Joggal érezheti úgy minden háziasszony, és bárki, aki saját háztartást vezet, hogy az utóbbi időben sokkal több pénzt hagy ott az élelmiszerüzletekben, mint korábban. És mindezért nem lehet már pusztán a nagyvonalú karácsonyi költekezésre mutogatni, itt valami másnak is kell állnia a háttérben.
A Központi Statisztikai Hivatal frissen kiadott adatai szerint a novemberi 3,4 százalékról 4 százalékra emelkedett az infláció mértéke. (A tavalyi évben összességében 3,4 százalék volt az átlagos fogyasztóiár-emelkedés.) Ezt pedig azért tapasztaljuk a bőrünkön, mert elsősorban az alapvető fogyasztási cikkek ára szállt el, melyekre napi szinten áldozunk, nincs is nagyon más választásunk.
Az átlag felett, összességében csaknem 6 százalékkal drágultak az élelmiszerek 2019-ben, a tartós fogyasztási cikkek ára viszont csökkent – derül ki szintén a KSH adataiból.
Hét éve nem volt tapasztalható itthon ilyen drasztikus és hirtelen áremelkedés (A képen a felújított győri vásárcsarnok az átadás napján, 2019. november 15-én. Fotó: MTI/Krizsán Csaba)
Főként a zöldségek és a gyümölcsök, bizonyos húsok, hústermékek és a kenyér ára szabadult el, ahogy ráfordultunk a novemberről a decemberre, illetve éves szinten. Ha a konkrét, év végi változást nézzük, akkor novemberről decemberre a KSH által megnézett 29 termék közül csak hét esetében volt árcsökkenés, két esetben változatlanok maradtak az árak, míg 20 terméknél jelentős árnövekedés állt be az inflációt meghaladó mértékben.
Vagyis 2012 óta nem tapasztalhattunk ilyen gyors, drasztikus fogyasztóiár-emelkedést, mint ami Magyarországon novemberről decemberre utolért bennünket.
Riasztóan magas sertéscomb- és uborkaárak
Joggal vetődhet fel a kérdés a húspultok és a zöldséges rekeszek előtt állva, hogy mi a túró történik a sertéshússal és az uborkával? Az előbbi ráadásul nemcsak nagyon drága, hanem egy EU-s jogszabály értelmében mostantól a nagyobb élelmiszerláncok üzleteiben kis zászlókat is a húsba kell tűzni, ezzel jelölve, hogy az adott termék pontosan honnan származik. A sertéshús egyik hónapról másikra bekövetkezett sokkoló drágulásának oka leginkább az, hogy sertéspestis robbant ki Kínában, ami világszerte hatással van az árakra, így a magyar piacot is befolyásolja.
A sertéscomb kilója a KSH gyűjtése és elemzése szerint egész pontosan 8,39 százalékkal növekedett novemberről a karácsonyi hónapra. Viszont ha az éves szintet nézzük, a sertéscomb abszolút negatív rekordtartó azzal, hogy 28,1 százalékkal fizettünk többet érte most decemberben, mint egy évvel korábban, mikor kilója 1750 forint volt. Ezek után nem különösebb meglepetés, hogy a rövidkaraj kilója is 6,1 százalékos havi drágulást produkált, a sertészsír pedig 5 százalék felettit.
Ennél jobban már csak az uborka áremelkedésével szembesülve szaladhat fel a szemöldökünk, melynek kilója 18,24 százalékkal került többe novemberről decemberre. Ugyanakkor éves szinten is legalább 14 százalékos áremelkedés történt, kilójáért újabban 713 forintot is elkérnek a korábbi 603 helyett. Az extrém drágulás mögött nincs hasonló folyamat, mint a sertésnél, szezonális okok miatt kell igazán a zsebünkbe nyúlnunk az uborkáért.
Novemberről decemberre a zöldségek-gyümölcsök kategóriájából még leginkább a paradicsom és az alma árainak elszabadulása borzolhatta a kedélyeket. A paradicsomért 5,9, az almáért pedig 3,9 százalékkal kellett többet adni novemberben, mint decemberben. Ugyanakkor a fehér kenyér, a zsemle és a félbarna kenyér is 3 százalék feletti drágulást tartogatott az ünnepi időszakban, arról pedig itt már írtunk is, hogy a kenyér és a pékáruk csak még többe fognak kerülni január végére.
Amiért (jóval) többet fizettünk 2019-ben
Sertéscomb, kg: 27,05% növekedés
Banán, kg: 21,18% növekedés
Alma, kg: 20,68% növekedés
Párizsi felvágott: 19,86% növekedés
Rövidkaraj, kg: 19,05% növekedés
Olasz felvágott, kg: 16,56% növekedés
Félbarna kenyér, kg: 15, 89% növekedés
Vöröshagyma, kg: 15,45% növekedés
Uborka, kg: 14,45% növekedés
Kristálycukor, kg: 13,54% növekedés
Aminek az ára viszont (egy kicsit) csökkent novemberről decemberre
A KSH adataiból kiindulva azt látjuk, hogy egyedül a kiugró keresletnek megfelelő szezonális leértékelés és akciózás nyomott jelentősen a narancs árán, ami nélkül, lássuk be, az ünnepeket is túl lehet élni. A többieknél legfeljebb 2-3-5 százalékos csökkenéseket látunk, leginkább a kevésbé az alapélelmiszerek közé tartozó termékek terén:
Fogkrém, 75 ml: 1,2% csökkenés
Férfi ing, pamut: 1,75% csökkenés
Vöröshagyma, kg: 1,82% csökkenés
Gáztűzhely: 1,88% csökkenés
Fejes káposzta, kg: 1,93% csökkenés
Citrom, kg: 2,51% csökkenés
Tejes margarin: 3,5% csökkenés
Coca Cola 1,75 l: 5,54% csökkenés
LCD-/LED-televízió: 6,67% csökkenés
Narancs, kg: 15,53% csökkenés
A felsorolt termékek árai nagyrészt éves szinten is hasonló ütemben csökkentek – talán az a leginkább említésre méltó, hogy a csont és bőr nélküli csirkemellfilé több mint 6 százalékkal lett olcsóbb 2019-ben. De az olyan kedvelt italokért, mint a vörös- és a fehérbor, a kóla vagy épp a kávé, szintén kevesebbet kellett fizetnünk éves összehasonlításban.
Nem tudni, mikor áll meg a drágulás
Az elemzők szerint a jelenlegi mutatók alapján az év első negyedévében magas maradhat az inflációs ráta, a második negyedévtől viszont a 3 százalékos cél irányába fordulhat vissza az infláció.