Ki menthette volna meg a 22 éves lányt? – Hibáztak a Gabby Petitót és barátját megállító rendőrök

2021-ben egy fiatal, amerikai pár Gabby Patito és Brien Laundrie esete járta be a világot, és mára tragikus példája lett annak, mennyire veszélyes az, ha a rendőrség munkatársai (és más jogalkalmazók) nem kapnak megfelelő felkészítést a párkapcsolati erőszakról, a fizikai és a lelki bántalmazás természetrajzáról. És arról, hogy hogyan kezeljenek egy olyan akut helyzetet, amely egyértelműen a párkapcsolati erőszak jeleit mutatja.

Szerelmes fiatal pár kocsikázni indul

Gabby és Brien a közösségi médiában boldog szerelmespárként tűnt fel, a lány arról vlogolt és posztolt az Instagramra, hogyan utazgatnak Amerikában a szerelmével és egy nagy, fehér furgonnal. Úgy tűnt, hogy a hőség, az összezártság, vagy az együttélésből fakadó súrlódások meg sem kottyannak a párnak, akiknek az utazásuk eredetileg novemberig tartott volna, úgy tervezték, hogy a halloweent az oregoni Portlandben töltik a barátaikkal.

Ám a romantikus autóút viszonylag gyorsan sötét fordulatot vett, de a fiatalok lejtmenetéről az Instagram követők mit sem tudtak, hiszen oda csak a legtökéletesebb, vagy annak hazudott pillanataik kerültek fel. A történetük tökéletesen beleillett a közösségi média álságos, kilúgozott valóságába, a kívülállók számára a szokásos, egyszerű forgatókönyv szerint zajlott a párkapcsolatuk.

A rózsaszín máz akkor kezdett repedezni, amikor augusztus végén a lány és az édesanyja között megszakadt a kapcsolat, az utolsó, lányától kapott üzenet pedig furcsa volt, szerinte nem Gabby szóhasználatára volt jellemző.

A 22 éves nőről augusztus végén jött az utolsó hír a Grand Teton Nemzeti Parkból, ezután nem adott életjelet magáról. Mindeközben párja visszatért a Tampától délre fekvő North Port városába, de a lány nélkül, és egy szót sem mondott arról, hol hagyta Gabbyt. Mint ahogy azt ma már tudjuk, a férfi lett az első számú gyanúsított, főleg azután, hogy előkerült egy felvétel arról, ahogy két rendőr megállítja a pár kocsiját, mert szemtanúk jelezték, hogy dulakodás folyik benne. A rendőri eljárásról készült videó bejárta a netet, és akinek valaha is volt része bántalmazó kapcsolatban, vagy tudja, miként viselkedik ilyen helyzetben egy áldozat és egy bántalmazó, annak igencsak nehéz végignézni a felvételt, amelynek a végén a rendőrök tovább engedik a párt. Láthatjuk, hogy a rendőr többször megkérdezte a lányt, szeretne -e feljelentést tenni a vőlegénye ellen, ám a nő nemet mondott. A férfitől is megkérdezték ugyanezt, de Brian Laundrie is hasonlóképpen felel. A rendőr végül arra utasította a fiatalokat, hogy két külön motelbe aludjanak, hogy „lehiggadjanak”.

Vagyis a pár némi ejnye-bejnye után, egy eszkalálódó erőszak kellős közepén, ki tudja, milyen pszichés állapotban, újra együtt folytatta az útját.

Aztán szeptember 19-én jött a hír, hogy megtalálták Gabby Petito maradványait Wyomingban, nem messze onnan, ahol utoljára látták őket együtt. Teton megye halottkémje, Dr. Brent Blue,  gyilkosságnak minősítette Gabby halálát, kiderült, hogy kézzel fojtották meg. A rendőrség ekkor már kereste Laundrie-t, aki eltűnt, később pedig kiderült, öngyilkos lett. Holttestét megtalálták egy korábban vízzel borított területen Floridában. A napokban pedig lezárult a külső szakértői vizsgálat is, amely során a szakemberek arra keresték a választ, hogy hibáztak-e a párt megállító rendőrök. Nem túl meglepő, de az eredmény szerint:

A járőrök több hibát is elkövettek a találkozás során

Illetve előtte is. Ugyanis az autós jelenetet megelőzően a 911- hez már korábban is befutott egy hívás: egy szemtanú arról tájékoztatta a rendőrséget, hogy Laundrie megütötte Petitót egy bárban. A szerdán közzétett, majd 100 oldalas jelentés szerint a rendőrök már ekkor hibáztak, hiszen nem kérték meg a hívó személyt, hogy tegyen részletes nyilatkozatot arról, ami látott. Pár órával később ismét egy telefonos bejelentés érkezett a párról, miszerint fizikai erőszakig fajult a veszekedésük a két fiatal között Moab Cityben. 

