Soha nem melegedtek ilyen gyorsan a tengerek a Földön

Soha nem volt még ennyire pusztító hatású a klímaváltozás a tengereken és a jéggel borított vidékeken – olvasható az ENSZ tudományos testületének frissen megjelent tematikus jelentésében.

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) az elmúlt évben két tematikus jelentést tett közzé: az első a mérsékeltebb, 1,5 Celsius-fokos felmelegedéssel, a második a szárazföldi klímaváltozással, a talaj, az élelmiszer-biztonság, az elsivatagosodás, az erdőgazdálkodás kérdéseivel foglalkozott – közölte a BBC hírportálja.

Csaknem 10 fokkal melegebb van az ilyenkor szokásosnál

Az új tanulmány azt vizsgálta, hogyan hat az emelkedő hőmérséklet a tengerekre, óceánokra, valamint a fagyott területekre, az úgynevezett krioszférára. A három jelentés közül a legfrissebb találta a legaggasztóbbnak a helyzetet. A bolygó súlyos veszélyben van, sok irányból kap sok sebet, és ez nem az ő hibája – fogalmazott Jean-Pierre Gattuso, a jelentés koordinátora és vezető szerzője.

A kutatók bizonyosak abban, hogy a világ óceánjai szünet nélkül melegszenek 1970 óta. A vizek eddig az utóbbi évtizedek emberi tevékenység okozta extra hőmérséklet-növekedésének több mint 90 százalékát nyelték el. 1993 óta a hőelnyelés üteme megduplázódott.

Egykor a tengerszint a hőtágulás miatt emelkedett, ma főként a grönlandi és antarktiszi jégolvadás következtében – írja a jelentés. Utóbbi mértéke 2007 és 2016 között megtriplázódott a tíz évvel korábbi időszakhoz képest a globális felmelegedés miatt. Ugyanebben az időszakban Grönlandon megkétszereződött az olvadás üteme.

Az Andok, Közép-Európa és Észak-Ázsia gleccserei a projekciók alapján 2100-ra elveszítik jégmennyiségük 80 százalékát, ha a nagy szén-dioxid-kibocsátás forgatókönyve érvényesül.
Ennek jelentős következményei lesznek embermilliók életére.

Erősen megemelkedik a tengerek szintje: 2100-ra átlagosan akár 1,1 méterrel is magasabb lehet a legrosszabb forgatókönyv szerint. Az előző IPCC-prognózisokhoz képest ez 10 centiméteres emelkedés, mivel az Antarktiszon jelenleg több jég olvad el, mint korábban. Gattuso szerint ez az alacsonyabb partokon élő majdnem 700 millió ember életét befolyásolja. A jelentés alapján 2100-ra egyes szigetek valószínűleg lakhatatlanokká válnak.

Magyarország a 48. a klímaváltozásra való felkészültséget vizsgáló listán

Az árvízkárok két-háromszorosra nőhetnek, az óceánok savasodása a korallokat fenyegeti, amelyeknek 90 százaléka is eltűnhet már az átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokos melegedésekor.
Számos halfajnak kell költöznie a vizek melegedésekor, a tengerből származó élelmiszerek minősége is romolhat a nagyobb higanykoncentráció és a makacs szerves szennyezések miatt. Az áram előállítását is veszélyezteti a gleccserek olvadása, mert megváltozik a vízi erőművek vízellátása.

A szibériai és észak-kanadai tartósan fagyott területek, vagyis a permafroszt hatalmas mennyiségű szén-dioxidot és metánt tárol. Ha tovább emelkedik az üvegházhatású gázok kibocsátása, a permafroszt felszínközeli rétegeinek nagyjából 70 százaléka olvadhat fel, ez pedig „tíz-száz milliárd” tonna szén-dioxidot és metánt engedhet a levegőbe 2100-ig.
A jelentés szerint azonban a jövő még mindig az emberiség kezében van, ha gyorsan és erőteljesen korlátozza a szén-dioxid-kibocsátást, amelynek mértékét a korábbi tematikus jelentések 2030-ig 45 százalékban határozzák meg.

(MTI)

(Kiemelt kép: Pixabay)