Szerda délelőtt megszavazta a parlament a Munka törvénykönyvének módosítását, amelyet sokan csak „túlóratörvényként”, illetve „rabszolgatörvényként” emlegetnek.
A túlóratörvényről mi is beszámoltunk, többször írtunk már róla. A törvénymódosítás lényege, hogy az eddigi 250 óra helyett évente akár 400 óra (!) túlmunkát is elrendelhetnek majd a munkáltatók, igaz, csak azután, hogy erről a munkavállalókkal is megállapodtak. Emiatt a kormány „a munkaidőbeosztás önkéntes megváltoztatásaként” és „az önként vállalt túlmunka lehetőségeként” emlegeti a törvényt.
Sokan ugyanakkor attól félnek, hogy a munkavállalók túlságosan kiszolgáltatott helyzetben vannak ahhoz, hogy adott esetben nemet mondhassanak a túlórára. Arról nem is beszélve, hogy a munkaerőhiány miatt már a törvénymódosítás nélkül is egyre többet túlóráznak a magyarok – egyesek szerint ezt teszi majd legitimmé a most elfogadott törvény:
A törvényjavaslat bejelentését szinte példátlan ellenállás fogadta mind az ellenzék, mind a szakszervezetek részéről. Szombaton a tiltakozók tüntetést szerveztek a Jászai Mari térre, a Policy Agenda felmérése szerint pedig a módosítást a dolgozók 83 százaléka nem támogatta. De hiába, a törvény január 1-jétől érvényes.
A 400 órás túlórakereten kívül ráadásul a törvény más aggasztó módosításokat is tartalmaz. Például 1 évről 3 évre változtatták a munkaidőkeret meghosszabbítását, ami az Index szerint azt jelenti, hogy a munkáltatónak törvényesen lehetősége lesz arra, hogy csak 3 év elteltével számoljon el a pluszmunkáért járó fizetséggel.
A kormány szerint mindez a munkavállalók érdekeit szolgálja, a törvényjavaslattal ugyanis „elhárítják a bürokratikus akadályokat” azok elől, akik többet szeretnének dolgozni, és ezáltal többet szeretnének keresni, ahogyan az MTI fogalmaz. Az ellenzék szerint azonban a javaslat a multiknak kedvez. A következő napokban újabb tüntetésekre lehet számítani.
Thinkstock
