Aktuális

Esterházy, Hajnóczy, Tandori és Kertész is bekerült tananyagba

Megjelent az új Nemzeti alaptantervre épülő kerettantervek egy része, köztük az irodalomé is. Ez már konkrétabban megmondja, hogy mely műveket lesz kötelező és ajánlott tanítani az irodalom órákon. Mutatjuk a szerzőket és az olvasnivalók címeit.

Hogy a különböző iskolatípusokban, illetve az egyes évfolyamokon mit kell oktatni a tanórákon, azt nagy vonalakban a Nemzeti alaptanterv határozza meg. Bár a legújabb Nat a kritikák többsége alapján saját hatáskörét jóval meghaladva túlságosan részletesen írja le, hogy a tanároknak mi mindent kell megtanítaniuk az iskolában.

Most mindenesetre megérkeztek a kerettantervek, amelyek konkrétan megszabják a tanulási tartalmakat és az óraszámokat, vagyis azt, hogy hány órában és mit kell tanítani a gyerekeknek. Erre épülve kell kidolgozni a tankönyveket, továbbá a helyi tanterveket.

Mi szerepel az irodalom kerettantervben általánosságban?

  • Az irodalom tantárgynál a rendelkezésre álló órakeret minimum 80 százalékát a törzsanyagra kell fordítani.
  • A maradék órakeretet „a szaktanár választása alapján a tananyagok mélyebb, sokszínűbb tanítására, ismétlésre, gyakorlásra vagy a tanórán kívüli tudásszerzésre (múzeumlátogatás, színházi előadás megtekintése, előadó meghívása), kompetenciafejlesztésre, projektmunkák megalkotására lehet felhasználni” – idézzük az Oktatási Hivatal honlapjáról származó dokumentumból. 
  • A választható órakeret terhére a tanár szabadon beilleszthet kortárs alkotókat, műveket a tananyagba.
  • A szaktanár le is mondhat erről a lehetőségről, és akkor marad csak a törzsanyag.

(Mivel rengeteget követel maga a törzsanyag is, ahogy erről korábban írtunk, valószínűleg nem sok idő marad majd a magyarórákon a választható tananyagra.)

Esterházy Péter rendhagyó irodalomórát tart egy gimnáziumban 2013-ban – Fotó: MTI

Az alsós irodalom kiegészítő tartalmai (a törzsanyag, Lázár Ervin: Bab Berci, Tatay Sándor: Kinizsi Pál, Fekete István: Vuk című művei mellett) többek között:

  • Csukás István művei
  • Berg Judit Ruminije
  • Janikovszky Éva A nagy zuhéja
  • Csukás István Pom-pom meséi című műve.

A felsős törzsanyagban szerepel Kós Károly: Az országépítő (részlet), Karinthy Frigyes: Röhög az egész osztály, Móricz Zsigmond: Pillangó vagy Légy jó mindhalálig, Herczeg Ferenc: Pro libertate (részlet), Tamási Áron: Ábel a rengetegben (részlet) és Nyirő József: Uz Bence (részlet) című műve. A törzsanyagban szerepel Wass Albert: Üzenet haza (részlet) című regénye és Örkény egyperces novellái is, továbbá Agatha Christie. 

A gimnazisták számára a 20. századi irodalomból törzsanyag Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály mellett most már Herczeg Ferenc életműve is, Móricz Zsigmondtól az Úri muri és a Tragédia című művek kötelezők, továbbá Wass Albert portréja. Utóbbinak az Adjátok vissza hegyeimet című regényét említi a kerettanterv (kötelező olvasmányként is), ami mellé Koltay Gábor filmjét ajánlják a kerettanterv szerzői. Örkény portrészinten, Radnóti viszont csak „metszetek”-szinten, vagyis kisebb hangsúllyal szerepel a törzsanyagban.

Kertész Imre Sorstalansága a holokauszt irodalom témakörnél, kiegészítő (nem kötelező) tananyagként szerepel. A kiegészítő anyagban szerepel többek között a posztmodern alkotók közt:

  • Tandori Dezső
  • Hajnóczy Péter
  • Ottlik Géza
  • Esterházy Péter is – tőle a Termelési regény és a Harmonia caelestis című művek részleteit ajánlják

Kötelező olvasmány viszont Herczeg Ferenc: Az élet kapuja, Örkény István: Tóték és Szabó Magda: Az ajtó című műve.

A posztmodern világirodalom témakörben a törzsanyagban szerepel Bohumil Hrabal: Sörgyári capriccio (részletek) és Gabriel García Márquez: Száz év magány (részletek) című regénye – szúrta ki mindezt a hvg.hu az Oktatási Hivatal dokumentumai alapján. 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top