Lassan luxus lesz a sertéspörkölt ubisalival

H. A. | 2020. Január 16.
Ha te is úgy veszed észre, hogy a szokásos hétvégi bevásárláskor jóval többet költesz, mint korábban, akkor nem a te készülékedben van a hiba. Sokéves rekordot döntve egekben járnak az árak, és egyelőre nincs sok remény a változásra.

Joggal érezheti úgy minden háziasszony, és bárki, aki saját háztartást vezet, hogy az utóbbi időben sokkal több pénzt hagy ott az élelmiszerüzletekben, mint korábban. És mindezért nem lehet már pusztán a nagyvonalú karácsonyi költekezésre mutogatni, itt valami másnak is kell állnia a háttérben.

Központi Statisztikai Hivatal frissen kiadott adatai szerint a novemberi 3,4 százalékról 4 százalékra emelkedett az infláció mértéke. (A tavalyi évben összességében 3,4 százalék volt az átlagos fogyasztóiár-emelkedés.) Ezt pedig azért tapasztaljuk a bőrünkön, mert elsősorban az alapvető fogyasztási cikkek ára szállt el, melyekre napi szinten áldozunk, nincs is nagyon más választásunk.

Az átlag felett, összességében csaknem 6 százalékkal drágultak az élelmiszerek 2019-ben, a tartós fogyasztási cikkek ára viszont csökkent – derül ki szintén a KSH adataiból.

Hét éve nem volt tapasztalható itthon ilyen drasztikus és hirtelen áremelkedés (A képen a felújított győri vásárcsarnok az átadás napján, 2019. november 15-én. Fotó: MTI/Krizsán Csaba)

Főként a zöldségek és a gyümölcsök, bizonyos húsok, hústermékek és a kenyér ára szabadult el, ahogy ráfordultunk a novemberről a decemberre, illetve éves szinten. Ha a konkrét, év végi változást nézzük, akkor novemberről decemberre a KSH által megnézett 29 termék közül csak hét esetében volt árcsökkenés, két esetben változatlanok maradtak az árak, míg 20 terméknél jelentős árnövekedés állt be az inflációt meghaladó mértékben.

Vagyis 2012 óta nem tapasztalhattunk ilyen gyors, drasztikus fogyasztóiár-emelkedést, mint ami Magyarországon novemberről decemberre utolért bennünket.

Riasztóan magas sertéscomb- és uborkaárak

Joggal vetődhet fel a kérdés a húspultok és a zöldséges rekeszek előtt állva, hogy mi a túró történik a sertéshússal és az uborkával? Az előbbi ráadásul nemcsak nagyon drága, hanem egy EU-s jogszabály értelmében mostantól a nagyobb élelmiszerláncok üzleteiben kis zászlókat is a húsba kell tűzni, ezzel jelölve, hogy az adott termék pontosan honnan származik. A sertéshús egyik hónapról másikra bekövetkezett sokkoló drágulásának oka leginkább az, hogy sertéspestis robbant ki Kínában, ami világszerte hatással van az árakra, így a magyar piacot is befolyásolja.

A sertéscomb kilója a KSH gyűjtése és elemzése szerint egész pontosan 8,39 százalékkal növekedett novemberről a karácsonyi hónapra. Viszont ha az éves szintet nézzük, a sertéscomb abszolút negatív rekordtartó azzal, hogy 28,1 százalékkal fizettünk többet érte most decemberben, mint egy évvel korábban, mikor kilója 1750 forint volt. Ezek után nem különösebb meglepetés, hogy a rövidkaraj kilója is 6,1 százalékos havi drágulást produkált, a sertészsír pedig 5 százalék felettit.

Ennél jobban már csak az uborka áremelkedésével szembesülve szaladhat fel a szemöldökünk, melynek kilója 18,24 százalékkal került többe novemberről decemberre. Ugyanakkor éves szinten is legalább 14 százalékos áremelkedés történt, kilójáért újabban 713 forintot is elkérnek a korábbi 603 helyett. Az extrém drágulás mögött nincs hasonló folyamat, mint a sertésnél, szezonális okok miatt kell igazán a zsebünkbe nyúlnunk az uborkáért.

Novemberről decemberre a zöldségek-gyümölcsök kategóriájából még leginkább a paradicsom és az alma árainak elszabadulása borzolhatta a kedélyeket. A paradicsomért 5,9, az almáért pedig 3,9 százalékkal kellett többet adni novemberben, mint decemberben. Ugyanakkor a fehér kenyér, a zsemle és a félbarna kenyér is 3 százalék feletti drágulást tartogatott az ünnepi időszakban, arról pedig itt már írtunk is, hogy a kenyér és a pékáruk csak még többe fognak kerülni január végére.

Amiért (jóval) többet fizettünk 2019-ben

Sertéscomb, kg: 27,05% növekedés

Banán, kg: 21,18% növekedés

Alma, kg: 20,68% növekedés

Párizsi felvágott: 19,86% növekedés

Rövidkaraj, kg: 19,05% növekedés

Olasz felvágott, kg: 16,56% növekedés

Félbarna kenyér, kg: 15, 89% növekedés

Vöröshagyma, kg: 15,45% növekedés

Uborka, kg: 14,45% növekedés

Kristálycukor, kg: 13,54% növekedés

Aminek az ára viszont (egy kicsit) csökkent novemberről decemberre

A KSH adataiból kiindulva azt látjuk, hogy egyedül a kiugró keresletnek megfelelő szezonális leértékelés és akciózás nyomott jelentősen a narancs árán, ami nélkül, lássuk be, az ünnepeket is túl lehet élni. A többieknél legfeljebb 2-3-5 százalékos csökkenéseket látunk, leginkább a kevésbé az alapélelmiszerek közé tartozó termékek terén:

Fogkrém, 75 ml: 1,2% csökkenés

Férfi ing, pamut: 1,75% csökkenés

Vöröshagyma, kg: 1,82% csökkenés

Gáztűzhely: 1,88% csökkenés

Fejes káposzta, kg: 1,93% csökkenés

Citrom, kg: 2,51% csökkenés

Tejes margarin: 3,5% csökkenés

Coca Cola 1,75 l: 5,54% csökkenés

LCD-/LED-televízió: 6,67% csökkenés

Narancs, kg: 15,53% csökkenés

A felsorolt termékek árai nagyrészt éves szinten is hasonló ütemben csökkentek – talán az a leginkább említésre méltó, hogy a csont és bőr nélküli csirkemellfilé több mint 6 százalékkal lett olcsóbb 2019-ben. De az olyan kedvelt italokért, mint a vörös- és a fehérbor, a kóla vagy épp a kávé, szintén kevesebbet kellett fizetnünk éves összehasonlításban.

Nem tudni, mikor áll meg a drágulás

Az elemzők szerint a jelenlegi mutatók alapján az év első negyedévében magas maradhat az inflációs ráta, a második negyedévtől viszont a 3 százalékos cél irányába fordulhat vissza az infláció.

(via/via/via)

Exit mobile version