Ingyenes gyerekbérlet vagy brutálisan dráguló BKV mindenkinek?

A fővárosi gyerekek ingyenes budapesti tömegközlekedésének ötlete hivatalosan még Kálmán Olgától származik. Az elképzelés eredetileg a népszerű televíziós újságíróból lett politikus programjában szerepelt, aki idén júniusban szintén ringbe szállt az ellenzéki főpolgármesteri előválasztáson. Mindez az előválasztást és azóta a főpolgármester-választást is megnyerő Karácsony Gergely ígéretei közt már némileg finomított verzióban jelent meg. Szeptember 22-i programbemutatóján bejelentette: ha megválasztják, a 14 év alatti, Budapesten élő gyerekek mind díjmentesen utazhatnak a BKK összes járatán.

Ám Karácsony Gergely tegnap már óvatosabban fogalmazott. A főváros frissen megválasztott ellenzéki főpolgármestere szerda este az ATV-nek adott interjújában azt mondta: valószínűleg november elején lesz a fővárosi közgyűlés alakuló ülése, és az első közgyűlés napirendi pontjait már most tudják, a 14 éven aluli gyerekek ingyen BKV-zását az elsők között tárgyalják. 

„Jó kérdés” – válaszolta Karácsony Gergely az Index egyik olvasójának arra a felvetésre, hogy hogyan fog megbirkózni a feladattal, miután a BKK évek óta és jelenleg is folyamatos forráshiánnyal küzd. Főleg mi történik akkor, ha az állam még annyit sem ad a fővárosi közlekedésre, mint elődje, Tarlós István idejében? „Ezt nyilván szóvá fogom tenni, meglátjuk, mi lesz az eredménye. A vállalásunkat ezzel együtt is végre tudjuk hajtani, hogy 14 éves korig ingyenes legyen a tömegközlekedés” – jelentette ki az új főpolgármester.

Karácsony Gergely (j) és Barabás Richárd az önkormányzati választások eredményváró rendezvényén a budapesti 400 Bárban 2019. október 13-án (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Karácsony Gergely hozzátette, első lépésként az ingyenes BKV-zás korhatárát még ebben az évben felemelik hatról hét évre, ami számításai alapján néhány milliós kiadást von maga után. A további lépésekről azonban nem tudott beszélni, mert szerinte minden a számoktól függ, és állítása szerint egyelőre nem látják át a BKK jegybevételeinek struktúráját, „mert a számok nem publikusak”.

Az ellenzéki főpolgármester ezzel részben reagált is a vállaltan kormányközeli Magyar Nemzet és „testvérlapjainak” szerda reggeli „értesüléseire”, miszerint Budapesten hamarosan drasztikus bérlet- és jegyáremelés jöhet. Ezzel kapcsolatban ugyan egyetlen forrásra sem hivatkoztak, a lap meggyőződése, hogy Karácsony Gergely hamarosan tízezer, sőt tizenötezer forint fölé emelheti a BKV-bérlet árát. A cikk arra sem tért ki, hogy miért épp ennyivel, illetve pontosan melyik bérlet fog drágulni, a kismamáknak, a diákoknak szóló vagy a természetes budapesti személyeké.

A VEKE a rászorulóknak adna csak

Megkerestük a Közlekedő Tömeg Egyesületet is azzal a kérdéssel, hogy valóban finanszírozható-e jelentős BKV-jegyáremelés vagy más megszorítás nélkül Karácsony Gergely tömegközlekedési programja, de a civil szervezet tagjai nem kívánták kommentálni az ügyet, leginkább azért, mert túl korainak találták megítélni, hogy mit intéz majd a bérlet- és jegyárak terén az új főpolgármester. Azt a szakértők nélkül is könnyű kiszámolni, hogy az ingyenesség kiterjesztéséből származó hiányt a BKK-nál a fővárosnak valahogy pótolnia kell. Erre ugyan a jegyárak növelése kézenfekvő megoldás lehet, ám nem ez a fővárosi közgyűlés egyetlen lehetősége.

