Míg gyerekkorunkban nyáron gyakori volt a fecskék látványa, kecses villás farktollukkal sebesen szálltak felettünk, mára több mint egymillió fecske hiányzik Magyarországról. Saját bőrünkön tapasztalhatjuk, hogy kevesebb a madár és több a rovar. A fecskék elsősorban szúnyogot, legyet fogyasztanak, vagyis ők jelentenek biológiai védelmet az ezen rovarok által terjesztett betegségekkel szemben.
A fecskék állománya Magyarországon drámaian csökkent az ezredforduló óta, úgy a felére. Ennek okai az emberi beavatkozásban keresendők. A fecskék táplálékát jelentő rovarok megfogyatkoztak az állattartás hiánya, a nagyüzemi mezőgazdaság, a vegyszeres szúnyogirtás miatt. Ez utóbbi ráadásul még a madarakat is mérgezi. A klímaváltozás a fészekrakásban – száraz, sár nélküli tavasz – és a költésben – hideg májusi-júniusi napok – nehezíti meg a fecskék dolgát. Egy végzős építészmérnök, nem emiatt, de ennek a problémának a megoldására tervezett egy csodálatosan egyszerű és organikus épületet a fecskéknek.
Fecske látogatóközpont látványterve
Tóth Bence Péter valami olyat akar tervezni mesterdiplomájának vizsgamunkájául, amit utána bárki hasznosítani tud. Ez azt is jelenti, hogy ennek a fecske-látogatóközpontnak a pontos terveit teljesen ingyen bárkinek átadja az építész. A vizsgaterveken a szegedi Vadaspark területén helyezte el Tóth Bence az épületet.
A fecskeforma áramvonala visszaköszön az épület formáján, ez rögtön megragadja a figyelmet, és esztétikus, szinte belefolyik a környezetbe. Megkérdeztük a fiatal építészt, hogy miért ezt a projektet választotta. „Az alapötletem az volt, hogy jó lenne valami hasznosat készíteni, nemcsak egy hallgatói tervet, hanem valamit, amit fel lehet használni a későbbiekben. Szerettem volna, ha a diplomamunkán túl más haszna is lett volna” – mondta a tervező.
Bence elmondta, hogy számára csak aztán lett világos, hogy a hazai fecskepopuláció milyen tragikus állapotban van, amikor elkezdte diplomamunkájának előkészítését, és felvette a kapcsolatot a Magyar Madártani Egyesülettel.
Ötleteltünk dr. Halmos Gergővel, az MME ügyvezetőjével, és több különböző elképzelés elvetése után maradtunk ennek a látogatóháznak a megtervezésénél, amely segíti a fecskéknek, gyurgyalagoknak a túlélést, a szaporodást, emellett fenntartható intézmény is lehet mint látogatóközpont.
Az organikus építészet lelke a romantika, éppen ezért kerestünk olyan indíttatást a fecske-látogatóház ötletének eredendőjeként, ami motiválhatta a fiatal építészt. Elképzeltük, hogy gyerekkorában rengeteg időt töltött a szabadban a nagyapjával, pecázás és kirándulás közben fecskerajokat látott elsuhanni a fejük felett, ilyen és ehhez hasonló romantikus képek jelentek meg lelki szemeink előtt, de ezzel szemben a panelben felnőtt építész inkább csak az egyensúlyt próbálja helyreállítani. „Azért is alakult erőteljesen a stílusom az organikus építészet irányába, mert az organikusság nagyon hiányzott az életemből. Az építészek között nem éppen populáris téma az állatvilág, de ez és az organikus építészet, ami szerintem a XXI. század romantikájának az egyik megnyilvánulása, segített a mérleg nyelvét helyrebillenteni, közelebb kerülni a természethez – én így élem meg” – mesélt a motivációiról Bence.
A tervezett házban benne van a régi kalákák működése is, sőt ezzel a módszerrel könnyen fel is építhető. Tóth Bence elmondta, hogy akár építőtábort, akár önszerveződő közösséget is lehetne a fecske-látogatóközpontra építeni. Konkrétan táborozókkal vagy bármilyen közösséggel felépíthető az épület szinte bárhol az országban; legyen szó a Dráva vidékéről vagy a Balaton-felvidékről, a fecskéket segítő ház mindenhol hasznos lehet.
Ha felhívna bárki, hogy szerveznének a fecske-látogatóközpontra építőtábort, adják a helyszínt, én örömmel adnám át a terveket, és segíteném az építést művezetőként. Szeretném, ha ezt a koncepciót felhasználnák, hiszen gyakorlatilag ez egy kész termék.