A dokumentum egyértelműen kimondja, hogy Eric Pratt rendőrnek, aki 16 éve dolgozik a rendőrségnél, és Daniel Robbins kiképzésben lévő tisztnek azonnal be kellett volna idézni Petitót, vagy őrizetbe kellett volna vennie, miután beismerte a szabálysértést. Utah államban ugyanis a rendőrök által felfedezett családon belüli erőszak esetén az áldozat biztonsága érdekében be kell idézni az agresszort. Még annak ellenére is ezt kellett volna tenni, hogy nem lehetett biztosan tudni, a lány miért ütötte meg a férfit, ahogy Gabby állítását is ellenőrizni kellett volna, hogy a férfi is fizikai erőszakot alkalmazott ellene. Amikor a rendőrség testkamerás felvételei kikerültek– éppen a Petito halálával kapcsolatos nyomozás csúcspontján –, a Moab-i Rendőrkapitányságot többen azzal a kritikával illették, hogy Laundrie milyen könnyen megúszta az ominózus helyzetet.

A szakértők szerint ugyanis a felvételeken a bántalmazás jól ismert jelei ismerhetők fel, a férfi bagatellizálta a Petitóval történt fizikai összetűzést, a nőről lekicsinylő módon beszélt és “őrültnek” nevezte.

Utóbbiakról jó tudni, hogy azok valóban a pszichológiai bántalmazók fő jellemzői. Mivel az elkövetők mindenáron titokban akarják tartani a bántalmazást, ennek érdekében a külvilág előtt rendszerint ők tűnnek a kiegyensúlyozottnak, míg az áldozat labilis benyomást kelt a környezetében. A Mindset Pszichológia egyik cikkében érzékletes példával magyarázza ezt a jelenséget: otthon az agresszor kiabál az áldozatával, majd néhány perccel később megérkeznek hozzájuk a vendégek, (vagy esetleg a rájuk hívott rendőrség). Ekkor a bántalmazó az, aki nyugodtan és akár mosolyogva fog ajtót nyitni, míg a túlélő feszült, ideges, zaklatott benyomást fog kelteni, látszólag ugye a semmitől. Emiatt az áldozat őrültnek, “hisztériásnak” tűnhet, de a bántalmazó ezt rendszerint el is mondja a közvetlen környezetének és természetesen az áldozatba is belesulykolja. Azt már nem reklámozza, hogy a négy fal között az érzelmi bántalmazás széles eszköztárával úgy meg tudja dolgozni az áldozatát, hogy az végül mentálisan összeomlik. Így történhet meg, hogy a bántalmazót ismerősei és tágabb családja sokszor „rendes”, „jóravaló” embernek ismerik, ezért ha az áldozatok beszélni kezdenek, gyakran senki sem hisz nekik. Gyakori jelenség, hogy az elkövető is a nő viselkedésével indokolja a bántalmazást, mert „házsártos”, „házisárkány”, „idegbeteg”.

De mielőtt elvesznénk az érzelmi bántalmazás természetrajzába, térjünk vissza a floridai eseményekhez: a kiérkező rendőrök végül hisznek a nyugodtan kommunikáló férfinek, és nem kapcsolja be náluk a vörös kódot az sem, amikor a fiatalok elmondják, hogy az utazás alatt, az összezártság miatt egyre nőtt a feszültség a furgonban kettejük között. Mindemellett a fiatal nő rendkívül rossz pszichés állapota sem sarkallta arra a rendőröket, hogy nagyobb figyelmet szenteljenek az esetnek, vagy hogy a mélyére ássanak annak, hogy a lány mitől kerülhetett ilyen állapotba. A rendőrök nem vették észre azt, amit a videót vizsgáló szakértők már korábban is kiszúrtak, hogy látszódott Petito testtartásán, hogy fél, és a bántalmazás áldozataira jellemzően magát okolta a történtekért.  

„Nem volt szokatlan, hogy a lány felelősséget vállalt a viselkedéséért, ő ( Laundrie) pedig, mondhatni, nem vállalt felelősséget a saját viselkedéséért. Hajlamos vagyok azt gondolni, hogy valószínűleg sokkal többet tett a kialakult helyzethez, mint amit legalábbis én láttam az első 20 percben” – mondta még szeptemberben Mindy Murphy, a Tampa Bay-i Krízisközpont elnök-vezérigazgatója, a Fox13-nak, miután megnézte az egyórás videót.

A mostani jelentés is kitér arra, hogy a rendőrök főleg Petito erőszakosságára fókuszáltak, holott az eredeti bejelentés alapján úgy lehetett érteni, hogy a férfi bántalmazta a nőt. Petito is említette a rendőröknek, hogy ő is megsérült, de ezt a rendőrök nem vették elég komolyan, nem is vizsgálták olyan részletességgel, mint Laundrie sérüléseit, akinek azt is  felajánlották, hogy mentőt hívnak hozzá.

Egy óra és 15 perc

Ennyi volt a kihallgatás, miután a rendőrök elengedték a párt, mert Laundrie nem akart vádat emelni. A 22 éves, láthatóan feldúlt Petitót a nyomozás során sokan látták a testkamerával készült felvételeken, és kérdéseket vetettek fel azzal kapcsolatban, hogy egy erőteljesebb rendőri reakció megakadályozhatta volna-e a lány halálát. 

„Vajon Gabby ma élne, ha másképp kezelik ezt az ügyet? Erre a kérdésre lehetetlen válaszolni, annak ellenére, hogy sokan ezt a választ szeretnék tudni. Senki sem tudja, és soha senki nem is fogja tudni a választ erre a kérdésre” – írta Brandon Ratcliffe százados, a Utah állambeli Price rendőrkapitányság munkatársa, aki a szerdán kiadott jelentést készítette, és amely egyértelműen megállapítja, hogy a rendőröknek másképp kellett volna kezelniük a helyzetet. 

„Egy megerősített családon belüli erőszakos incidensre reagáltak, és bizonyítékuk volt arra, hogy bántalmazás történt” – fogalmazott. „Az összes érintett személy vallomása, valamint a bemutatott bizonyítékok okot szolgáltattak a letartóztatásra” – írta a jelentésben, amely a közúti ellenőrzést végző rendőrökkel készített interjúkat is tartalmazza. Ebben Pratt bűntudatát fejezte ki, amiért akkoriban nem tett többet.

– mondta Pratt a nyomozónak. „Vállalom a felelősséget, de nem akarom, hogy bárki azt higgye, hogy nem törődtem vele” – tette hozzá.

A jelentés azt javasolta, hogy a Moab-i Rendőrkapitányság munkatársai vegyenek részt családon belüli erőszakkal kapcsolatos képzésen, hogy jobban felismerjék és tudják kezelni ezeket a dinamikákat, valamint jogi képzést is tanácsolt, hogy a rendőrök ne sértsék meg többet Utah állam törvényeit és jogszabályait. A jelentés mindemellett mindkét tiszt próbaidőre bocsátását kérte. A Moab-i rendőrség szerdán kiadott közleményében azt írta, hogy az ajánlásokat megértették és azokat végrehajtják.

Nem ez az első eset, hogy az amerikai rendőrség nem volt kellőképpen felkészült egy családon belüli erőszak kezelésére. Korábban is előfordult, hogy a kiérkező szervek az áldozatot hibáztatták, nem hittek nekik, vagy a rossz helyzetkezelési technikáikkal veszélybe sodorták a bántalmazottat. 

Ezek a rendszerszintű hibák azonban nem amerikai sajátosságok

A nem megfelelő rendőri eljárás ugyanis igen gyakori eljárás és hiba, nemcsak nálunk, nemcsak Amerikában, hanem még számos fejlett országban. Bántalmazott nők és gyerekek sokaságánál fordul elő újra és újra, hogy az arra hivatott szervek segítség helyett cserben hagyják a kiszolgáltatott bántalmazottakat. Magyarországon is rendszeresen hallunk nagyon hasonló háttértörténettel rendelkező tragédiákról, amelyek ilyen címekkel kerültek a hírek fősodrába: “Tatán egy férfi megölte a feleségét”, “Andornaktályán egy férfi megölte a kislányát és volt feleségét, majd öngyilkos lett”, “Feldarabolta feleségét a Veszprém megyei hentes”, és még hosszan sorolhatnánk a borzasztóbbnál borzasztóbb ügyeket.

Ezek közös nevezője, hogy utólag kiderült, a meggyilkolt nők bántalmazása már hosszú ideje tartott, és az eszkalálódás során megvolt a hatóságok lehetősége, hogy még időben közbeavatkozzanak.

Ezek a lépések azonban rendszerint elmaradtak, pedig a családon belüli erőszak természetrajza már régóta ismert, ahogy az is, hogy a bántalmazás nem áll meg egy pofonnál, hanem külső beavatkozás nélkül a gyilkosságig eszkalálódhat.

A Gabby Petito esetéhez hasonló halálesetek tehát nem pusztán a sajnálatos véletlenből fakadó tragédiák, hanem súlyos – és mára közismert – rendszerhibák tünetei, amelyek azt jelzik, hogy az adott országban nem megfelelően működik az áldozatvédelem rendszere. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a családon belüli erőszakhoz kiérkező rendőröket hidegen hagyja, ha egy nőt halálra vernek, miután ők dolguk végeztével távoznak a helyszínről, sokkal inkább azt mutatja, hogy a jogalkalmazók nem rendelkeznek a családon belüli erőszak nemhogy széles körű, de sok esetben még a témával kapcsolatos alapismeretekkel sem. Tudás híján pedig mi mást is csinálhatnának, mint hogy zsigerből az elavult gondolkodásmódhoz és előítéletekhez nyúlnak, és – akár tudtukon kívül – hibát hibára halmoznak. 

(via, via és via)