„Akinek nálam szebb élete volt, az festi magát” – mondta az ex-olimpikon még pár évvel ezelőtt a Nemzeti Sportnak, és több interjújában is büszkén hangoztatta, hogy kerek élet volt az övé. A Dudinak becézett Csapó több mint egy évtizeden át volt a Vasas vízilabdacsapatának centere, ezalatt kilenc magyar bajnokságot, két Magyar Kupát, világkupát , valamint két BEK-győzelmet szerzett.
Csapatai:
- 1972-ig az Újpesti Dózsa, 1973-ig Szegeden a SZEOL AK, 1984-ig a Budapesti Vasas, majd 1985-től 1986-ig az olasz Syracusa Palermo játékosa volt.
Gyermekkorával kapcsolatban úgy fogalmazott a vele készített interjúkban, hogy igazi budai úrigyerek volt, ráadásul elkényeztetett. „A Mama igazi wienerin, bécsi úrilány, legyen elég, hogy a dédnagyapjának ott az életnagyságú festménye Schönbrunnban, mérnök tábornok volt” – mesélte Csapó Gábor a Nemzeti Sportnak, hozzátéve, hogy a szülei nem voltak elfogultak, sőt, finoman szólva is poroszos neveltetést kapott, az édesanyja sűrűn osztogatta a pofonokat. Az édesapja jogász volt, és ahogy mondani szokás, az alma nem esett messze a fájától, hiszen Csapó Gábor is megszerezte később a jogi diplomát. Előtte azonban az ország egyik legkiválóbb vízilabdásává nőtte ki magát.
Kilencévesen fedezték fel, a Dózsa edzője, Csuti bá szólította meg a Szigeten, ahová lejárt játszani.
Úszni nem nagyon szerettem, az edzések még hagyján, de a versenyek nem hoztak lázba. Ez azért érdekes, mert aztán vízilabdában minél sorsdöntőbb volt egy meccs, nekem annál jobban ment
– mesélt a lapnak a kezdeti évekről.
Dudi, az új csodafegyver
A vízilabda nem csak egy kezdeti fellángolás volt az életében, ráadásul tehetségesnek is bizonyult: 1970-ben Gyarmati Dezső háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó hívására került a magyar válogatottba. Hamarosan a rendkívül jó fizikai adottságokkal rendelkező újoncról beszélt mindenki. Az M4 Sport azt írta róla a hetvenedik születésnapja alkalmából, hogy 1973-ban a belgrádi világbajnokságon győztes vízilabda válogatott “csodafegyvere” lett, amikor a döntőben az oroszok ellen ötből három gólt lőtt. Pályafutásának csúcsát az 1976-os montreali, győztes olimpia jelentette, de ott volt az 1980-as moszkvai olimpiai bronzérem megszerzésénél is.
A hetvenes években akkora sztárnak számított itthon a szőke hajú vízilabdás, hogy még egy filmben is szerepeltették. Ki beszél itt szerelemről? – ez volt a Bacsó-film címe, amelyben vízilabdás srácot játszott. A film azonban majdnem egy olimpiájába került, ugyanis a bemutató után közölték vele, baj van, veszélybe került a moszkvai olimpiai szereplése, merthogy a filmben szerepelt, ami önreklámnak, profivádnak minősül. Végül megtalálták a megoldást, kapott egy munkaszerződést, hogy mint filmszínészt alkalmazták, az olimpiáig hátralévő másfél évben havonta kapott több mint tízezer forint fizetést a semmiért. Így tudták kivédeni a vádakat.
A vízilabda mellett a tanulás is fontos volt számára, 1972-től 1973-ig a szegedi József Attila Tudományegyetemen, majd 1973-tól a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogot hallgatott, majd meg is szerezte az állam- és jogtudományi doktori oklevelet. Terhelhetőségéről sok mindent elmond, hogy a szakedzői iskolát a jogi egyetemmel párhuzamosan végezte el.
Az olasz maffiavezér is bírta
1980-1986 között Olaszországban élt, Siracusába került az Ortigiához, Enzo Genovese, Vito Genovese unokája igazolta le. Vito Genovese az amerikai maffia végrehajtójaként került hatalomra a szesztilalom idején. Lucky Luciano régi munkatársa és gyermekkori barátja volt és részt vett a Castellammarese háborúban, valamint hozzájárult a maffia és a szervezett bűnözés felemelkedéséhez az Amerikai Egyesült Államokban. Később ő vezette Luciano klánját, amelyet a tiszteletére Genovese klánnak (családnak) neveztek el)
Egyébként roppant csalókák a maffiafilmek, az öreg például sohasem járt testőrökkel, teljesen egyedül mászkált, nem volt mitől félnie, nagy hatalom volt. A legendás futballbíró, Concetto Lo Bello volt a legjobb barátja, nem mellesleg parlamenti képviselő. Egyébként akkoriban a fegyveres bűncselekményeknek csak nyolc ezreléke volt köthető a maffiához, a korrupció, az összefonódások, a pénzügyek az más történet.
– mesélt az izgalmas évekről a Magyar Nemzetnek. Nagyon büszke volt rá, hogy a kint tartózkodása alatt kétszer is gólkirály lett, ráadásul a 25 esztendős Manuel Estiartét előzte meg – 35 évesen, ami nagy szónak számított.
