Tudatosan gyerekmentes vagyok, ami mellett az egyik érvem, hogy nem akarom, hogy az (így világra nem jött) utódom, gyermekem szenvedjen a globális klímakatasztrófa következményeitől.
A barátaim közül néhányan csupán legyintenek erre az indokra, de Hitka Viktória posztja, amit a Facebookon osztott meg, pontosan ezt az érvet támasztja alá:
Fél éve kezdtem Millával beszélgetni a klímakatasztrófáról, amiben vagyunk. (…) Aztán egyik este ültünk a vacsoránál, és feltette a kérdést, amire egyszerűen nem tudtam normálisan válaszolni. A válasz gondolatától kicsúszott a padló a lábam alól, gyomrom a torkomba, szívem az agyamba ugrott. A kérdés így hangozott: »Anya én még élni fogok, amikor elpusztul a bolygó?«
Így kezdte edukációs posztját az anyuka, akinek 10 éves gyermeke tette fel a fogas kérdést, amire a következő kihívások tolultak be, kínzó gondolatként az édesanya fejébe:
Mi lesz ha nem leszek ott, hogy megmondjam, honnan lesz víz, hogy segítsek, hogyan adj a semmiből majd azoknak is, akik a katasztrófa jobban sújtotta területeiről érkeznek tömegesen? Hogy a biodiverzitás felborulása miatt melyik betelepült rovar hoz majd olyan betegséget, amire nincs orvosság, hogy hogyan vegyél levegőt?
Ahelyett, hogy ezeket a súlyos gondolatokat kimondta volna, ígéretet tett, hogy minden meg fog neki tanítani, ami a túléléshez szükséges lesz.
A poszt második felében Viktória elmondja, hogy ő mit tesz azért, hogy kisebb legyen a környezetterhelés. Felsorolja a csomagolás nélküli vásárlástól a saját készítésű lekvárokon át a közösségi közlekedés előnyéig számos dolgot.
Összesen 12 pontban gyűjti össze és fejti ki, hogy milyen környezettudatos szokásokat vezetett be. Érdemes elolvasni a posztot!
Via: Facebook!
