Gyorsabb ütemben terjed az elhízás a falusias területeken élők, mint a városi lakosság körében – derült ki egy új tanulmányból, amely nagyjából 112 millió felnőtt emberek testtömegindexének (BMI) globális változásait vizsgálta az elmúlt több mint három évtizedben.
Ennek a globális tanulmánynak az eredményei rácáfolnak arra a széles körben elfogadott nézetre, amely szerint a globális elhízás vezető oka az, hogy egyre több ember él városi környezetben
– mondta Majid Ezzati, a londoni Imperial College professzora, aki a tanulmány egyik vezető szerzője volt.
Az eredmények szerint 1985 és 2017 között a nők BMI-értéke átlagosan 2 ponttal, a férfiaké 2,2 ponttal nőtt világszerte, ami 5-6 kilogramm testsúlynövekedést jelent.
Ennek a globális növekedésnek több mint a fele a vidéki területeken élők BMI-értékének emelkedése számlájára írható. Az elmúlt 33 évben ugyanis a vidéken élő nők és férfiak BMI-értéke átlagosan 2,1 ponttal, míg a városban élő nőké 1,3 ponttal, a férfiaké 1,6 ponttal nőtt.
A kutatók rámutattak, hogy 1985-ben a városokban élő felnőtt férfiak és nők BMI-értéke magasabb volt, mint a vidéken élőké a vizsgált országok több mint háromnegyedében. Harminc évvel később azonban a különbség drasztikusan lecsökkent, vagy akár meg is fordultak a mutatók sok országban.
A kutatók szerint ennek az lehet az oka, hogy a vidéki területeken élőknek bizonyos hátrányokkal kell szembenézniük, mint például az alacsonyabb jövedelem és oktatási szint, az egészséges élelmiszerekhez való korlátozott és drága hozzáférés, valamint a kevesebb sportolási lehetőség.
Ezzati szerint a közegészségügyet érintő eszmecserék gyakran a városi lét negatív oldalaira fókuszálnak, a mostani tanulmány azonban azt mutatja, hogy vannak bizonyos előnyei is. Szerinte a városok rengeteg lehetőséget kínálnak a megfelelő táplálkozásra, a testmozgásra és a kikapcsolódásra és összességében az egészségi állapot javítására.
