„Tisztelt NLCafé!
Olvastam cikküket a somogyi kisfiú tragédiájáról, illetve a család rossz körülményeiről. Szeretnék segíteni nekik, amilyen módon csak lehet.”
„Tisztelet Cím!
Ruhával, cipővel tudnám segíteni a nehéz körülmények között élő családot.”
„Tisztelt Szerkesztőség!
A kutyatámadásban megsérült kisfiú öccsének tudnék sportcipőt és bakancsot küldeni, valamint egy kis édességet, tartós élelmiszercsomagot a családnak.”
„Olvastam cikküket a Kertész családról. A szívem szakad meg. Szeretném támogatni őket egy bizonyos összeggel.”
„Az Ötvöskónyiban élő Kertész család tragikus helyzetén szeretnék kicsit javítani.”
„Nekem sincs sok, de valamit talán segíthetek én is…”
Ilyen levelek egész sora árasztotta el szerkesztőségünket tegnap. Egy idő után már nem számoltuk, de legalább ötven felajánlás érkezett. Olvasóink az összes megyénkből írtak, de jött levél határainkon túlról is.
Mindenki ugyanazt szerette volna: egy somogyi család elérhetőségeit. Ki postacímet, ki számlaszámot, ki telefonszámot – lehetőségeihez mérten.
Kertész Gábor az a tizenhárom éves kisfiú, akit három pitbull kutya mart meg egy héttel ezelőtt. Sajnos nagyon csúnya sérüléseket szerzett a fején, a kezén és a lábán, miközben hároméves kishúgát védte. Még mindig küzdenek érte az orvosok…
Mikor családjánál jártunk, kiderült, hogy igen nehéz körülmények között élnek. A házukban döngölt föld a padló, a gyerekeknek nincs cipőjük, ennivaló is csak a legegyszerűbb jut.
Reményeink szerint most kicsit változtathatunk a helyzetükön – a ti segítségetekkel.
Köszönjük a rengeteg, jószívű felajánlást, a cipő-, ruha-, játék-, élelmiszer- és pénzadományt, amiket magunk is gyűjtünk, hogy február elején örömet szerezzünk vele Piroskának és gyermekeinek!
Jó érzés, hogy ilyen embereknek készíthetjük a Nők Lapja Cafét.
