A világszervezet kiemeli, hogy a táplálékkal bejutó antibiotikum-mennyiség is hozzájárul a gyógyszerekre ellenálló törzsek elszaporodásához. Ez elsősorban a vágóállatok húsából jut a szervezetünkbe. Mi a helyzet Magyarországon?
Minden gyógyszer, ami állatoknak adható, élelmezés-egészségügyi várakozási idővel rendelkezik. Állati eredetű élelmiszerek csak akkor kerülhetnek emberi fogyasztásra, ha az utolsó kezelés után letelt az adott gyógyszerre meghatározott élelmezés-egészségügyi várakozási idő. A vágóállatok húsát a vágóhidakon szúrópróbaszerűen, rendszeresen ellenőrzik. Ugyanez mondható el a tejtermelés és tejfeldolgozásra is. Sajnos azonban akármennyire is igyekeznek az állatorvosok és a termelők megfelelni az elvárásoknak, akaratuk és tudtuk nélkül mégis kerülhet olyan hús vagy tej közfogyasztásra, amelyből maradékanyag mutatható ki. Az organikus tenyésztésben nevelt állatoknál a várakozási idő a normális kétszerese, de még itt is, tejtermelő juhok tejét vizsgálva, a kétszeres várakozási idő lejárta után 48 órával vett tejmintában a kezelés megkezdését követő napon vett tejminta maradékanyag mennyiségének 15 százalékát találták.
Mennyire akut probléma a rezisztencia kérdése?
Az állatgyógyászatban különböző betegségek kezelése a nyugati orvoslás szerint antibiotikummal, vagy más gyógyszerrel történik. Gyakran előfordul nálunk is, hogy az elsőre kiválasztott szer nem hat, a baktériumok nem mindegyike pusztul el. Ennek oka, hogy vagy már rezisztens a törzs, vagy nem megfelelő ideig alkalmazták a készítményt. Az utóbbi következtében egy újabb, az antibiotikumnak ellenálló törzset hozunk létre. Majd adják a következőt, ahol hasonló folyamat játszódhat le. Így olyan baktériumtörzseket sikerül kialakítanunk, amik már nem reagálnak semmire. Ezek ellen bevetünk mindent, és nem is gondolunk arra, hogy hasonló játszódik le az emberek szervezetében a folyamatos kis mennyiségű maradékanyag „elfogyasztása” következtében. Ez sajnos a humán vonalon sokkal komolyabb problémát okoz, mint hinnénk.
El kellene végre fogadni olyan gyógyítási módszereket, amelyek az antibiotikum felhasználást minimálisra csökkenthetnék. A komplementer és alternatív gyógyászatban használt készítmények ellen nem alakul ki rezisztencia, nincs várakozási idő. Nyolc évig kísértem figyelemmel, hogy lehet-e az antibiotikumnak leginkább kitett pulykatenyésztésben antibiotikum nélkül is eredményesen hizlalni.
A következtetés: igen, lehet. A csak homeopátiásan kezelt állatok 1 kg testtömeg-gyarapodásához 20 százalékkal kevesebb takarmány kellett, 50 százalékkal csökkent az elhullás, és 85 százalékkal a gyógyszerköltség.
Ön állatorvosi praxist folytat. A házi kedvencek és kisállatok kezelésénél is alkalmazza a homeopátiát? Mi ennek az előnye?
Bizony nekem minden esetben az jut először eszembe, hogy milyen homeopátiás szert kellene adjak az állatnak. Ennek megfelelően kérdezem ki a gazdát, és figyelem meg a tüneteit. Természetesen az állat vizsgálata hasonló módszerrel történik, mint a nyugati orvoslásban, csak sokkal alaposabb. Az esetek 90 százalékban csak és kizárólag homeopátiát kapnak tőlem. Természetes, hogy vannak esetek, amikor allopátiás szereket is használok. Arra törekszem, hogy már az első alkalommal a legmegfelelőbb szert válasszam ki. Így – ha ez sikerült – nem kell az állattal többszöri utókezelésre járnia a gazdának. Ez költséghatékony a betegnél, én pedig időt nyerek más betegre.
Az interjú teljes terjedelemben itt olvasható.
