Ha volt főszereplője az elmúlt hétnek, az a Duna. Amely sajnos éppen azért szerepelt a hírekben lépten-nyomon, mert vizet csak nyomokban tartalmazott, vagy egyáltalán nem. Láttuk a fotókat, videókat a kiszáradt mederről, megnéztük hát mi is. Élőben egészen döbbenetes érzés több kilométert kirándulni csak olyan szakaszokon, ahol normális esetben derékig vagy nyakig gázolnánk a vízben, fotókkal ezt nagyon nehéz visszaadni, de azért megpróbáljuk. Végigmentünk a Dunán Kisoroszitól a budapesti Római-partig, ahol az őszi fények és a száraz meder szürreális, marsbéli tájjá változtatta a folyómedret. A képek között pedig visszatekintünk a Duna elmúlt pár mozgalmas hónapjára.
Az alábbi képek készítésekor csak olyan helyeken álltunk, ahol egyébként méteres a víz.
Fotó: Neményi MártonEgész héten negatív rekordokat mértek a Dunán. Budapesten már kedden megdőlt a valaha mért legalacsonyabb vízszint: 49 centis volt a Duna, azaz két centivel alacsonyabban állt, mint 1947. november 6-án. Közben Adonynál, Dunaújvárosban, Dunaföldváron, Pakson és Domboriban is megdőltek a valaha mért legkisebb értékek. Már ekkor figyelmeztettek, hogy a rekordok nem maradnak sokáig rekordok: egész héten apad majd, csak a hét végén, a jövő hét elején számíthatunk emelkedésre.
Fotó: Neményi MártonA hét közepén, illetve csütörtökön tetőzött az apály – isteni képzavar, nem bírtuk ki, bocsánat –, Budapestnél, ahogy említettük, 38 centis volt a Duna, Nagymarosnál pedig egészen döbbenetes: -71 centis volt a vízállás.
Fotó: Neményi MártonBár az egész jelenség elég baljós, a történészek és a régészek izgatottabbak, mint valaha, teljes joggal. Érdnél például rejtélyes, több száz éves pénzérméket sodort partra a víz, és úgy tűnik, a közelben egy 18. századi hajóroncs várja, hogy feltárják. Budapestnél pedig látszanak a víz alatt a Szabadság híd elődje, a németek kivonulásakor felrobbantott Ferenc József híd romjai. Ezt bárki megnézheti (még gyorsan) a Szabadság hídról letekintve.
Fotó: Neményi MártonApályügyben a legmegbízhatóbb jel, egyben a Duna neuralgikus pontja a költői és beszédes nevű Ínség-szikla. Ez a budai rakpartnál, a Szabadság és a Petőfi híd közötti kődarab, amely csak igazán súlyos negatív rekordoknál bukkan elő. Így történt ez augusztusban is. Hát most megint előbukkant, annyira, hogy át lehet sétálni rá.
Fotó: Neményi MártonTovábbi leletek: az esztergomi gátőr a Helemba-szigeten talált egy Szent István-korabeli ezüstpénzt. A csodás, REX feliratú érmét annak idején a közelben verték, most pedig csak úgy előbukkant. A gátőr még aznap múzeumba vitte.
Fotó: Neményi MártonVámosszabadinál pedig felszínre került egy a második világháborúban elsüllyedt hajó. Nem tudni, mi lesz vele, de az MTI fotósa szerencsére lőtt pár csodás képet.
Fotó: Neményi MártonA XXII. kerületnél egy elsüllyedt autót vettek észre, partra is vontatták a tűzoltók. A sztori itt is ismeretlen – holttest szerencsére nem volt benne –, azt sem tudjuk, mikor történt a baleset. Kép erről is van, látszik, hogy a kocsiból nem sok minden maradt, de amennyire kivehető, a kilencvenes években gyárthatták.
Fotó: Neményi MártonA leglátványosabb és leginkább hátborzongató fotók azonban nem a partokon, hanem az űrben készültek: az Időkép által publikált műholdképeken szépen kirajzolódik, honnan és mennyire tűnt el a Duna. Hogy még ijesztőbb legyen, mellékeltek referenciaképeket az átlagos vízszint idejéről.
Fotó: Neményi MártonAz apály nem csak globálisfelemegedés-ügyileg aggasztó, hanem egészen konkrét veszélyeket rejt. A hajózás (főleg a teherszállítás) majdnem ellehetetlenült, éjszakára zárlatot rendelt el a hatóság a teherhajók számára. Az ideális gázlómélység két és fél méter, ám a Dunán most átlagosan másfél méteres.
