Aktuális

Az új NAT nem gyerekeket, hanem alattvalókat nevel

Nem véletlenül alakult ki rengeteg vita és feszültség az új Nemzeti alaptanterv körül, amit bármiféle szakmai és társadalmi vita nélkül fogadtak el. A szakértők szerint ráadásul hemzseg az elavult pedagógiai módszerektől, és ideológiailag is elkötelezett.

Január 31-én jelent meg az új Nemzeti alaptanterv, amely máris hatalmas tiltakozást váltott ki mind a pedagógus szakma, mind a családok körében. Oktatási szakértőket kérdeztünk, és a segítségükkel összegyűjtöttük, melyek a legnagyobb problémák, és hogyan, miért lesznek a gyerekek vesztesei az új szabályozásnak.

1. NAT, a törvényen kívüli alaptanterv

A köznevelési törvény előírja, hogy a Nemzeti alaptantervet (NAT) ötévente hivatalból felül kell vizsgálni, és a szükséges módosításait ebből kiindulva kell megalkotni. Arról viszont senki sem tud semmit, hogy történt-e ilyen vizsgálat vagy sem – az általunk megkérdezett szakemberek legalábbis nem találkoztak olyan felméréssel, tanulmánnyal, amely az előző NAT-ot felülvizsgálta, vagy az újat előkészítette volna.

Hivatalosan az oktatásért felelős miniszter feladata lett volna, hogy elemezze, elemeztesse, mennyire vált be az aktuális NAT, legutóbb a 2012-es. A kutatás során meg kellett volna kérdezni a pedagógusok, a gyerekek, a szülők, továbbá az oktatási szakemberek véleményét is, hogy mennyire elégedettek a tantervvel, mennyire sikerült teljesíteni, megvalósítani stb.” – mondta el az nlc-nek Nahalka István oktatáskutató.

A pedagógiai szakértő hozzáteszi, így azt is a bizonyosság szintjére lehetett volna emelni, ami egyelőre legfeljebb közkeletű vélekedés, vagyis hogy sok tanár szakmai lelkiismeretére hallgatva mást tanít a diákoknak, mint amit központilag előír a NAT. Ugyanígy arról sincsenek ma átfogó ismereteink, hogy a diákok és a tanárok szintén sokat emlegetett túlterheltsége mekkora méreteket ölt valójában.

Ezek után jó kérdés: ha nem adatok és tények, akkor mi alapján született az új NAT? Lehet-e jó döntést hozni azok után, hogy megjelenése előtt semmiféle szakmai, társadalmi egyeztetés, feldolgozó folyamat nem történt, nem volt véleményezési lehetőség?

2. Nem csökkent, cserébe nőtt a tananyag

Ha történik szakmai vagy bármiféle egyeztetés, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) biztosan elmondja a döntéshozóknak, hogy legalább a harmadával csökkentsék az eddigi tananyagot, hogy az átlagos képességű diákok számára is befogadható legyen. A szervezet alelnöke szerint ehhez képest az új NAT-tal csak tovább nőt a volumen. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke szerint az elit gimnáziumok magyartanárai is panaszkodnak, hogy az előírt új anyagmennyiséget már náluk sem lehet érdemben megtanítani.

A gyerekek azért is a legnagyobb áldozatai az utóbbi idő NAT-tervezésének a szakemberek szerint, mert – kicsit a Mátyás királyról szóló mesében szereplő okos lányt idézve –, úgy csökkentették, hogy közben növelték a diákok terheit. Az új NAT szerint jövő szeptembertől még rövidebb idő alatt kell ugyanannyi tananyagot megtanítani, és persze elsajátítani – a magyartanároknak például hetente eggyel kevesebb óra alatt kell leadniuk az eddigi ismereteket.

Fotó: Unsplash

3. Szabadon választható kötelezők

Ezek után félő, hogy az iskolák hiába kaptak szabadon felhasználható krediteket, a kevés megmaradt órakeretet is a felhalmozott lemaradások, az ismétlések, illetve a pótlások fogják kitölteni, nagyrészt az alternatív programok, a csoportmunka, a diákok egyéni igényeire fókuszáló fejlesztés helyett. „Most azzal is egyértelműen tovább szűkítették az iskolák mozgásterét, hogy majdnem a teljes óraszámot megszabták” – jelenti ki Totyik Tamás.  

