Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Aktuális

Szezon: a harlekinkatica teljesen kiszoríthatja a kétpettyest

Immár tizenegy éve, hogy megismerkedhettünk az Ázsiából érkezett harlekinkaticával, de az ünnep nem felhőtlen.

harlekinkatica Magyarországon 2008 februárjában bukkant fel először, mára pedig szépen elterjedt. Főként levéltetvekkel táplálkozik, csakúgy, mint a hazánkban őshonos és gyakori hétpettyes és kétpettyes rokonai. „Mivel nagyon falánk és hatékony ragadozó, a levéltetvek elleni biológiai védekezés céljából először az USA-ba, majd több nyugat-európai országba is behurcolták – mondja Márkosy Gábor növényvédő szakember és méhész. – Nemcsak falánk, de sokkal mozgékonyabb és agresszívabb is, mint az őshonos európai katicafajok, melyeket könnyűszerrel kiszorít élőhelyükről, ezért a harlekin ma már több gondot okoz, mint amennyi hasznot hajt. A kétpettyes katicához hasonlóan a fák lombkoronájában él, ezért a kétpettyesre különösen nagy veszélyt jelent. A harlekinkatica a szőlő- és bortermelők körében sem népszerű, hiszen a rovar behúzódik a szőlőfürtökbe, és szüretkor is a bogyók között marad, keserű testnedvei pedig belekerülnek a mustba.

Szuvenírként is érkezhetnek a kártékony rovarok

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei a repülőtéren is folyamatosan ellenőrzik a fokozott veszélyforrásnak számító szállítmányokat (például a Távol-Keletről származó zöldség- és gyümölcsárut), de 2018 őszén vizsgálták magánszemélyek csomagjait is, hiszen az Európán kívüli területekről, főként Kelet- és Délkelet-Ázsiából érkező termékek a hazánkban nem honos kártevők behurcolásának kockázatát is jelentik.  A növényi károsítók terjedésének megakadályozása érdekében 2019 decemberétől egyébként várhatóan szigorodik az uniós szabályozás is.

Fotó: nlc

Sajnos nagyon valószínű, hogy több kártevő faj is potyautasként érkezett hozzánk korábban, például a raklapok fájában, csomagolóanyagokban megbújva, és mivel ezen az éghajlaton nincs természetes ellenségük, sokkal agresszívabban viselkednek, mint az őshonos fajok. „A korábban említett harlekinkatica mellett ilyen a kőrisbogár is, amely meleg lombos erdőkben júniustól augusztusig tömegesen jelenik meg – mondja a szakember. – A kőrisen kívül tápnövényei közé tartozik az orgona és a fagyal, a leveleket néha egészen a vastagabb erekig lerágja.”

A nem őshonos növényekkel is vannak gondok

Gyakran kártevők okozzák a tuják, ciprusok pusztulását is, hiszen a hazai éghajlaton ezek a növények kevésbé ellenállóak. „A díszkertek tulajdonosai sokszor panaszkodnak, különösen az örökzöldek barnulására vagy akár teljes pusztulására – számol be Tégen Kata kertkarbantartó szakember. – Hosszú évek alatt több méter magasra nőtt tujákat, leylandokat kell kivágni, mert a magyar viszonyok között nem képesek védekezni a kártevők (rovarok, gombák) támadásai ellen. A tujafúró aranymoly, a tujaszú is okozhat jelentős károkat, de a puszpángmoly is nagyon rövid idő alatt képes lerágni a szép zöld bokrok leveleit. Van, hogy permetezéssel meg tudjuk állítani a kártevők terjedését, de sokkal hatékonyabb a megelőzés, amelynek az a lényege, hogy a növényeket jó kondícióban kell tartani. A kerttulajdonosok viszonylag ritkán figyelnek arra, hogy az örökzöldeket megfelelő tápanyag-utánpótlással, lombtrágyával lássák el. Ha problémát észlelünk, érdemes szakembernek is megmutatni a tüneteket, hogy hatékony legyen a kezelés.”

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top