November 25. a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja, egyben a „16 akciónap a nők elleni erőszak ellen” kampány kezdete. A Nőkért Egyesület ez alkalomból 16 részes videósorozatot készített „Egy cipőben járunk” címmel, melyben a bántalmazás, az erőszak, a zaklatás különböző formáinak túlélői beszélnek megrázó erővel.
Ezúttal Bánovics Marcsi sminkes, exmodell osztja meg tapasztalatait, amelyek egy egész szakmáról látleletet adnak. Ahogy a kísérőszövegben hangsúlyozzák, az, ha egy nő olyan munkát vállal, amiben a külseje, a teste is szerepet kap (ilyen például a fotómodell, a táncos vagy a sportoló), nem jelenti azt, hogy ő egyúttal bárki számára szexuálisan hozzáférhető, ahogyan azt sem, hogy ilyen módon akarna újabb megbízásokhoz jutni.
Mégis sok megrendelő hiszi ezt. Persze Marcsinak sem a munkája hozta az első rossz élményeket, mint sok nő, sajnos már gyerekkorában megtapasztalta, milyen az, amikor a férfiak kontrollt vesztenek, és csak a kielégülésük számít – akár olyan áron is, hogy egy kislány személyiségfejlődését évekre megzavarják.
„Több alkalommal „maszturbáltak rám” a buszon férfiak, tíz-tizenkét éves koromban. Akkor még nem tudtam, hogy ez mit jelent, csak azt érzékeltem, hogy furcsán néznek rám, és valami rossz történik” – meséli Marcsi. Egy alkalommal a szomszéd férfi tett így, amikor nagyszüleinél vendégeskedett. „Nem mondtam el senkinek, mert konfliktuskerülő voltam már gyerekkoromban is. (…) Elkezdtem elnyomni a nőiességemet, rövid hajam volt, focimeccsekre jártam, mert jól kijöttem a fiúkkal (amikor nem csúfoltak körtének a szélesebb csípőm, vastagabb combjaim miatt).”
Marcsinál a külsejének kritizálása és a megalázó helyzetek anorexiához vezettek. „Éheztettem magam, egyre vékonyabb voltam, volt, hogy már reggelente elájultam. Azt éreztem, így enyém a kontroll a testem felett. Éveken át tartott… negyvennyolc kilósan is kövérnek láttam magam.”
Az, hogy modell lett belőle, megnehezítette a gyógyulást. „Most már azért éheztettem magam, hogy megfeleljek a normáknak a szakmában. Ott, ahol komoly méreteket ölt a nők tárgyiasítása. Sokszor kaptam megjegyzést férfiaktól, azt éreztem, hogy egy darab hús vagyok a piacon. Mindenki poénkodhat velem, házas férfiak tehetnek nekem ajánlatot, szexista vicceknek vagyok kitéve… az önértékelésem egyre mélyebbre süllyedt.”
A legkeményebb helyzetbe akkor keveredett, amikor hoszteszmunkát vállalt egy törökországi, exkluzív szálloda megnyitóján – másik három fiatal lánnyal együtt. Az lett volna a dolguk, hogy italt kínáljanak, és részt vegyenek az esten, ám megdöbbenve tapasztalták, hogy idegen férfiakkal kellene megosztaniuk a nekik kiosztott szobákat. „Mindegyikben férfiak cuccai voltak, bőrönd, cipő… próbáltak minket győzködni, hogy csak együtt kell aludni, és semmi nem lesz.”
Hosszas vita után kaptak egy kis szobát, ahol négyen voltak egy franciaágyra, így ketten a földön aludtak de inkább ezt is vállalták. Mikor lezajlott az este, vége volt a munkának, a megrendelő kopogott az ajtajukon, és kikérte magának, hogy magukra zárták. A dörömbölésére végül ajtót nyitottak. „Azt a lányt, aki kinyitotta, a hajánál fogva rángatta ki, ő egy monoklit is kapott. Kiparancsolt mindenkit a nappaliba, és ott egy fegyverrel kezdett hadonászni. Azt gondolom, alkohol és drog hatása alatt is állt. Egy órán keresztül fenyegetett minket és a családunkat. Végül lenyugodott, és másnap úgy ült a reggelinél, mintha mi se történt volna. De tudtuk, hogy ha aznap este sem kapja meg, amit akar, ki tudja hová eszkalálódik a történet.”
Végül lemondtak a keresetükről, át tudták tetetni a repülőjegyüket, és hazajöttek. „Ez egy nagyon rossz tapasztalat, hogy teljesen másra hívnak oda, mégis azt akarják, hogy a testeddel dolgozz meg a pénzedért. Ez volt az a pont, amikor tudtam, hogy abba kell hagynom ezt az egészet.”
„Ez az egész a hatalomgyakorlásról szól – magyarázza a Nőkért Egyesület a helyzetet. „Aki akar, az ezt nyíltan kimondva is tud fizetett szexhez jutni. Ezek az elkövetők viszont nem ehhez a megoldáshoz folyamodnak, mert kimondottan élvezik a tőrbe csalt nők kiszolgáltatottságát, és mások megalázása az általuk keresett “élmény” része. A toxikus maszkulinitáshoz kapcsolódó feljogosítottság-érzet magában foglalja az igényt, hogy bármelyik nő szexuálisan hozzáférhető legyen számukra.”
Az egykori modell azért beszél erről nyilvánosan, hogy másoknak üzenjen: „Nem fogsz tudni mindenkinek megfelelni, és nem is érdekes mindenki véleménye. Magadat fogadd el, és a belső értékeidet tiszteld. Nekem komoly önismereti munkába telt, hogy idáig eljussak.”
