Mi magunk is láthatjuk a környezetünkben – vagy akár a saját példánkból –, hogy egyre többen döntenek az élettársi viszony mellett. Ezt erősítik meg a Központi Statisztikai Hivatal adatai is, miszerint minden ötödik magyar családban a szülők nem házastársai egymásnak.
Minden ötödik magyar családban a szülők élettársak
Habár egyre népszerűbb ez az együttélési forma, sokan mégsem vagyunk azzal tisztában, hogy élettársként milyen öröklési és vagyonjogi szabályok vonatkoznak ránk – ez derült ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara felméréséből, amelyre több mint háromezren válaszoltak. Sokan például tévesen úgy gondolták, hogy 10-15 év együttélés, vagy közös gyerek után az élettársak automatikusan törvényes örökösei lesznek egymásnak, ami azonban távolról sincs így! Az élettársak végrendelet nélkül valójában semmit sem örökölnek egymás után.
Nem egyedi eset, hogy az élettárs csak a hagyatéki tárgyaláson döbben rá, hogy végrendelet híján, pusztán az együttélés vagy a közös gyermek okán automatikusan nem minősül törvényes örökösnek. Sőt, a házaspárokkal ellentétben a közösen lakott ingatlanon sem keletkezik holtig tartó haszonélvezeti joguk az élettársaknak, ha az kizárólag a párjuk tulajdonában volt.
Életben társ, vagyonban nem?
Ha élettársi viszonyban élsz a pároddal, akkor – a házaspárokkal ellentétben – az együttélésetek ideje alatt nem lesz közös a vagyonotok, hanem önálló vagyonszerzőknek minősültök, attól függetlenül, hány éve, évtizede éltek együtt. Azt azonban fontos tudnod, hogy ha megszűnik az élettársi kapcsolat közöttetek, akkor adott esetben követelhetitek a másiktól azon vagyonszaporulat megosztását, ami az együttélésetek alatt keletkezett.
A bíróságtól kérhető az élettársi életközösség alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztása. Ilyenkor a perben a bíróság megvizsgálja, hogy a vagyonszaporulathoz mekkora részben járult hozzá az egyik és a másik fél, majd ennek figyelembevételével születik döntés a megosztásról. A szerzésben való közreműködésnek minősül a háztartásban, a gyermeknevelésben, valamint a párod vállalkozásában végzett munkád. Azaz, ha például a csak egyik élettárs dolgozik teljes állásban, a másik viszont csak félállást vállal, hogy a gyerekekkel tanulni tudjon, és a háztartást is viszi, akkor jogosult párja vagyonszaporulatának egy részére. Ha a hozzájárulás aránya nem állapítható meg, akkor azt egyenlőnek (50-50%) kell tekinteni – kivéve, ha ez valamelyikőtök számára méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene.
Jó azonban, ha tudod, hogy ezt lehet egyszerűbben, gyorsabban, és mindenki számára világos módon is intézni. Azért, hogy elkerüljétek az esetleges vitás helyzeteket, az elhúzódó ügyintézést, érdemes közjegyző vagy ügyvéd előtt élettársi vagyonjogi szerződést kötnötök. Így akkor is gondoskodhattok a közös életetek alatt keletkezett vagyonotok sorsáról, ha elválnak útjaitok, és elkerülhetitek a kellemetlen vitákat, és az idegőrlő pereskedést.
Miért jó, ha közjegyző előtt nyilatkoztok az együttélésről?
Az élettársi kapcsolat a törvény erejénél fogva létrejön, ha egy pár érzelmi és gazdasági közösségben, közös háztartásban él együtt – feltéve, ha egyikük sem házas, és nem áll fenn mással élettársi kapcsolata.
Tehát, mindenféle papír nélkül, a pároddal automatikusan élettársaivá váltok egymásnak, azonban, ha nem kéritek az élettársi viszony nyilvántartásba vételét vagy közjegyző általi közokiratba foglalását, egy sor támogatástól eleshettek.
Ha szeretnétek családi adókedvezményt, iskoláztatási támogatást vagy nevelési ellátást, esetleg munkahelyi támogatást igényelni, vagy lombikprogramba terveztek belekezdeni, akkor valószínűleg szükségetek lesz az élettársi viszony nyilvántartásba vételére vagy közjegyzői okiratba foglalására.
Az élettársi kapcsolat fennállásáról közjegyző előtt, közjegyzői okiratba foglaltan tehettek nyilatkozatot – akár visszamenőleges időpontot megjelölve. De kérhetitek az élettársi viszony bejegyzését is az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába. Lényeges különbség azonban, hogy az utóbbi a bejegyzés napjától szolgál bizonyítékként arra, hogy élettársi kapcsolatban éltek.