Tudjuk, hogy kik is a frontvonalban dolgozók? Erre a kérdésre keresi a választ a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetének legfrissebb tanulmánya. Az adatbázis a magyar lakosság 50 százalékát fedi le, a kutatók pedig azt nézték meg, hogy 2017 decemberében kik dolgoztak a magánszférában vagy a közszférában teljes munkaidőben, alkalmazottként vagy közalkalmazottként olyan munkakörökben, amelyekre most frontvonalbeliként tekinthetünk. Bár az adatok több mint kétévesek, a szerzők szerint a foglalkozások és a bennük dolgozók fő sajátosságai ilyen rövid idő alatt nem változnak lényegesen.
Budapest, 2020. április 3.
Koronavírus-mintákat tesztelnek az ország legnagyobb, kifejezetten virológiai diagnosztikával foglalkozó laboratóriumában, a Nemzeti Népegészségügyi Központ Virológiai Laboratóriumi Osztályán, Budapesten 2020. április 3-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Az Index cikkéből kiderül, több nő dolgozik a járvány frontvonalában, mint férfi. A mintában szereplő nők 23 százaléka dolgozik ilyen területen, míg a férfiaknál ez az arány mindössze 15 százalék. A frontvonalban dolgozók 57 százaléka nő, míg a nem frontvonalban dolgozó alkalmazottak között ez az arány csak 43 százalék – idézi az Index a tanulmányt.
A járvány frontvonalában dolgozóknak számítanak a fertőzésnek fokozottan kitett, alapellátást végző dolgozók, melyeknek legnagyobb csoportját a kereskedők és bolti eladók teszik ki, ilyen munkakörben dolgozik a vizsgált dolgozók negyede.
A vizsgálat azt is megállapította azokban a szakmában, ahol több nő dolgozik, az átlagbér nem éri el a hasonló szakmák átlagos bérszintjét.
A teljes cikk az Indexen olvasható!
