A legbonyolultabb jelentésű szavak listáján minden bizonnyal előkelő helyen szerepelne a kultúra kifejezés, hiszen az idők során rengeteget változott az, hogy mi mindent értünk alatta. Ha ezt a tartományt leszűkítjük a nemzeti kultúrákra, akkor is szövevényes feladat felfejteni, hogy mi minden tartozik ide, és ezen belül mi az, ami kifejezetten a magyaroké. Továbbá: mik ezek közül azok, amik a legjellegzetesebbek?
Mélyebb nyelvészeti elemzésre, önálló skálaalkotásra nem vállalkoztunk, ehelyett sorra vettük a hungarikumokat, szellemi-kulturális világörökségeket, imázsfilmeket, a szakmai és közönségsikereket, plusz némi tapasztalatot arról, hogy mit kínálunk a külföldieknek, és ők mit keresnek nálunk.
Miért pont ma?
A fennmaradt kéziratok tanúsága szerint 196 évvel ezelőtt Kölcsey Ferenc pontosan ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratait. A magyarság legfontosabb versének befejezését 1989 óta ünnepeljük: az évforduló alkalmából számos kulturális és művészeti programot, megemlékezést, díjátadást tartanak országszerte. A hagyományok ápolása mellett a nap célja a tárgyi és szellemi értékeink felmutatása és továbbadása.Ahogy a nagykönyvben…
2005-ben Magyarországra is elért „A Nagy Könyv”: az országos felmérés célja az volt, hogy kiderüljön, melyik az ország kedvenc regénye. A magyar mezőnyben az iskolai kötelezők taroltak: első lett az Egri csillagok, második A Pál utcai fiúk, a negyedik Az aranyember, az ötödik pedig a Tüskevár.
A negyedik helyen az Abigél végzett Szabó Magdától, akire gyakran hivatkoznak a legtöbb nyelvre lefordított magyar íróként. A Nyelv és Tudomány 2011-es listája szerint ezen a poszton az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imrével osztozik, aki 2002-ben nyerte el a rangos elismerést a Sorstalanság című regényével: ő az első és eddig egyetlen magyar író, aki magáénak tudhatja ezt a díjat. A listán szerepel még Molnár Ferenc, Kosztolányi Dezső, Esterházy Péter, Konrád György és Nádas Péter is, de nem maradt le a magyar konyhaművészetet megörökítő Lajos Mari és Hemző Károly sem.
Hunyady József fotója Szabó Magda hagyatékából, 1964
Testes fogások
Hatalmasat lehetne vitázni arról, hogy melyik a legmagyarabb étel: a gulyás, a pörkölt vagy éppen a paprikás? A mezőny még ennél is erősebb: a luxusnak számító libamáj és az olajban sült lángos tengelyén szerepel például – régiónként eltérő verziókban – a halászlé, a töltött káposzta és a paprika is.
Népviseletbe öltözött gyerekek kóstolják a gulyást a 15. Nemzetközi Gulyásfesztiválon Szolnokon 2013. szeptember 7-én.
MTI Fotó: Bugány János
Az olyan hungarikumokat pedig, mint a kolbász és a téliszalámi, világszerte előszeretettel használják előételként, nassolnivalóként vagy szendvicsalapanyagnak, de az esküvők éjféli vacsoráján is gyakran ott vannak a magyaros tálakban.
Az édességeink között krémes és kevésbé krémes desszerteket kedvelők tábora is talál kedvére valót, hiszen a somlói és dobostorta mellett van rétesünk és kürtőskalácsunk is. A Túró Rudi szinte még a legkisebb csemegeboltok polcairól sem hiányozhat, hiszen imádjuk – a külföldiek jó része viszont bizarrnak tartja az összeállítást (vagy a túrót már önmagában véve is).
