Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Aktuális

Egyentanterv: az alternatív sulik értetlenül állnak az újabb oktatásügyi ötlet előtt

Kedden szavaz a parlament a köznevelési törvény módosításáról: az eredmény miatt az alternatív iskolák és persze az odajáró gyerekek szülei is izgulhatnak.

A tanévzáró hetekkel ezelőtt megvolt, és messze még a tanszervásárlási dömping, de július elején sok családban mégis az iskola a téma. Előbb a magántanulói státusz eltörléséről szóló hírek borzolták a kedélyeket, majd a hatévesek kötelező beiskolázásáról szóló indítvány. Most az alternatív iskolák sorsa a téma, hiszen a köznevelési törvény módosításáról szóló javaslatok közé bekerült egy olyan rész, mely két feltételt ír elő az alternatív intézményeknek:

  • „A NAT-ban meghatározott tananyagtartalmakat tanévenként két félévre bontva kell megjeleníteni a kerettantervekben, összhangban a tanulók félévenkénti értékelésével.”
  • „A NAT-ban foglalt műveltségi területek adaptálása során az iskolák közötti átjárhatóság és a továbbtanulás biztosítása érdekében az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban térhet el az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben foglalt tantárgyi struktúrától.”

De mit is jelentenek ezek a gyakorlatban? Kezdjük az osztályozással!

Számszerűsített tudás

Alapvető gondolkodásbeli különbség van a törvénytervezet által közvetített és az alternatív iskolák pedagógiai felfogása között. Míg az előbbi szerint a jegy számít egyértelmű visszajelzésnek, addig mi úgy gondoljuk, hogy az alapos visszajelzés az, ha részletes leírást adunk a tanuló tudásáról és munkájáról” – magyarázza Dobos Orsolya, aki az Alapítványi és Magániskolák Egyesületén belül az Alternatív Tagozatot vezeti. – Ahhoz, hogy egy iskola szöveges értékelést használhasson, eddig kérvényt kellett benyújtani, az engedélyt a miniszter adhatta meg. A törvénymódosítás értelmében erre a továbbiakban nem lenne szükség, bármelyik intézmény értékelhetne szövegesen, viszont félévente kötelező lenne jegyet is adniuk. Az osztályozás viszont olyan működési formákat hoz be, amelyektől az alternatív iskolák szeretnének tartózkodni.”

magántanuló státusz iskola

Képünk illusztráció (Forrás: iStock)

Hogy mik is ezek a formák, arra Dobos Orsolya több példát hoz: az alternatív iskolák célja éppen az, hogy a diákjaik a belső motivációjuk miatt tanuljanak, ne pedig azért, mert egy külső viszonyítási ponthoz képest értékelik a teljesítményüket. Problémának látja, hogy a törvény úgy kezeli az osztályozást, mintha annak csak visszajelző szerepe lenne, pedig egy sokkal összetettebb pedagógiai eszközről van szó, amelynek motiváló, diagnosztikus, differenciáló funkciója is van. Továbbá, míg az osztályozás a másokhoz és a különböző külső kritériumrendszerekhez való viszonyításra épül, a szöveges értékelések az egyéni fejlődésre helyezik a hangsúlyt. A pedagógusok ezekben ugyanis nemcsak a teljesítményről adnak visszajelzést, hanem rámutatnak arra, hogy miben lehet még előbbre lépni, ehhez segítséget és motivációt is nyújtanak – ezért nevezik gyakran „árnyalt fejlesztő értékelésnek” ezt a módszert.

Az érdemjegyek azonban eddig sem voltak idegenek a nem hagyományos iskoláktól. „Az összes alternatív iskola vállalta, hogy a kimeneti pontokon, vagy ha a szülő, tanuló kéri, osztályoz – erre például továbbtanuláskor vagy iskolaváltáskor lehetett szükség. Emellett sok helyen egyébként is osztályoztak, de eldönthették, hogy ezt mikor vezetik be: volt, ahol már harmadik osztálytól, máshol csak az utolsó évektől – sorol fel néhány opciót Dobos Orsolya. Hozzáteszi, minden intézménynek megvan a maga szemlélete és pedagógiai gondolkodása, amely meghatározza a pedagógiai folyamatokat, és ebbe illeszkedik bele az értékelés is. – Vannak iskolák, ahol adnak számszerű visszajelzést, de nem jegyben, hanem százalékban, mert sok az árnyalat, amit nehéz leírni egy egytől ötig terjedő skálán.

