Hogy a különböző iskolatípusokban, illetve az egyes évfolyamokon mit kell oktatni a tanórákon, azt nagy vonalakban a Nemzeti alaptanterv határozza meg. Bár a legújabb Nat a kritikák többsége alapján saját hatáskörét jóval meghaladva túlságosan részletesen írja le, hogy a tanároknak mi mindent kell megtanítaniuk az iskolában.
Most mindenesetre megérkeztek a kerettantervek, amelyek konkrétan megszabják a tanulási tartalmakat és az óraszámokat, vagyis azt, hogy hány órában és mit kell tanítani a gyerekeknek. Erre épülve kell kidolgozni a tankönyveket, továbbá a helyi tanterveket.
Mi szerepel az irodalom kerettantervben általánosságban?
- Az irodalom tantárgynál a rendelkezésre álló órakeret minimum 80 százalékát a törzsanyagra kell fordítani.
- A maradék órakeretet „a szaktanár választása alapján a tananyagok mélyebb, sokszínűbb tanítására, ismétlésre, gyakorlásra vagy a tanórán kívüli tudásszerzésre (múzeumlátogatás, színházi előadás megtekintése, előadó meghívása), kompetenciafejlesztésre, projektmunkák megalkotására lehet felhasználni” – idézzük az Oktatási Hivatal honlapjáról származó dokumentumból.
- A választható órakeret terhére a tanár szabadon beilleszthet kortárs alkotókat, műveket a tananyagba.
- A szaktanár le is mondhat erről a lehetőségről, és akkor marad csak a törzsanyag.
(Mivel rengeteget követel maga a törzsanyag is, ahogy erről korábban írtunk, valószínűleg nem sok idő marad majd a magyarórákon a választható tananyagra.)
Esterházy Péter rendhagyó irodalomórát tart egy gimnáziumban 2013-ban – Fotó: MTI
Az alsós irodalom kiegészítő tartalmai (a törzsanyag, Lázár Ervin: Bab Berci, Tatay Sándor: Kinizsi Pál, Fekete István: Vuk című művei mellett) többek között:
- Csukás István művei
- Berg Judit Ruminije
- Janikovszky Éva A nagy zuhéja
- Csukás István Pom-pom meséi című műve.
A felsős törzsanyagban szerepel Kós Károly: Az országépítő (részlet), Karinthy Frigyes: Röhög az egész osztály, Móricz Zsigmond: Pillangó vagy Légy jó mindhalálig, Herczeg Ferenc: Pro libertate (részlet), Tamási Áron: Ábel a rengetegben (részlet) és Nyirő József: Uz Bence (részlet) című műve. A törzsanyagban szerepel Wass Albert: Üzenet haza (részlet) című regénye és Örkény egyperces novellái is, továbbá Agatha Christie.
A gimnazisták számára a 20. századi irodalomból törzsanyag Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály mellett most már Herczeg Ferenc életműve is, Móricz Zsigmondtól az Úri muri és a Tragédia című művek kötelezők, továbbá Wass Albert portréja. Utóbbinak az Adjátok vissza hegyeimet című regényét említi a kerettanterv (kötelező olvasmányként is), ami mellé Koltay Gábor filmjét ajánlják a kerettanterv szerzői. Örkény portrészinten, Radnóti viszont csak „metszetek”-szinten, vagyis kisebb hangsúllyal szerepel a törzsanyagban.
Kertész Imre Sorstalansága a holokauszt irodalom témakörnél, kiegészítő (nem kötelező) tananyagként szerepel. A kiegészítő anyagban szerepel többek között a posztmodern alkotók közt:
- Tandori Dezső
- Hajnóczy Péter
- Ottlik Géza
- Esterházy Péter is – tőle a Termelési regény és a Harmonia caelestis című művek részleteit ajánlják
Kötelező olvasmány viszont Herczeg Ferenc: Az élet kapuja, Örkény István: Tóték és Szabó Magda: Az ajtó című műve.
A posztmodern világirodalom témakörben a törzsanyagban szerepel Bohumil Hrabal: Sörgyári capriccio (részletek) és Gabriel García Márquez: Száz év magány (részletek) című regénye – szúrta ki mindezt a hvg.hu az Oktatási Hivatal dokumentumai alapján.