Ezerarcú folklór
Régiós eltérések persze nem csak abban vannak, hogy savanyú káposztába szokás-e tölteni a rizses húst, vagy sem. Érdemes ellátogatni az ország különböző pontjain fekvő skanzenekbe, hogy megfigyelhessük a tájházak, udvarszerkezetek és népviseletek különbségeit. Az egykori „divat” alapjait jelentő hímzéstechnikák közül a matyó és a kalocsai is hungarikumnak számít, a kékfestés pedig szellemi világörökség. A néptáncbemutatókon azonban nemcsak a szoknyák, kendők, blúzok térnek el tájegységenként, hanem természetesen a zenék is – tisztelet Bartóknak és Kodálynak.
Versenyszámok és örökzöldek
1994-ben jutott ki először magyar versenyző az Eurovíziós Dalfesztiválra: Bayer Friderika a Kinek mondjam el vétkeimet? című számmal 4. helyezést ért el a döntőben – ezzel eddig a legjobb a magyarok között. Az első tízbe azóta Rúzsa Magdi, Kállay-Saunders András, Pápai Joci és ByeAlex került be.
Az egyik leghíresebb magyar dal azonban a mai napig a Szomorú vasárnap – a Seress Rezső által megzenésített szerzeményt már több mint száz nyelven adták elő világszerte.
Vitrinek kincsei
A hagyományőrző, mázas cserépedények mellett nem szabad megfeledkezni a porcelánkészítés értékeiről sem: a herendi, Zsolnay és a hollóházi kerámiák között is rengeteg remekművet találunk.
Vörös és fehér
A magyar klasszikus zene egy másik, nemzetközi szinten elismert óriása, Liszt Ferenc nagy kedvelője volt az „ibolyaillatú” villányi boroknak. A dél-magyarországi testes vörösek ma is méltán híresek, ám a hungarikumok sorába egyelőre a tokaji aszúnak és az egri bikavérnek sikerült beemelkednie.
Ugyanakkor a rangos listán szerepel a fröccs is, melyet Jedlik Ányosnak köszönhetünk, bár ő még spriccernek hívta, Vörösmarty Mihály elégedetlenségére, aki aztán átkeresztelte a ma is népszerű italt. Ha már buborékok, akkor érdemes megjegyezni, hogy az Etyek–Budai borvidékről származó szőlőből hungarikumnak számító pezsgő is készül.
Azonban nemcsak az alkohol hígításában alkottak nagyot a magyarok, hanem az égetett szeszek területén is: a pálinka mellett az Unicum is nemzeti kincsnek számít.
Legek a szélesvásznon
Az utóbbi években nem győztünk örülni a filmes sikereknek: 2016-ban a Saul fia, 2017-ben a Mindenki kapott Oscar-díjat, ugyanebben az évben a Testről és lélekről pedig a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválról hozta el az Arany Medvét.
Ha a 2016 előtti filmeket nézzük, akkor a Magyar Filmadatbázis az évi listája szerint Az ötödik pecsét, a Vuk és A tanú a dobogósok – de persze az Indul a bakterház és a Macskafogó sem maradt ki az összeállításból.
Ha pedig a ‘90-es évek mozis kasszasikerét keressük, akkor A miniszter félrelép lesz a filmünk, melynek producere a január 20-án elhunyt Andy Vajna volt.
Kultúra: nem befejezett történet
A nemzeti kultúra folyamatosan fejlődik, új elemekkel bővül. Így lehet az, hogy Magyarországgal egyre többször hozzák összefüggésbe a nyári zenei fesztiválokat, amelyek már szinte az ország teljes területét és a teljes szezont lefedik. Vagy ilyenek a romkocsmák, melyek különösen Budapest belső kerületeiben virágoznak a szebb korokat megélt bérházak falai között. A kulturális rendezvények terén pedig 2012 óta a Pilvaker ad lehetőséget az irodalom és a könnyűzenei fúziójának, az 1848-as forradalomra emlékezve. Láthatjuk: nincs megállás.