Fotó: Neményi MártonA paksi atomerőmű körül is vigyázni kell, ezt ugyanis a Duna hűti, vagyis hűtené, ha lenne benne elég víz. Most a legmagasabb, hármas fokozatú intézkedési terv van érvényben, plusz szivattyúkat telepítenek, hogy a biztonsági rendszereket hűtsék a folyóvízzel.
Fotó: Neményi MártonNemcsak a vízszint, hanem a hőmérséklet is baj lehet, ami nyáron, éppen az alacsony vízállás miatt veszélyesen megemelkedett. Paksnál például 29,8 fokos volt a hűtővíz bevezetésétől 500 méterre. Az előírás szerint, ha a víz hőmérséklete itt eléri a 30 fokot, le kell kapcsolni az erőmű blokkjait.
Fotó: Neményi MártonA legutóbbi súlyos apály idején, augusztusban mi is bejártuk a Dunát, akkor még csak Budapesten. A Kopaszi-gáton a víz hűlt helyén fekvő napozókat, a rakpartnál új horgászhelyszíneket és az Ínség-sziklán játszó gyerekeket találtunk, a Margit-sziget és a Nép-sziget azonban tökéletes randihelyszínné változott, ki is használták a párok. A mostaninál sokkal vidámabb képeket itt tudjátok megnézni.
Fotó: Neményi MártonNyáron történt, hogy egyszerűen eltűnt a Duna Esztergomból. A folyam kisebbik ágán száraz lábbal át lehetett kelni a város melletti szigetre. Erről hátborzongató videó is készült.
Fotó: Neményi MártonSúlyos volt a helyzet a táti kőgátnál is, ahol drámai drónfelvétel készült. A felvételeket az RTL Híradó mutatta meg, utánuk pedig mi is.
Fotó: Neményi MártonAugusztusban is előbukkantak érdekességek, egy második világháborúban lelőtt amerikai repülő roncsait például ki is állították egy szolnoki múzeumban. A B24-G Liberator a Dunai Repülőgépgyárat bombázta 1944 nyarán, amikor leszedték. A zuhanást csak egy katona élte túl.
Fotó: Czvitkovits JuditAz apályt egyébként a vízgyűjtő területeken tomboló többhetes szárazság okozza. Attól tehát, hogy Magyarországon volt pár esős nap, még nem emelkedik meg a Duna vízszintje, ahhoz nagyobb esőzések és havazások kellenek a hegyekben.
Fotó: Neményi MártonA jelenségnek volt azért egy-két pozitív hozadéka is: rengeteg embert érdekelni kezdett, hogyan is „működik” a Duna: hogy hogy néz ki, milyen a vize, és miket rejt a medre. Míg nyáron inkább horgásztak és randiztak Budapesten, most, októberben nézelődtek, fotóztak, szertartásosan kőinstallációkat építettek. A Margit híd alatti alkalmi szigeten egy-egy szebb napon volt, hogy mozdulni sem lehetett az apályturizmustól.
Fotó: Neményi MártonEz pedig, ha másra nem, arra rávilágít, hogy mennyire ragaszkodnak a budapestiek és a Duna mellett élő magyarok a folyamhoz – és hogy egyébként mennyire el vannak vágva tőle. Kiderült ez már a Szabadság hídon rendezett egész nyaras buli idején, és kiderült akkor is, amikor botrány lett a Római-partra tervezett gátból.
Fotó: Neményi MártonAz itt élők tehát, ha tehetik, használják és megvédik a folyót és a partokat, de fejleszteni azért lenne mit. Főleg, hogy az összefüggő, papíron csodásnak tűnő Duna-part-projektet elkaszálta az előrehozott vizes vébé. Erről és a következményeiről mi is megemlékeztünk.
Fotó: Neményi MártonA civilek, köztük a Város és Folyó egyesület például gyalogos- és kerékpároshidat, árvíztűrő folyóparti sétányt és környezetbarát vendéglátós-paradicsomot vizionálnak közterületi bútorokkal és könnyű megközelíthetőséggel.
Fotó: Neményi MártonEgyébként már most megnézheti bárki, hogy néz(ne) ki mindez a gyakorlatban, csak éppen nem Budapesten. A Mosonmagyaróvárhoz közeli Dunasziget maga a földi paradicsom.
Fotó: Neményi MártonA Duna északi szakasza már most hétvégén duzzadni kezd, a jövő héten pedig szó szerint visszatér minden a szokásos mederbe, egészen a következő apályig, ami a globális felmelegedés következtében borítékolható. Lehet, hogy hamarosan nem az lesz a hír, hogy száraz lábbal át lehet kelni egyik partról a másikra, hanem az, ha mindenhol van víz a Duna medrében.