„A viszonylag alacsony német halálozási arányban ismeretlen védőtényezők is szerepet játszottak” – idézi Karl Friston, a University College London idegtudósát a Guardian című brit lap. A szakember miután a sötét anyaghoz hasonlította ezeket a védőtényezőket hozzátette, a tudósok legfontosabb feladata most a tesztelés és a nyomon követés; ez segíthet hozzá ahhoz, hogy kiderüljön milyen mértékű és meddig tart a lakosság immunitása.
A Guardian cikkében egyébként arra próbál magyarázatot találni, hogy lehet, hogy az új típusú koronavírus nem ugyanakkora erővel csapott le a világra. Emlékeztet, hogy Japán az öregedő népesség és az egészségügyben tapasztalható hiányosságok ellenére könnyen megúszta az első hullámot, majd arra is, hogy Dánia, Csehország és Ausztria sem tapasztalt emelkedést az esetszámokat illetően, noha hamar kinyitották a határaikat.
A cikk számba vette azokat a lehetséges okokat, amik bizonyos népeket ellenállóbbá, ha úgy tetszik immunisabbá tett a vírussal szemben. Ezek:
- védettséget okozhat a más vírusnak (H1N1, SARS, más koronavírus) kitettség,
- többféle keresztvédelem, ami miatt sokan csak enyhe tüneteket tapasztaltak.
A tudósok számára már ismertek azok a tényezők, melyek sérülékennyé tehetnek valakit a vírussal szemben:
- a kor (minél idősebb valaki, annál nagyobb veszélyt jelent rá az új típusú koronavírus),
- férfiak nagyobb veszélyben vannak a nőknél (a plusz egy X-kromoszóma okozhatja a védettséget, az X-kromoszómákban nagy mennyiségben fordulnak elő az immunrendszerrel kapcsolatos gének),
- számít a társadalmi-gazdasági státusz,
- az éghajlat,
- a kultúra,
- és a genetikai készlet is.
Míg a koronavírust vizsgáló szakemberek közül vannak, akik úgy vélik a legrosszabb már mögöttünk van, a kijárási tilalom pedig csak túlreagálás volt, az Imperial London College kutatói egy járványügyi modell alapján azt állítják, május 4-ig 130 ezer helyett több mint 3,2 millió halálos áldozatot szedett volna a Covid-19, ha nem lépnek életbe az iskolabezárások és a kijárási korlátozások.
