Támogató férfiak nélkül a feminista érdekképviselet a 2010-es évek Magyarországán sokkal nehezebb. Férfiakat kérdeztünk isztambuli egyezményről, családon belüli erőszakról, abortuszról, gyermektelenségről – látszólag női témákról. Merthogy sokan a nők ügyének gondolják a feminizmust, noha az esélyegyenlőség mindannyiunk érdeke.
Az Európa Tanács által összeállított Isztambuli Egyezmény társadalmi nemekről ír, férfiakhoz és nőkhöz eltérő szerepeket, viselkedésformákat rendel. Legfontosabb újítása, hogy a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és kezeléséről radikálisan beszél. Magyarország kormánya aláírta ugyan, de sosem ratifikálta (iktatta törvénybe) az egyezményt.
Gergely (34 éves, nemzetközi gazdálkodást tanul): Nem értem, hogy a magyar kormány miért nem támogatja az egyezményt. A családon belüli erőszak komoly probléma, rengeteg nőt érint, és sok helyen a mai napig magánügynek tartják. Sajnos egy ismerősöm és a férje között is volt rá példa, aminek gyerekként én is többször szemtanúja voltam.
Utólag úgy látom, hogy sem jogszabály, sem a környezete nem segített az illetőnek, azaz hiányzott a hatékony fellépés a férje távoltartására. A családon belüli erőszakot egyébként közügynek gondolom, a társadalmi hozzáállásnak meg kellene változnia ezzel kapcsolatban.
Dávid (30 adatbázis-adminisztrátor): Az egyezmény és annak ratifikálása szükséges és támogatandó, a kormány hozzáállása a cinizmuson túl a társadalmi nemek elismerésétől való ideológiai irtózást mutatja.
A nők elleni erőszakkal állami szinten is kéne foglalkozni, lehetőséget teremteni a segítségkérésre, felvilágosító kampányokat tartani, és megadni a jogi, szociális kereteket a kijutásra ebből. Ha megverik a gyereket, és valakinek feltűnik a környezetből, akkor kimegy a gyámügy, de nem csak a gyerek abúzusa indokolhat állami közbelépést.
Az amerikai Alabamában történelmi jelentőségű visszalépéssel korlátozzák az abortusz lehetőségét, a végrehajtó orvost akár 99 év börtönnel sújthatják. Ugyanakkor Észak-Írországban most vált legálissá a terhességmegszakítás, ami hatalmas vitát generált nálunk is.
Gergely: Az abortusz tiltása valójában gonosz és ostoba dolog. Nekem három hónapos a gyerekem, és látom, mennyi áldozattal jár egy kisbabáról gondoskodni, az anyagi kiadásokról nem is beszélve, amik már az első perctől szükségesek. Miért gondolja azt bárki, hogy egy gyereknek jó egy olyan családba megszületnie, amely nem tudja neki megadni azt az érzelmi vagy anyagi biztonságot, amire szüksége van?
Bátor (22, informatikus): Az abortusz eltörlése a világ legnagyobb hülyesége. Az állam feladata az, hogy a meglévő állampolgárokat védje, ilyen ügyekbe bele sem kellene szólnia. Amíg nincs megfelelő háttér, valamint a szülők se tartanak ott, hogy gyerekük legyen, vagy még egyet nem tudnak eltartani, akkor ez egy végső megoldás. Nem szeretem, amikor nem számolnak a döntéshozók az ok-okozati összefüggésekkel.
László (29, építészmérnök): Egy keresztény értékeket valló ország ilyen paradoxonba nem keveredhet. Ha vallásszabadság van, akkor nem kényszeríthetnek senkit a hitével összeférhetetlen tett elkövetésére. Egyébként ha egy magzat megfogan, onnantól kezdve az egy élet. Ezzel lehet vitatkozni, de attól még egy fejlődésben lévő emberről beszélünk. Szerintem ez nem attól függ, hogy éppen egy másik testben van még, vagy sem.
A családon belüli erőszakot nehéz észrevenni, legtöbbször a négy fal között történik. Magánügy vagy igenis közügy?