Az szintén tudható, hogy a BKK bevételei a következőkből állnak össze:

•  menetdíjbevételek (2018-ban ez 65 milliárd forint volt)
• önkormányzati fedezet (iparűzési adó és a főváros egyéb bevételei)
• szociális menetdíj-támogatás az állam részéről

Mozgástere az új fővárosi vezetésnek elsősorban az utóbbi téren lehet, ha ügyesen lobbiznak azért, hogy az állam növelje ezeket a támogatásokat. „A gyerekek közlekedésének támogatása helyes cél, hiszen ők nem rendelkeznek jövedelemmel. A szimpla általános osztogatást viszont nem tartom szerencsésnek, elsősorban azokat a családokat, gyerekeket kellene támogatni, akik valóban rászorulnak. Kaphatnának például utalványt, amit csak a BKK-pénztárakban, névre szólóan lehet beváltani. A kormány felé úgy sokkal egyszerűbb lesz érvelni a több támogatásért, ha nem általánosan osztják az ingyenességet. Hogyha látjuk, pontosan hány 14 év alatti vette igénybe névre szólóan a kedvezményt, utánuk tételesen lehet fordulni az államhoz az árkiegészítésért” – sorolta az nlc. kérdésére Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) vezetője. 

A közlekedési szakértő hozzáteszi, mindig van mozgástér egy költségvetésben, kisebb tételeket mindig át lehet csoportosítani. Ugyanakkor ha nem sikerül kiegészítő forrásokat találni, hogy megvalósítsák a tervet, komoly dilemma lehet, hogy honnan vegyen el pénzt a fővárosi közgyűlés. Azt Dorner Lajos is úgy gondolja, hogy egy egyszerű jegyáremelés nem vezet sehova. A túl magas árak csak elriasztják az embereket, csökkentik a fizetési hajlandóságot, magyarul valószínűleg jóval többen bliccelnének.

A Karácsony Gergely által említett, turistáknak szóló jegyeken szerinte is lehetne változtatni. A közszolgáltatás körébe nem tartozó, piaci alapú „kényelmi” szolgáltatásnak számító 100E reptéri busz jelenlegi 900 forintos ára a költségeken túl elbírná akár a 4-5 eurós szintet is. A napijegyekhez azonban csak megfontoltan nyúlna a VEKE, mert azokat nemcsak turisták, de a fővárosba utazó vidéki utasok is használják. Nekik pl. vonat- vagy távolsági buszjeggyel kombinált jegyeket kellene kínálni, melyeket a vidéki városok pályaudvarain is megvásárolhatnak.

Mire lenne valójában szükség?

A budapesti közlekedéssel foglalkozó legismertebb civil szervezetek közül a 30 éves Magyar Közlekedési Klub is megfogalmazta az álláspontját Karácsony Gergely terveivel kapcsolatban. Nyílt levelükben egy 12 pontos listát tettek közzé arról, hogy a budapestiek nevében ők milyen fejlesztéseket szeretnének leginkább. Ha már jegyrendszer- és menetdíjár-módosítás, ők inkább – a VEKE-vel egyetértésben – az időalapú, korszerű, elektronikus jegyrendszer bevezetését kérik.

Szerintük ennek bőven itt lenne az ideje, mert a nagy mennyiségű járműcserének köszönhetően a budapesti járműpark többsége ma már rendelkezik időpecsételő jegyérvényesítő készülékkel. Így az igazságtalan vonaljegyes szisztéma helyett kevés ráfordítással át lehetne állni egy lényegesen jobb, időalapú rendszerre. Ha pedig elsősorban a gyerekek érdekeit nézzük, ők inkább a biztonságos BKK-s közlekedés mellett lobbiznak.

Mint írják, a budapesti közösségi közlekedés alapvetően a fizető utasok elszállítására való, ezért „elfogadhatatlan, hogy a fizető felhasználók utazását jegy nélkül utazó, botrányosan viselkedő hajléktalanok, illetve bedrogozott és részeg bulizók, huligánok zavarják, akik a járművekben is jelentős károkat tesznek”. Így szerintük ideje lenne most már létrehozni egy olyan őrszolgálatot, amely kifejezetten a közösségi közlekedés járművein foglalkozik a rend fenntartásával, és szükség esetén fellép az utasok, illetve a járművezetők, jegyellenőrök védelmében – Bécs a szomszédban például mindezt nemrég lépte meg.