Szeptember 21. a hála világnapja, de ez nem sokat jelent addig, amíg nem mondjuk ki – legalább magunknak azt, hogy kinek miért vagyunk hálásak az életben.
A Jobb Veled a Világ alapítvány felkérésére mostanság sokan készítenek videót arról, hogy melyik pedagógusnak hálásak, kiknek köszönhetnek sokat.
Bagdi Bella, a szervezet elnöke például megvallja, hogy sokáig nem szeretett iskolába járni, ám egy gimnáziumi tanár, Korolyi Mária megváltoztatta az életét. „Elhitette velem, hogy bennem is van valami értékes, valami figyelemreméltó” – mondja el az életmódfejlesztő.
Szabó Márti tanítónő Kis Mártának hálás, aki egykori debreceni iskolájában jóságot, emberi méltóságot „tanított”. Értő figyelmet adott, olyat, ami soha nem büntet, nem kér számon, egyszerűen csak szeret. „Ha bánat ért, őt hívtam telefonon, amikor valaminek nagyon örültem, akkor is őt hívtam, hozzá futottam, tőle kértem tanácsot. Soha nem bírált, mindig csak figyelt, és megpróbált megérteni” – mondja Szabó Márti.
Az énekesnő Zséda Sík Olgának hálás azért, hogy elindította a pályán, hogy egész életen át tartó hitet és kitartást kapott tőle. „A zenéhez, színpadhoz, énekléshez való hozzáállásomat az ő műhelyében alapoztam meg. Rátaláltam a saját hangomra, arra az igaz, tiszta megszólalásra, ahogy egy énekesnek működnie kell a színpadon” – mondja Zséda a videójában.
Prof. dr. Bagdy Emőke egyik kiszemeltje Mérei Ferenc. „Engem addig szinte nem dicsértek. Ő erősített meg abban, hogy van keresnivalóm a pszichológia világában. Élni is megtanított” – hangoznak a klinikai szakpszichológus hálaszavai.
Bognár Gyöngyvér színésznő Bácskai Mihály és Mihályné személyét emeli ki – ők a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban dolgoztak egykor. „Többször léptek át szabályokat egy-egy gyerekért, vagy hagyták, hogy szabályokat lépjünk át. Soha nem azt keresték, mi az, amit kritizálni lehet egy gyerekben. Tudták, hogy mindben van valami különleges és megismételhetetlen, és őket ez érdekelte.”
Kozma-Vízkeleti Dániel klinikai szakpszichológus pedig dr. Balogh Klára családpszichoterapeuta munkásságáért ad nyilvánosan hálát, mint mondja, ő indította el a pályán, és tanította meg neki a nyílt, erőforrás-központú, pozitív szemléletet használó munkamódszert. „Azt, hogy ha találkozom egy családdal, többek legyenek a találkozásunk után” – teszi hozzá.
Ma már több mint ezerháromszáz úgynevezett boldog óvoda és iskola létezik országszerte. A kezdeményezés, ami a pozitív pszichológia eredményeire épít, szintén a Jobb Veled a Világ alapítványé. A élménypedagógiai módszertan hat éve működik. Az intézmények önként jelentkeznek, ha szeretnék alkalmazni a programot, amely a tanárok, gyerekek lelki jóllétével foglalkozik és a szülőket is igyekszik bevonni.
Jelenleg az ELTE PPK és a Károli Gáspár Református Egyetem longitudinális kutatást folytat a témában, ennek részeredményeit ismertette egy közelmúltbeli konferencián Prof. Dr. Oláh Attila (ELTE PPK). „Két csoportot hasonlítottunk össze: olyan pedagógusokat, akik nem vesznek részt a Boldogságóra programban, és olyanokat, akik már évek óta tartanak boldogságórákat. Azt tapasztaltuk, hogy mind a jóllét-mutatók, mind az erősségek mentén pozitív változás volt tapasztalható a boldogságórások mintáját illetően az érzelmi intelligencia, az önkontroll, a pszichológiai immunitás, a nyitottság és a szeretetátadás képességének tekintetében.”
Idén szeretnék a szülőket is bevonni a kutatásba, megvizsgálni, azt hogy ez a szemlélet (amelynek a hálaadás is része) a gyerekeken keresztül milyen módon éri el a őket. Emellett már a leendő tanítók is választhatják képzésükben a Boldogságórák módszertanára fókuszáló tantárgyat – a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karán A léleknek idő kell címmel indították el az új képzési programot.