Bátor: Közügy, amint kiderül. Mindenki azt hiszi, hogy csak a férfi csinálja ezt, de nők is lehetnek bántalmazók. Ráadásul a nők fizikumából adódóan (mivel nem tudnak akkorát ütni) a férfiakon nem is látszik meg, így még inkább észrevehetetlen marad a bántalmazás. Talán nem is veszi észre a nő, hogy mit művel, csak közben a férfi egyre mélyebbre süllyed. Sokkal jobban kellene figyelni erre.
László: A családon belüli erőszak ellen ma nehezen tudnak fellépni, pedig szigorúbban kell kezelni. Sokszor az áldozat sem akarja, hogy meghurcolják érte az elkövetőt. Erre külön csoportot kellene létrehozni, akik az ilyen esetekkel egyénileg tudnak foglalkozni, a rendőrség teljes támogatásával. És ahol bejelentés történik, a rendőrnek több jogot kellene adni cselekvésre házon belül is..
Az elmúlt években egyre nőtt a gyereket tudatosan nem vállalók aránya. Szerintetek miért döntenek így egyre többen?
Gergely: Berlinben élek két éve, és itt pont azt látom, hogy a város tele van gyerekes fiatal párokkal. A gyerekvállalási kedv azon is múlik, hogy mennyire jelent terhet egy baba érkezése. Ebből a szempontból nagyon sokat számít, hogy van-e gyed, milyen hosszú a szülési szabadság, mehet-e az apuka is szülési szabira, egyáltalán, segít-e a férfi a gyerek körül, és ha igen, mennyit, van-e bölcsőde és hasonlók.
Dávid: A gyerekvállalás manapság nem létkérdés, nem fogunk kihalni, ha nem szül minden családanya két-három gyereket. A bolygószintű túlnépesedés jogos érv a gyerektelenség mellett, de van, aki egyszerűen nem akar, őt is megértem, mert egy gyerek rengeteg felelősséget és türelmet, na meg pénzt igényel. Ezekkel nem mindenki rendelkezik, várnak az alkalmas élethelyzetre, a megfelelő anyagi körülményekre, vagy végleg elengedik a gyerekvállalás gondolatát. Sokan nem érzik úgy, hogy jó szülők lennének, és mivel rengetegen nőttek fel diszfunkcionális családban, félnek, hogy esetleg ők is „elrontják” a dolgot.
László: A mai világ leginkább arról szól, hogy élvezzük az életet a vágyaink rövidtávú kielégítésével. Sokszor az anyagiakra hivatkoznak, de egy boldog gyerekkor csak kis részben múlik az anyagi körülményeken. Persze vannak olyanok is, akik nem találják meg a megfelelő partnert hozzá. Kitolódott a gyerekvállalás ideje a tanulás miatt is. Ez valahogy a jóléti társadalom hozadéka, és a csok sem segít rajta sokat.
Ha már a hagyományos férfi-női szerepek változásairól beszélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az ettől eltérő identitásokat, alternatív felállású családokat. A magyar törvények szerint két azonos nemű személy nem fogadhat ma örökbe Magyarországon (amellett, hogy nem léphet házasságra sem). Csak a pár egyik tagja lehet ilyen esetben a gyermek szülője. Mit gondoltok erről?
Gergely: Maximálisan támogatom, hogy az azonos nemű párok is fogadhassanak örökbe. Egy gyereknek sokkal jobb, ha két apja vagy anyja van, mintha egy sem.
Dávid: Jelenleg kizárnak egy csomó egyedülállót és azonos nemű párt a családalkotásból, így viszont ideológia alapokon, közvetetten egy csomó gyerektelen felnőtt és állami gondozott gyerek életét nehezítik meg. Az elmúlt hónapok melegellenes kirohanásait már ne is említsük…
László: Szerintem örökbefogadásnál prioritást kell élvezniük a hetero pároknak. Az egészséges családban van egy anya és egy apa, ez biológiailag így van kitalálva – nem véletlenül.
Bátor: A világ legjobb dolga lenne, ha az azonos neműek is tudnának örökbe fogadni. Annyi árva van, és olyan nehéz nekik családot találni! A meleg párok segíthetnének ezen. Egy gyermek sokkal okosabb, mint hinnénk, az ember nem válik meleggé, csak mert olyan közegben van, ez nem valami hóbort. Az általam ismertek legalábbis mind nagyon jó emberek, és teljes bizalommal mernék rájuk bízni gyereket, akár a sajátomat is.