Ma is a szegregáció ellen küzd a nő, akitől két amerikai elnök is rettegett

Ha 1944-ben születsz a Dél szívének is nevezett amerikai államban, Alabamában, kisgyerekként egészen biztosan megismerhetted a szegregáció fogalmát. Ha afroamerikai lány vagy – mint Angela Davis –, akkor életed része lesz a megkülönböztetés, az elnyomás és az igazságtalanság.

Szegregált általános iskolába jársz, szinte mindenhol az éreztetik veled, hogy a nemed és a bőrszíned miatt te kevesebb vagy. Lehetsz teljes jogú ember, de csak otthon, a négy fal között. Főleg, hogy édesanyád már küzd az elnyomás ellen, ő a Déli Feketék Ifjúsági Kongresszusának egyik vezető tisztviselője.

A fiatal Angela a cserkészek felé indul, és megismerkedik a politikai aktivizmussal. Tüntetésekre jár a faji megkülönböztetés ellen, és hogy ne legyen könnyebb az élete a 60-as évek Amerikájában, kapcsolatba kerül a kommunisták ifjúsági mozgalmával is.

Hamar felismeri, hogy számára egyetlen kitörési pont van: a tanulás. Ösztöndíjjal kerül a Brandeis Egyetemre, ahol a csoportban mindössze három fekete diák van. És itt találkozik a híres német filozófussal, Herbert Marcuséval – ez a találkozás pedig eldönti Angela életét. Később a nő azt mondta,

Angela a filozófia szak mellett dolgozott, hogy legyen pénze utazni. El is jutott Helsinkibe, a VIT-re (Világifjúsági és diáktalálkozó), ez az utazás pedig már az FBI figyelmét is felkeltette. Sajnos az FBI figyelme néha kihagyott, így 1963-ban – az akkor már a Sorbonne-on tanuló Angela Davis szülővárosában – az alabamai Birminghamben a fehérek felsőbbrendűségét hirdető Ku-Klux-Klan felrobbantott egy templomot, négy afroamerikai lányt megölve. Angela mind a négy áldozatot ismerte.

A lány Marcuse hatására a Frankfurti Egyetemre ment, és egy kelet-berlini kiránduláson arra a megállapításra jutott, hogy a kelet-német kormány jobban kezelte a fasizmus fennmaradó hatásait, mint az NSZK vezetése.

Ezek után nem meglepő, hogy Angela Davis az NDK-ban a Humboldt Egyetemen doktorált, a neves amerikai egyetemek pedig versenyeztek a baloldali gondolkodású, afroamerikai származású fekete nőért. Végül a Kaliforniai Egyetemen (UCLA) kezdett tanítani, miközben radikális feministaként tüntetett olyan apróságokért, mint az alapvető emberi jogok.

Egyre több embernek szúrta a szemét, hogy erőre kap a női öntudat, ezért a kaliforniai kormányzó, bizonyos Ronald Reagan addig nyomasztotta az egyetem vezetését, míg Angelát kirúgták állásából arra hivatkozva, hogy a nő a kommunista párt tagja. A későbbi amerikai elnök még azt is kijelentette, hogy „Ez a nő soha nem állhat többet katedrára Kaliforniában”.

Bár a bíróság visszaengedte a katedrára, az egyetem vezetése kitalálta, hogy Angela Davis nyilvános beszédei kimerítik az izgatás fogalmát, így inkább ezért rúgnák ki.

Ő volt a világ legbátrabb és leggyűlöltebb 6 éves kislánya

Aztán eljött 1970, és az egyetem vezetése végül megtalálta az okot, amivel eltávolíthatják Angelát a filozófia tanszékről. Egy bírósági tárgyaláson az egyik hozzátartozó fegyverekkel próbálta kiszabadítani a vádlottakat – túszejtés, lövöldözés, több halott. És a fegyverek egy része Angela Davis tulajdonában volt.

Az FBI azonnal a tíz legkeresettebb bűnöző listájára tette Angelát – ez előtte csak 2 nőnek „sikerült”. Bár a lövöldözés augusztusban volt, Angela Davis egészen október 14-ig sikerrel bujkált. Még Richard Nixon elnök is gratulált az ügynököknek a „veszélyes terrorista” elfogásához. Angela a bíróság előtt is ártatlannak vallotta magát.

Miután őrizetbe került, hatalmas tiltakozási hullám indult a világban. Csak Amerikában 200 helyszínen tüntettek, világszerte pedig 67 országban voltak megmozdulások. John Lennon és Yoko Ono dalt írtak a kiszabadításáért, de kiállt mellette Bob Dylan és a Rolling Stones is.

Végül mindössze 16 hónapot kellett börtönben töltenie, ami vélhetően negatív rekord az FBI Top 10-es listájának tagjától. Angela ezután Kubába költözött, ahol megállapította, hogy „csak a szocializmus alatt lehet sikerrel harcolni a rasszizmus ellen”, és végigturnézta a szocialista tábor országait, megkapva a Moszkvai Egyetem díszdoktori címét.

A 80-as évektől aztán ismét amerikai egyetemeken tanított, sokat tett a genderkutatások beindításáért. A kommunistákkal 1991-ben, a Szovjetunió széthullása után szakított, ellenzi a halálbüntetést, felemeli hangját a hímsovinizmus ellen, volt házas, előbújt mint leszbikus. Jelenleg nyugdíjasként él, tanít, küzd. Pont úgy, mint egy fekete lány, aki sosem hajtott fejet az elnyomás előtt.

A cikkhez az Angela Davisről szóló angol nyelvű Wikipédia-szócikket, az Encyclopedia of Alabama és a Guardian cikkét használtam forrásul.