A héten hatalmas felháborodást keltett a hír: hétfőn egy 68 éves balotaszállási nő különös kegyetlenséggel ölte meg a kutyáját. A gazda egy bálamadzaggal a kocsija hátsó lökhárítójához kötözte az állatot, majd elindult vele az országúton. A szerencsétlen kutya egy ideig futott a kocsi után, de aztán nem bírta tartani a sebességet, és elesett, gazdája fekve húzta hazáig az úttesten. Mire a rendőrök a Mancs a Kézben Kutyamentő Alapítvány önkénteseivel együtt kiértek a nő házához, az állat már elpusztult, el is földelték a hátsó kertben. A nőt lakossági bejelentés alapján állatkínzás megalapozott gyanújával letartóztatták.
„Sajnos, a vonatkozó statisztikák híján nem tudjuk, hány hasonló eset van Magyarországon – mondja Perédi Gergely, a Tetovált Állatmentők civil szervezet elnöke. – Azt gyanítjuk, hogy nagyon sok: a hozzánk befutó bejelentések alapján nálunk igazi »nemzeti sportnak« számít az állatkínzás.”
Perédi Gergely azt mondja, az állatkínzásnak sokféle formája van. „Az, aki maradandó egészségkárosodást okoz egy állatnak, már mindenképpen állatkínzást követ el. Ennek többféle formája is létezik: van, aki éhezteti, van, aki szándékosan vagy gondatlanságból bántja a kutyáját, de sajnos az sem ritka, hogy puszta kegyetlenségből, szórakozásból verik, kínozzák őket – magyarázza. – Sokan nem tudják, de a túltenyésztés is állatkínzásnak minősül: sok pénzéhes tenyésztő egyáltalán nem foglalkozik azzal, milyen genetikai betegségekkel, problémákkal születik egy állat, a lényeg az, hogy besöpörhesse az eladásából származó pénzt. A kutyaviadalok sem ritkák; sajnos, ezek szervezőit nagyon nehéz fülön csípni, hiszen a legtöbbször az utolsó pillanatban jelentik be, hol rendezik a viadalokat.”
„A jogalkotó rengeteg kiskaput hagyott”
A Tetovált Állatvédők elnöke szerint Magyarországon a legnagyobb baj a törvényi szabályozással van. „A jogalkotó rengeteg olyan kiskaput hagyott az állatvédelmi törvényben, amelyek miatt az állatkínzók könnyen megúszhatják a súlyosabb büntetést. A büntetlen előélet vagy az, ha az illető »megbánást tanúsít«, például komoly enyhítő körülménynek számít. Ami azért nagyon nagy baj, mert semmiféle visszatartó ereje nincs az esetleges szankcióknak” – fejtegeti.
Azt mondja, valószínű, hogy a mostani, közfelháborodást kiváltó eset elkövetőjének sem kell majd börtönbe vonulnia azért, mert halálra kínozza a kutyáját. „A legvégső esetben felfüggesztett börtönbüntetést kaphat. Pedig tudnia kellett, hogy milyen brutális dolgot csinál – ráadásul, ahogy ő maga is elismerte, korábban egy lovat is a kocsija után kötött már. Ennek az aberrációnak és kegyetlenségnek mindenképpen súlyosbító körülménynek kellene lennie.”
Az állatvédő hangsúlyozza: hosszú ideje próbálják elérni, hogy a jogalkotó szigorítsa az állatvédelmi törvényt, de sajnos hiába. „2016 februárjában több mint tízezer ember részvételével nagyszabású tüntetést tartottunk a Kossuth téren. A többi állatvédő szervezettel közösen egy alapos szakmai anyagot is kidolgoztunk, amelyben javaslatokat tettünk a törvény szigorítására – mondja. – Akkor az Igazságügyi Minisztérium illetékesei megígérték, hogy átgondolják a szabályozást, de azóta sem történt semmi; a javaslatainkat egyszerűen a szőnyeg alá söpörték.”
„Sajnos, a kellő erőforrások híján nem tudunk minden esethez kiszállni”
A Tetovált Állatmentők más állatvédő szervezetekkel együtt komoly szakmai munkát végeznek, sok szempontból az állam feladatait vállalják át. Ennek ellenére nem részesülnek semmiféle dotációban. „Csak és kizárólag a jóérzésű emberek támogatásaiból és az SZJA egy százalékának felajánlásaiból tudjuk fenntartani magunkat. Addig, amíg Magyarországon az ebrendészetek kapják a pénzt, amelyek tizennégy nap karantén után, ha nem jelentkezik a gazda, menetrendszerűen elaltatják az állatot, addig nincs nagyon miről beszélni – mondja Perédi Gergely. – Pedig sokkal jobb lenne, ha nyugati mintára az altatás helyett az ivartalanítást és a civil szervezeteket pártolnák; ez hosszú távon sokkal jobb és emberségesebb megoldás lenne.”
Perédi azt mondja, naponta tíz-tizenöt állatkínzással, rossz tartási körülményekkel, mentésre szoruló kutyákkal, macskákkal kapcsolatos bejelentést kapnak. „A kellő erőforrások híján sajnos nem tudunk minden esethez kiszállni. Annál is kevésbé, mivel az eszközparkunk is felújításra szorul: a hat állatmentő autónkból például jelenleg csak kettő működik.”
A mentett állatok elhelyezése is komoly problémát jelent. „Egy kis rehabilitációs központunk van Pécelen, ahol maximum huszonöt-harminc kutyát tudunk elhelyezni. Folyamatosan telt házzal működünk; az elmúlt években sajnos érezhetően megcsappant az örökbefogadási kedv az országban: míg korábban a mentett állatok hetven százalékát el tudtuk helyezni új gazdánál, most ugyanez az arány nagyjából negyven százalék. Van olyan kutyánk, aki már harmadik éve velünk van.”
Ha te is támogatnád a Tetovált Állatmentők munkáját, kattints ide!
Nyitókép: Getty Images