A pedagógus szakértő azt is felveti, hogy ettől a kevésbé jó képességű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű, kistelepüléseken, leszakadó régióban élő gyerekek kerülnek csak még nehezebb helyzetbe. „Az encsi járásban lakó gyerekektől még inkább azt várják el, mint a rózsadombiaktól. Ugyanazt a tempót, ugyanazt a tudást stb., ami egyszerűen képtelenség” – sorolja a kifogásokat a PSZ alelnöke.

Nem véletlenül komoly félelmük, hogy a jövőben még több „kudarcos” gyerek lesz az iskolában. Ők pedig, ahogy telnek az évek, lépnek feljebb az évfolyamokban, át a szakképzésbe, megbízható alapképességek híján egyre sikertelenebbül érvényesülnek. Azon túl, hogy nagyobb eséllyel esnek el a megbízható megélhetés, a munka, a karrier lehetőségétől, egyre nagyobb lesz a szakadék és a feszültség a társadalomban.

4. Tanárok kényszerpályán

Ugyanakkor a tanárok élete sem lesz könnyebb, akiknek az új NAT nyomán április 30-ig meg kell alkotniuk a helyi tanterveket, ez ugyanis a szakértők szerint alig három hónap alatt lehetetlen. Így az iskoláknak nem igazán marad más választásuk, mint a most előírt kerettanterveket elfogadni a saját pedagógiai programjukként – ahogy az is felmerül, hogy a jövőre induló, már az új tanterv szerint tanított első, ötödik és kilencedik évfolyamosok milyen tankönyvből fognak tanulni.

Ennyi idő alatt lehetetlen az átszabott tantervnek megfelelő új könyveket írni, lektorálni, megnézni, hogy esetleg hol lehetnek gondok az egyes tananyagrészek tanításában” – állítja Totyik Tamás. Emellett azt is felveti, hogy ennyi idő alatt a pedagógusokat sem lehet kellően felkészíteni, akiknek már szeptemberben át kellene látniuk, hogy egyik tárgy hogyan épül a másikra, maga a rendszer hogyan áll össze, mit követelhetnek stb.

5. Se nem alap, se nem nemzeti

Bár Nemzeti alaptantervnek hirdetik, a frissen bevezetett NAT se nem alap, se nem nemzeti, mert nem fedi le a teljes nemzetet – emelte ki egyaránt Nahalka István és Totyik Tamás. Mivel a szakképzésben tanuló diákokra nem vonatkozik, nekik ismét teljesen más tantervi szabályozást szántak, ezért tulajdonképpen most is csak a gyerekek harminc-negyven százalékának NAT-járól beszélhetünk.  

Ezt az egyébként nehéz, bonyolult feladatot az előző NAT sem tudta megugrani. Egy eddig szakközépiskolának nevezett, ezután szakképzőnek hívott iskolában, ahol a diákok szakmát tanulnak, és nem érettségiznek – legalábbis nem ebben az iskolában –, most heti hét közismereti órát írnak elő. Ehhez képest egy gimnáziumban heti 30 ilyen óra lesz. Ugye érezzük a kirívó különbséget?” – hasonlítja össze Nahalka István a NAT-os követelményeket.

A NAT alapján az érettségi tárgyakat ugyanolyan óraszámban kell tanulni a szakgimnáziumokban és technikumokban, mint a gimnáziumokban, miközben a közismereti órák számában hatalmas az eltérés a két iskolatípus között. Ez azért is veszélyes, mert még inkább ellehetetlenül az átjárás a különböző intézmények között, a szakképzésben tanuló diákok pedig könnyen zsákutcába kerülhetnek – figyelmeztetnek a szakemberek. Ha szeretnének továbbtanulni, esetleg bekerülni a felsőoktatásba, az számukra mostantól még nagyobb kihívást és több küzdelmet fog jelenteni.

6. Tanulni, tanulni, tanulni

Bár úgy vettük észre, a NAT január 31-i megjelenése óta annak magyar nyelv és irodalom tárgyakra vonatkozó részei keltették a legnagyobb felháborodást, Nahalka István szerint a természettudományos tárgyak oktatása terén is bőven van probléma. (A magyar irodalom és nyelv tárgyak kapcsán megkérdeztük Arató Lászlót, a Magyartanárok Egyesületének elnökét – erről lásd a cikk végén keretes írásunkat.) 

