Nagy bejelentést tettek hétfő délután brit és amerikai kutatók: rádióteleszkópok segítségével vizsgálták a Vénusz légkörét, és foszfint, vagyis szervetlen foszformolekulát azonosítottak. A tudósok szerint ez komoly felfedezés, mert akár arra is utalhat, hogy mikrobák lehetnek a bolygó légkörében – írja a hvg.hu.
Vénusz bolygó a Föld előterében (Fotó: Heritage Space / Heritage Images / Getty Images)
A csillagászok régóta feltételezik, hogy a Vénusz nagy magasságba nyúló felhői mikrobáknak adhatnak otthont, mert azok a magaslégkörben lebegve elkerülhetik a felszín perzselő hőségét, ugyanakkor el kell viselniük a rendkívül savas környezetet. A kimutatott foszfin ilyen földönkívüli, lebegő életformák jele is lehet.
Az amerikai, brit és japán tudósokból álló nemzetközi csoport mérései szerint a foszfin rendkívül alacsony koncentrációban van csak jelen a Vénusz légkörében: egymilliárd molekula között mindössze húsz található belőlük.
A szakemberek a felfedezés után megvizsgáltak minden olyan lehetséges verziót, ami miatt foszfin kerülhetett a légkörbe – például vulkanikus tevékenységet vagy a nap sugárzását –, ám arra jutottak, hogy egyik folyamat sem képes ilyen koncentrációban előállítani a szervetlen foszformolekulát.
Clara Sousa Silva, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) munkatársa szerint váratlan meglepetés volt a foszfin felfedezése a Vénuszon. Az eredmény azonnal felvet több kérdést is, például hogy hogyan maradhat ott életben bármilyen organizmus. A földön egyes mikrobák akár 5 százalék savat is elviselhetnek a környezetükben, de a Vénusz felhői lényegében teljesen savakból állnak.
A kutatóknak meggyőződésük, hogy jelentős felfedezést tettek, ugyanakkor elismerik, hogy az élet Vénuszon való jelenlétének igazolásához még rengeteg munkára lesz szükség. Habár a bolygó magaslégkörében lebegő felhőkben kellemes 30 Celsius-fokos hőmérséklet uralkodik, a környezet rendkívül savas – mintegy 90 százalékban kénsavból áll – ami komoly kihívást jelent minden ott életben maradni szándékozó mikroba számára – írja a lap.