Tantervi szigor

A törvénymódosítás a tantárgyi struktúrát az átjárhatóság és a továbbtanulás biztosítása érdekében szigorítaná. Dobos Orsolya azonban arra mutat rá, hogy az alternatív iskolák eddig is figyelembe vették a tanmenetük kialakításakor a NAT-ot, és biztosították az átjárhatóságot nemcsak más alternatív intézményekkel, hanem az állami iskolákkal is. „Az alternatív iskoláknak sem érdekük, hogy olyan elszigetelt rendszerként működjenek, ahonnan a tanulóik nem tudnak beilleszkedni egy másik intézménybe. Figyelembe veszik a központi kerettantervet, és ha nagyon eltérnek, akkor vállalják, hogy igény esetén felzárkóztatják a tanulót: például ha egy költözés miatt iskolát kell váltania.” Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének munkatársa szerint az alternatív iskolák abban is rugalmasabbak, hogy mit tanulhatnak a gyerekek.  „Sok alternatív iskola biztosítja a tanulóinak, hogy az a kötelező tananyag mellett olyasmit is tanulhasson, ami őt érdekli, akár új óraként, akár egy tantárgyon belül.

Az alternatív iskolákra más szempontból is szigorúbb szabályozás vár: a tervezet szerint féléves bontásban kellene leírniuk, hogy mikor mi a tananyag. „Ez a központi kerettantervben is csak kétéves bontásban szerepel, az ennek alapján készülő helyi tantervekben pedig éves lebontást használnak” – mutat rá Dobos Orsolya. Összességében értetlenül állnak az egész terv előtt, hiszen a visszajelzést és az átjárhatóságot eddig is megvalósították.

Milyen intézmények érintettek?

Nincs egyértelmű definíció arra, hogy mit jelent az alternatív iskola, a ‘90-es években kezdődő hagyomány szerint azokat az intézményeket nevezzük így, amelyek szemléletükben és módszereikben jelentősen eltérnek a hagyományostól” – mondja Dobos Orsolya az Alapítványi és Magániskolák Egyesületétől. Hozzáteszi, a pedagógiailag alternatívnak számító módszerek (például a Zsolnai-módszer vagy a komplex instrukciós program) a hagyományos iskolák keretein belül is meg tudnak jelenni. Ezzel szemben a szemléleti alternatívák már más szervezeti kultúrát igényelnek, hiszen a pedagógiai módszereken túl kihatnak például az intézmény működésére, kapcsolatrendszereire is. Ezek határozzák meg például azt, hogy melyek a tanár-diák viszony alapelvei, vagy hogy mennyire vonják be a szülőt az iskola életébe. „Azokat az intézményeket, ahol a gondolkodásmódban és pedagógiai szempontból jelentős eltérés van a hagyományostól, jellemzően magánfenntartó működteti: megközelítőleg 100-150 ilyen intézmény létezi, de működik állami fenntartásban is alternatív iskola.

Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének alternatív tagozata tavaly készített térképet a magyarországi alternatív és alternatív jellegű iskolákról, tanulócsoportokról, melyet itt lehet megnézni.

Reakciók

A Szülői Hang Közösség a törvénymódosítási javaslat korábbi verziója ellen is tiltakozott, a kiegészítést az alternatív iskolák ellehetetlenítésének nevezi. Arra hívják fel a figyelmet, hogy: „Ezekben az oktatási intézményekben ugyanis a képzés teljesen más ütemezésben, más tartalommal és más módszerekkel zajlik, mint az állami intézményekben. A gyermekek az iskola végére ugyanúgy elsajátítják a törvények által előírt tananyagot, az évenkénti bontás viszont jelentősen eltér, és ezért a NAT által előírt tananyagtartalom nem kérhető számon ezektől az intézményektől félévenkénti bontásban.”  Kiemelik azt is, hogy ezeket az intézményeket pontosan a hagyománytól eltérő módszerek és tematika teszi vonzóvá a szülők és a tanulók számára, ezek feladása pedig szintén veszélyt jelentene a létezésükre. 

A Népszavának nyilatkozó Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Országos Választmányának tagja úgy fogalmazott, hogy a tervezet az egyénre szabott oktatás helyett egy olyan modellben gondolkozik, amely már a múlt században megbukott.

Ha a módosítási javaslatot kedden megszavazzák, az alternatív iskoláknak egy évük van a tantervek átdolgozására.  

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top