Képünk illusztráció (Fotó: Sean Gallup/Getty Images)

Az oktatáskutató úgy látja, akik az új NAT-ot írták, alapvetően nem értik, hogy mára döntően megváltozott az oktatási szemlélet arról, hogy a gyerekek milyen módon ismerik meg a természetet. „Az új NAT továbbra is egy elavult, pozitivista szemléletet képvisel, és egyáltalán nem épít az elmúlt ötven év nagyon komoly pedagógiai kutatásaira, amelyek bebizonyították, hogy a gyerekek sokkal többet tudnak a természetről, mikor mi még csak elkezdjük őket ezekre a dolgokra tanítani” – magyarázza az oktatáskutató. 

Nahalka azt is hozzáteszi: az első osztályba lépő kicsik fejében már megszületett jó néhány elmélet, például hogy mitől élő az élő, mi a mozgás logikája stb., és az iskolai méréseket, kísérleteket úgy végzik, hogy mozgósítják ezeket az elképzeléseket. Ehhez képest maradt az induktív-empirista szemlélet, az elhibázott elgondolás a természettudományok oktatásáról, aminek fényében nem csoda, hogy nem is lehet hatékonyan megtanítani, pláne megszerettetni ezeket a tárgyakat, legyen szó akár a fizikáról, akár a földrajzról.

7. Természettudományok és más állatfajták

Mindeközben a nagy tananyagcsökkentés jegyében sikerült első-második osztályban felszámolni a környezetismeret nevű tárgyat, ami a szakértők szerint többnyire közel állt a gyerekekhez. Kompenzálásként a hat-kilencéves korosztály a jövőben elvileg a magyarórákba integrálva kerülhet közelebb a természethez – ugyanakkor ezt konkrétan nem érjük tetten a törvény szövegében.

A régi tantervhez képest született egy új, technológia nevű tantárgy is, amiről egyelőre keveset tudni. Egyáltalán felkészítették a szakembereket ennek oktatására? És ha igen, hogyan? – teszi fel a kérdést Totyik Tamás. Mivel a törvény homályosan fogalmaz, szintén rejtély a PSZ alelnöke szerint, hogy felső tagozatban a természettudományos tantárgyakat kell-e, lehet-e összevontan tanítani. Fogja-e például fizika szakos tanár oktatni a kémiát?

Nahalka István egyenesen kijelenti: a természettudományi tantárgyi integráció feltételei ma semmilyen szempontból nem adottak. Jelenleg nincs olyan tanár, akinek erre lenne képzettsége és jogosítványa. Egyelőre a megoldás is homályba vész, mert ha megnézzük a hivatalos felvételi tájékoztatót, általános természettudományos szak nem szerepel benne, csak matematika, fizika, kémia, biológia és földrajz szakos tanárokat képeznek.

8. A tanárhiányért cserébe kapnak több szabadságot a gimnazisták

A szakértők amögött is a természettudományos tárgyakra szakosodott pedagógusok egyre súlyosabb hiányának leplezésére irányuló kísérletet látják, hogy az új NAT e téren nagyobb választási lehetőséget ad a gimnazistáknak. A jelenség háttere minimum aggasztó, az viszont önmagában pozitív fejlemény, hogy akik szeretnék, a 11–12. évfolyamon emelt óraszámban tanulhatnak természettudományos tárgyakat, a humán területre készülőknek viszont az érettségi tárgyakon felül elég lesz heti két „reálos” óra.

9. Nem lesz nulladik évfolyam

Az előzetes hírekkel, egyesek szerint rémhírekkel ellentétben az új NAT az óvodai nevelést, illetve annak utolsó évét nem bolygatta meg, érintetlenül hagyva az óvoda–iskola átmenetet azzal, hogy mégsem vezetik be a bizonyos nulladik évfolyamot. Az persze egy másik kérdés, hogy mit kezdenek magukkal a gyerekek, akiket most az új, júliusi köznevelési törvény értelmében hatévesen kötelező jelleggel iskolába kényszerítenek. A nem kellő iskolaérettségből fakadó hiányosságokkal, tanulási és beilleszkedési nehézségekkel érkező gyerekeknek ki és hogyan segít majd? Erről miért nem rendelkezik az új NAT?