Több mint 15 évnyi élsport után, az aktív sportolást 1986-ban fejezte be, a válogatottól pedig 1993-ban vonult vissza. Miután már nem ő lőtt gólokat, edzősködni kezdett: 1990-ig a Syracusa Palermo, majd 1992-től 1993-ig a Vasas-Plaket vezetőedzője volt. A másik nagy klasszisunkat, a 2020-ban elhunyt Benedek Tibort is ő vitte le annak idején a KSI-be Königh Gyuri bácsihoz, édesapjával, Benedek Miklóssal sokat beszélgetett a Fészek klubban. A Magyar Nemzetnek azt mondta, ő indította el a kisgyerek Benedek Tibor pólós pályafutását. Saját bevallása szerint nem volt jó edző, a meccseket jól levezényelte, az edzések, ha jókedve volt, rendben voltak, de az például nagyon bosszantotta, ha egy jó játékosnak kétszer elmondott valamit, és nem értette. Egyszerűen nem volt türelme a sok ismétléshez.
Édesapja halála után már nem költözött vissza Olaszországba, az édesanyját ugyanis nem akarta egyedül itthon hagyni. Bevallása szerint egy idő után kezdett kiszeretni a vízilabdából, már nem akart többé edzősködni, még Faragó Tamással Budapesten vízilabda-iskolát nyitott, majd egy informatikai cégnél jogászi állást vállalt.
Sporteredményei:
- olimpiai bajnok (1976)
- olimpiai 3. helyezett (1980)
- világbajnok (1973)
- háromszoros világbajnoki 2. helyezett (1975, 1978, 1982)
- Európa-bajnok (1977)
- Európa-bajnoki 2. helyezett (1983)
- Világ Kupa-győztes (1979)
- kétszeres BEK-győztes (1979, 1984)
- kilencszeres magyar bajnok (1975–1977, 1979, 1980–1984)
- kétszeres Magyar Kupa-győztes (1981, 1983)
Forrás: Wikiwand
1998-ban jelölték a vízilabda-szövetség elnökének, de visszautasította a jelölést. Még 2001-ben volt egy rövidebb visszakanyarodása, ekkor ismét edzősködött, először az UTE, majd 2003-tól az FTC vízilabdacsapatánál, aztán végképp elszakadt a vízilabdás korszakától.
Nem tudott unatkozni
Bőven talált magának elfoglaltságot a sportkarrierje után is, rengeteg dolog érdekelte, szeretett utazni, a barátaival időt tölteni, és még írással is foglakozott. 2006-ban jelent meg Szerelmeim című könyve, amelyet még a nyolcvanas évek közepén, olaszországi légiós időszaka alatt kezdett el írni. Hosszabb időre abbahagyta, és 2005-ben folytatta. A könyvben a póló mellett írt teniszről és a futballról is, amely szintén nagy szerelem volt Csapó Gábor életében, ahogy a kártya is. Idősebb korában is aktív életet élt, ezért nagyon rosszul érintette a koronavírus nyomán bekövetkezett változások, pontosabban a lezárások.
Világéletemben társasági ember voltam, rossz, hogy most gyakorlatilag bezárva kell töltenem a mindennapjaimat. Hiányzik a régi életem! Nem találkozhatok a barátaimmal, nem tudunk összegyűlni kártyázni, nem is utazhatok, ami fáj. Telefonon persze, igyekszem tartani mindenkivel a kapcsolatot, de az mégsem ugyanaz
– mesélte a Sportalnak még a karantén ideje alatt, és hozzátette, hogy a mozgás a mindennapjai része maradt, napi szinten tornázott, sohasem hagyta ki a testmozgást.
Az egykori edzőt gyakran hívták műsorokba is, 2016-ban volt egy félresikerült szereplése, amikor a Sport TV Heti helyzet című műsorában egy pohárral szemléltette, mi történhet nemi erőszak során. Az eset sok nézőből ellenszenvet váltott ki, bár Csapó jelezte, egy professzora történetét adta elő, nem a saját teóriáját. Később úgy reagált az esetre, hogy elzárkózik a professzor véleményétől, és sajnálja, ha valakit megsértett.
Bár sokat szerepelt a nyilvánosság előtt, a magánéletéről nemigen beszélt. Azt azonban tudni lehet, hogy fiatalabb korában Zalatnay Saroltával egy párt alkottak hat és fél éven keresztül. Az énekesnő a húszas éveiben járt, amikor megismerkedett Csapó Gábor olimpiai bajnok vízilabdázóval.
Haláláig Vajtai Katalin volt a felesége, akivel 2005-ben házasodtak össze. Lánya, Zsófia Los Angelesben él, és a Coloradói Egyetemen közgazdasági jogot tanít, korábban ismert, élvonalbeli teniszező volt. Csapó Gábort egy unokát is hátrahagyott, Logant, aki minden nyáron egy hónapot a nagyszüleinél töltött.
További eredményei:
- Tagja volt a Bécsben (1974), és Jönköpingben (1977) Eb-nyertes csapatnak is.
- Egy Eb-ezüstérem (1983) és három világbajnoki ezüstérem (1975, 1978, 1982) tulajdonosa.
- A magyar válogatottban 1970-től 1983-ig összesen 272 alkalommal szerepelt.