bejelentések közvetlenül az ellenőrzésre jogosult illetékes hatóságokhoz jutnak el. A rendszer a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal oldaláról elérhető.
