A magyar kutatócsoport új vizsgálatában olyan új géneket azonosított a csigákban, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszanak.
A felfedezésükkel lehetővé válik az öregedésnél bekövetkező molekuláris és sejtes változások széles körű vizsgálata. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) pénteki közleményében olvasható, hogy a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben már több mint 30 éve használják a nagy mocsáricsigát (Lymnaea stagnalis) neurobiológiai kutatásokhoz.
A modern társadalomban egyre több embert érintenek az életkorral összefüggő idegrendszeri változások – például a tanulási és emlékezőkészség csökkenése –, valamint az olyan betegségek, állapotok, mint amilyen az enyhe kognitív zavar vagy a demencia.
Fotó: Getty Images/Ozgur Donmaz
Ez drámai hatással lehet az életminőségre, emellett érzelmi és pénzügyi terheket ró az érintettekre, a rokonaira és végső soron az egész társadalomra. Emiatt hatalmas szociális és gazdasági igény mutatkozik az említett neurofiziológiai folyamatokat kialakító mechanizmusok pontosabb megismerésére, továbbá a lehetséges terápiás beavatkozások fejlesztésére.
A kutatócsoport a közelmúltban olyan további, eddig ismeretlen géneket azonosított a mocsáricsigában, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszó epigenetikai módosításokért felelősek, megteremtve ezzel az öregedésnél bekövetkező molekuláris és sejtes változások széles körű vizsgálatának a lehetőségét.
Olvass még több kutatásról:
- 7 új kutatás a magzati létről
- A boldog anyukák korán fektetik le este a gyerekeiket – új kutatás
- Így fejleszthető a babák társas képessége egy kutatás szerint
(Nyitókép: Ozgur Donmaz/Getty Images)