10. Horthy, Herczeg, Wass és a nemzeti ideológia

Végül, bármennyire is szeretnénk mellőzni a politikát, a szakemberek is visszaigazolják a NAT kapcsán kialakult társadalmi felháborodást, mondván: az alaptanterv szerintük is ideológiailag elkötelezett. „Az alaptanterv a magyar kulturális és pedagógiai örökség gyökereiből táplálkozik, annak hagyományaira épül” – ez az új NAT első mondata, amiből Nahalka István szerint máris kiolvasható némi nacionalizmus.

Hol van az európai és az egyetemes kultúra öröksége, és ezek értékei? Az európai kultúra persze továbbra sem maradt ki a tananyagból, később szerepel a Nemzeti alaptantervben, de ettől függetlenül alapvetően egy borzasztóan nemzeti és nemzetieskedő frázispufogtatás jellemző rá. Ennek jele az is, hogy milyen éles hangsúly helyeződik a honvédelemre a különböző tantárgyak leírásában” – vette észre Nahalka István.

A szakember az alattvalói szemléletre nevelést is kiolvassa a sorokból, mert a NAT különösebben nem ad lehetőséget a gyerekeknek önálló döntésre, véleményalkotásra, gondolkodásra. Különösen az irodalom és a történelem terén várja el az új szabályozás, hogy egyféle világlátást neveljünk a gyerekekbe. „Az állampolgári ismeretek tárgyban például szerepel az a mondat, hogy alapvetően a normakövető magatartást kell elsajátíttatni a gyerekekkel, és ez alatt mindenki értsen, amit akar” – bízza a döntést ránk Nahalka István.

Nemzeti minimum – Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke a NAT-ról

Arató László megszámolta: az új NAT kilencediktől tizenkettedik évfolyamig 126 szerzővel való foglalkozást ír elő a magyarórákon, ami összesen nagyjából 400 művet jelent. (Mindeközben az általános iskola felső tagozatán 59 szerző kell, hogy szóba kerüljön, de a kettőt nem szabad összeadni, mert vannak átfedések.) Az egy dolog, hogy ekkora anyagmennyiséget képtelenség „élményszerűen” átadni; így a magyarórákon aligha lesz lehetőség – az új NAT által egyébként üdvözlendő célként megfogalmazott – gondolkodásra nevelésre, a szövegértés és különböző más kompetenciák fejlesztésre.

„Ilyen anyagmennyiséget csak elszónokolni lehet, miközben nem jön létre érdemi befogadás, valódi kapcsolat a szöveg és a gyerekek között, akik teljesen passzív helyzetbe kerülnek” – mondta el Arató László az nlc-nek. A magyartanár hozzáteszi, a diákok olvasóvá nevelését ráadásul a tanagyag felépítése is ellehetetleníti, miután az új tanterv már az általános iskola hetedik-nyolcadik osztályában is a kronológiát tartja vezérelvének. A szakember viszont erősen kétli, hogy a gyerekek attól kapnak rá az olvasására, ha az órákon végigszaladnak a magyar irodalom történetén a kezdetektől a felvilágosodáson át a 20. századig.

A Magyartanárok Egyesületének elnöke szintén tragikusnak tartja, hogy közben alig marad idő az ifjúsági irodalomra, a kortárs irodalom pedig teljes egészében kiszorul az irodalomoktatásból. Sőt, valójában már a hatvanas-hetvenes éveknél lezárul a tanagyag, és a tanterv meg sem említi például Esterházy Péter, Kertész Imre, Tandori Dezső vagy Petri György nevét. Ez azért is baj, mert ezzel azt üzenjük a gyerekeknek, hogy az irodalom, a szöveg nem más, mint egy érinthetetlen múzeumi tárgy, amihez pusztán ijedt tisztelettel illik viszonyulni. Ezzel pedig nemcsak az olvasást, hanem a nemzeti hagyományt is halálra ítéljük.

nlc.hírlevél

Iratkozz fel az nlc hírlevelére, és olvasd elsőként a legizgalmasabb híreket!

FELIRATKOZOM

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése