nlc.hu
Aktuális

Tények és tévhitek a gyermekelhelyezés terén

Kéthetente hétvégi láthatás – tények és tévhitek a gyermektartás – gyermekelhelyezés terén

Mindig nehéz időszakot élünk át, ha házasságunk vagy kapcsolatunk menthetetlenné válik, ám szülőként akkor is az az egyik legfontosabb feladatunk ilyenkor, hogy gyermekünk sorsát a lehető legjobban rendezzük. Számos téves információ kering a gyermekelhelyezés és gyermektartás kérdésében, dr. Rácz G. Gábor ügyvéd volt segítségünkre, hogy néhány tévhitet tisztázzunk.

Tévhit: A szülők csak a bíróságon állapodhatnak meg a gyermekekkel kapcsolatos kérdésekről

dr. Rácz G. Gábor ügyvéd

dr. Rácz G. Gábor ügyvéd

Tény: A Polgári Törvénykönyv kapcsolattartási szabályokat tartalmazó rendelkezései ugyan gyakran változnak, de jelenleg is érvényben van olyan jogszabály, amely szerint a bíróságnak nem kell döntenie a kapcsolattartási kérdésekben, amennyiben a szülők közös szülői felügyeleti jog fenntartásáról határoznak a válás során, és meg tudnak állapodni a gyermekfelügyelet,- elhelyezés és a gyermektartási díj fizetésének részleteiről is.

„A jogszabály biztosítja a közös megegyezést, amely egy elsődleges kiindulási pont. Elképzelhető, hogy a szülők már külön háztartásban élnek, mindenben megegyeznek egymás között és semmilyen hivatalos dokumentum nincs a kezükben, ami szabályozná a gyermekükkel kapcsolatos teendőket, de ha nincs vita, akkor nem is feltétlenül kell. Közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogot pontosan úgy, mintha még együtt élnének. Akár egy általuk készített írásos dokumentum, akár egy szóbeli megállapodás alapján fektethetik le a szabályokat.”

Ha nem sikerül peren kívül megállapodni a szülői felügyeleti jog kérdéseiben és a kapcsolattartás módjában, akkor érdemes ügyvéd segítségét kérni és pert indítani. Ha a házasságot is fel szeretnénk bontani, akkor ún. bontópert is kell indítani, amelyben a gyermekkel kapcsolatos kérdéseket is tisztázzuk. Ha erre nincs szükség, mert a házasságot korábban felbontották, vagy élettársi viszonyban álltak a felek, akkor ún. szülői felügyeleti jog és kapcsolattartás rendezése iránti peres eljárást kell indítani. Akkor is ezt az utóbbit kell kezdeményezni, ha korábban volt egy működő megállapodás a szülők közt, de valamelyik fél kéri a gyermekkel kapcsolatos kérdések és a kapcsolattartás újra szabályozását.

Tévhit: Kötelező ügyvédet fogadni

Tény: Bizonyos jogszabályi feltételek teljesülése esetén van lehetőség arra, hogy egy szülői felügyeleti jog rendezése iránt indított perben saját magunkat képviseljük, azonban nem felejthetjük el, mi múlhat a döntéseinken, érveinken, nyilatkozatainkon, bizonyítási indítványainkon.

„A bíróság előtti eljárás során jelenleg  érvényben lévő kötelező jogi képviselet ellenére van lehetősége a feleknek, hogy saját magukat képviseljék, azonban szigorú szabályozás alá esik, hogy hányszor  válthatnak a személyes és ügyvédi képviselet között. A családjogi ügyekben az ügyvédi képviselet mellett szól továbbá, hogy már mindenhol elektronikus kapcsolattartás van érvényben, és akár 30 oldalas nyomtatványokat kell kitölteni és benyújtani tárhelyen, cégkapun vagy ügyfélkapun keresztül. Sokkal több jogszabály létezik, mint húsz – harminc évvel ezelőtt: olyan napi szintű változások vannak a joggyakorlatban, hogy még az ügyvédeknek is kihívás nyomon követni ezeket, azaz komoly felkészültséget igényel még egy egyszerűbb tényállású ügy is. Nagyon komoly bürokratikus szabályai vannak  egy-egy peres ügyintézésnek, és ami a legfontosabb: akár egész életeket meghatározó döntést várunk a bíróságtól. Ezt észben tartva mindenképp érdemes ügyvédhez fordulni.”

Tévhit: Ha az egyik fél letagadja a jövedelmét, akkor nem fognak tudni megállapítani gyermektartásdíjat

Tény: A bíróság akkor is megállapít egy minimális összegű gyermektartásdíjat, amennyiben a fizetésre kötelezettnek nincsen olyan igazolt jövedelme, amit a gyermektartásdíj alapjául el lehetne fogadni.

„A bíró számba fogja venni, hogy a jövedelmét eltitkoló szülőnek is vannak bizonyos szükségletei: eszik, iszik, utazik, minimális egészségügyi szolgáltatásokat is igénybe vesz. Megnézik, hogy a tárgyaláson hogyan jelenik meg, és adott esetben valamilyen informális vagyonkutatást is végeznek, illetve tanúkat is meghallgathatnak  a vagyoni helyzetét illetően.”

Tévhit: A tartásdíj a magasabb jövedelemmel arányosan nő

Tény: Aki a tartásdíjat követeli, rosszul gondolja, hogy a volt párjának magas jövedelméhez fog igazodni a gyermektartásdíj, ami így akár több százezer forint is lehet.

„Nyilván fontos a kötelezett teljesítőképessége, figyelembe kell venni a jövedelmi helyzetét, ám alapvetően a bevett eljárás az, hogy – ahogy a törvény korábbi szövegezése fogalmaz – a menedzseri jövedelmek nem adnak alapot arra, hogy az indokoltnál nagyobb mértékű gyermektartásdíjat állapítsanak meg. Ha tehát túlzottan magas volna a tartásdíj iránti igény, akkor elsődlegesen a gyermek indokolt szükségleteit veszik figyelembe, amelynek körében nem a luxuskiadások, hanem az alapvető életszükségletek, gondozási, nevelési, oktatási,  egészségügyi kiadások számíthatók csak fel.”

Fotó: Profimedia

Fotó: Profimedia

Tévhit: A házasságtörő fél nem kaphat felügyeleti jogot

Tény: Nem befolyásolja a szülői felügyeleti jog megszerzését az, hogy kinek a magatartása vezetett a házasság felbontásához.

„Sok pozitív és negatív hozadéka van annak, hogy nem Hollywoodban élünk, ez mindenképp az egyik pozitív hozadék: a házastársi hűtlenség az egyik legkisebb olyan tényező, amely befolyásolja a szülő képességeinek megítélését. Fontos a szülői magatartás, de nem feltétlenül egy házasságtörés számít, sokkal inkább az életmódot és az általános életvezetést fogják figyelembe venni.”

Tévhit: Mindig a kedvezőbb anyagi körülményekkel élő szülőnél helyezik el a gyermeket

Tény: A bíróság vizsgálja ugyan az anyagi körülményeket, de nem minden esetben ez a döntő szempont a szülői felügyelet meghatározásánál.

„Nem mondhatunk ki olyat, hogy amennyiben az egyik félnek nincs olyan jó anyagi helyzete vagy akkora jövedelme, mint a másik félnek, akkor ott rosszabb lenne a gyermeknek. Nem az fogja meghatározni a gyermek elhelyezését, hogy az egyik szülőnél autóval járhat, a másiknál pedig tömegközlekedéssel. Az emberi viszonyok, a szülő – gyermek kapcsolat, az egyéb szociális kapcsolatok (testvérek, nagyszülők, rokonok), vagy a szülő nevelési képessége sokkal inkább meghatározó szempontok, mint az egzisztenciális helyzet.”

Tévhit: Az egyik szülő csak kéthetente hétvégén láthatja a gyermekét

Tény: A bírói joggyakorlat ugyan hosszú éveken keresztül szinte egyedi vizsgálat nélkül a kéthetente hétvégét határozta meg kapcsolattartási minimumként, ám ez szerencsére sokat változott.

„Ma már akár több hétköznapon is tudja tartani a kapcsolatot a gyermek a különélő szülővel, vagy akár heti váltásban is lehet gyermeket nevelni. Még a gyermekpszichológia is változtatott az ezzel kapcsolatos klasszikus elméletén: sokáig azt vallották, hogy válás esetén a gyermeknek egy bázisa legyen, aztán később 

felismerték azt a lehetőséget, hogy a gyermek ugyanúgy lehet kiegyensúlyozott, ha a szülőkkel közel ugyanannyi időt tölt.

A bírói gyakorlat már lehetőséget ad hétközbeni kapcsolattartásra, elvitellel – ottalvással járó kapcsolattartásra, huzamosabb időtartamra – például szünidőre, és lehetővé tette a gyermek külföldre vitelét is az időszakos kapcsolattartás során.”

Tévhit: A gyermek felügyeleti jogát majdnem mindig az anya kapja meg

Tény: Az eljárást szigorú szabályok szerint folytatják le, a bíró ezek alapján hozza meg a szerinte legjobb döntést, személye, saját élettapasztalatai vagy neme alapján nem lehet részrehajló.

„Azt tapasztalom, hogy egy nagyon haladó szellemű és modern bírósági ítélkezés zajlik. Természetesen előfordul meghökkentő döntés, de úgy érzem, hogy összességében igazságosak az ítéletek. A bírói kar egy ún. bizonyítási eljárást folytat le: megvizsgálja az iskolai előmenetellel kapcsolatos dokumentációt, a gyámhivatal vagy családsegítő szolgálat jelentéseit, környezettanulmányt kér be, meghallgatja a peres feleket illetve egy – két tanút, bizonyos esetekben kirendel pszichológust, vagy akár pszichiáter igazságügyi szakértőt. Ezeket a bizonyítékokat veti egybe, és ezek értékelése alapján fogja eldönteni, hogy a gyermek melyik szülőnél mennyi időt töltsön. Természetesen vegyül bele némi szubjektív szempont, ám nem jellemző, hogy masszívan anyapárti lenne a bíráskodás.”

Az ügyvéd tapasztalata: az élet előbbre való, mint a jog

Óriási küzdelem megy a szülők között, hogy kinél maradjon a gyermek, az eleve ellenséges helyzet tovább romlik a per miatt. A gyermekek azonban sokszor felülírják a jogot: ők maguk hozzák meg azt a döntést, hogy hol érzik jól magukat. Nem fogja érdekelni őket, hogy mi áll a bírósági ítéletben, hiszen a szeretetet, a gondoskodást és az emberi kapcsolatokat nem lehet erőszakkal kikényszeríteni.

Szponzorált tartalom

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése