Megszüntetnék a szabad orvosválasztást, korlátoznák a betegek látogatását, erősítené az állami irányítást – egyebek mellett ezt is tartalmazza a hamarosan az Orbán-kormány elé kerülő, a belügyi tárca által tervezett, az egészségügy átalakítást célzó, összességében több száz milliárd forintot érintő javaslatcsomag. A tervezet az ellátórendszer szinte valamennyi szegmensét érinti. A Népszavához is eljutott tervezetben, amelyet a Medical Online is ismertet, szó esik a szakdolgozói béremelésről, az alapellátás átszervezéséről, a szakrendelők államosításáról.
Mint az a kormányzati döntésre váró javaslatból kiderül, a szabad orvosválasztás az alapellátás kivételével megszűnne az állami fenntartású intézményekben. Így az állami fenntartásban álló egészségügyi szolgáltatóknál valamennyi beteget az adott időre éppen beosztott orvos láthatja el, helyette másik orvos nem igényelhető.
A tervezet alaposan átszabná a háziorvosi ellátás működtetését is. Így például az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ), praxiskezelőként kapna felhatalmazást a körzethatárok kijelölésére, és e hivatalhoz kerülne a betöltetlen körzetek kezelése. A 6500 körzetből jelenleg mintegy 620 több mint fél éve betöltetlen, illetve állandó helyettesítéssel oldják meg ott az ellátást. Továbbá 1825 olyan körzet van jelenleg, amelyhez 1200-nál kevesebb páciens tartozik. A gazdaságtalan üzemméretű praxisokat 2028. január 1-jéig megszüntetnék.
Az önkormányzatok a háziorvosi ellátás biztosításáról ennél korábban is lemondhatnak. Ahol ez megtörténik, ott az OKFŐ alá tartozó praxiskezelő köthet majd a feladatellátási-szerződést az orvossal, ahogyan annak személyéről is ő dönt, véleményezési jogot biztosítva az érintett települési önkormányzatoknak. A háziorvosok kompetencia-listája bővülne, azaz a meglévő szakvizsgáikkal olyan ellátásokat is nyújthatnának, amelyeket eddig kizárólag a szakrendelések végezhetek. A háziorvosok új, kötelezően alkalmazandó szoftvert is kapnának az államtól.
A javaslat – Budapest kivételével – az Országos Mentőszolgálatra (OMSZ) bízná az orvosi ügyelet megszervezését. Ennek érdekében a feladat ellátását az önkormányzatoktól az OMSZ venné át. Az azonnali segítségre szorulókért mentőt küldenek, ha a páciens járóképes, akkor egy ügyeleti pontra irányítják. Minden járásközpontban lesz egy orvos és azon kívül kialakítanak sürgősségi pontokat, ahol mentőtiszt, vagy kiterjesztett hatáskörű ápoló fogadja az ellátásra szorulókat. Vagy szükség esetén ki is mehet a beteghez a megfelelő telemedicina eszközökkel. Ez a rendszer válna országossá, ha a kormány elfogadja a koncepciót.
A belügyi előterjesztés a szakrendelők államosítása mellett érvel. 2023. júliusától az intézmények a megyei központi kórházak telephelyeként működhetnének. Az átfogó felmérésre az előterjesztésben 620 millió forintot kér a BM.
A kórházakban megszabott keretek közé szorítanák a betegek látogatási lehetőségét. Így a látogatási idő és a látogatók száma egyaránt korlátozhatnák, valamint előzetes bejelentkezéshez köthetnék, például online előjegyzéshez az intézmények. Kizárnák a látogatásból a 14 év alatti gyermekeket. A kapcsolattartás segítésére telefonkészüléket biztosítanának a betegek számára. Ehhez a javaslat szerint az intézmények is biztosíthatnak készülékeket. Emellett lehetővé tennék, hogy a beteg meghatalmazzon valakit, aki mellette tartózkodhatna és közvetlenül segíthetné az ápolását. E segítő személy a látogatási időn kívül is a beteg mellett tartózkodhatna.
Szolnok, 2015. december 3.
Kórterem a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet új épülettömbjében, Szolnokon 2015. december 3-án. Az intézményben több mint 7,7 milliárd forintos fejlesztés fejeződött be (Fotó: MTI Fotó: Bugány János)
