Rohamosan nő Magyarországon a jogsértő, káros és veszélyes internetes tartalmakról szóló bejelentésék száma. Legalábbis ezt tapasztalják a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat szakemberei. A szervezet által 2019 óta működtetett Biztonságosinternet hotline-ra 2022 első felében összesen 6886 linket továbbítottak többnyire anonim módon, és az esetek 88 százalékában pedofil tartalomról volt szó – mondta el az nlc-nek Kotroczó Dóra, a Safer Internet Program munkatársa.
A szakértő szerint a trend hátterében szerepet játszik, hogy valóban egyre több a törvénysértő tartalom, de az is, hogy nő a tudatosság azzal kapcsolatban, hova lehet fordulni ilyen videók, képek esetén.
Fotó: Getty Images
A szervezet minden bejelentésnél megvizsgálja, hogy az adott tartalmat milyen országban található szerveren, honlapon tárolják. Amennyiben magyar hostról van szó, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat a magyar rendőrséggel veszi fel a kapcsolatot. Az esetek döntő többségében azonban a linkek külföldi holnapokhoz, szerverekhez vezetnek.
Ilyenkor a szakemberek értesítik az INHOPE nemzetközi szervezeten keresztül az adott ország illetékes forródrótját (hotline-ját). Ez egy részben az Európai Bizottság finanszírozásával létrejött hálózat, mely eredetileg az unió tagállamait tömörítette, időközben azonban 47 tagúra bővült. Mára már többek közt az Egyesült Államok, Oroszország, a Dél-afrikai Köztársaság és számos ázsiai ország is csatlakozott hozzá.
A hálózat célja, hogy minél gyorsabban azonosítsa be és hatékonyabban lépjen fel a gyermekek szexuális kizsákmányolását rögzítő anyagokkal (child sexual abuse material / CSAM) szemben.
Magyarországon a hálózat részeként két hotline is működik. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálaton kívül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is létrehozott egy felületet, ahová várják a káros tartalmakról szóló bejelentéseket.
Az INHOPE 2021-es jelentése szerint tavaly a hálózat tagjainak jelentett közel egymillió, a gyermekek online szexuális kizsákmányolását ábrázoló tartalom 73 százalékát három napon belül sikerült elérhetetlenné tenni.
Forrás: INHOPE
Európában gyorsabban lehet intézkedni
2022 első felében az INHOPE hálózathoz a legtöbb bejelentés (79 százalék) egyébként olyan tartalom volt, amely az USA-ban bejegyzett honlaphoz, vagy rendszerhez vezetett. Az USA-ban és Oroszországban található hostok esetén sajnos a tapasztalatok szerint nehezebb helyzetben vannak a szakemberek. A területileg illetékes hotline-ok ugyanis részben nem, részben csak lassan távolíttatják el a tartalmakat, és a rendőrség bevonása is csak részleges.
Ezzel szemben az EU tagországaiban hostolt tartalom esetén általában egy héten belül kapnak visszajelzést az elemzők az ICCAM (I-„See”(c)-Child-Abuse-Material) rendszerén keresztül arról, hogy a tartalmat eltávolították, a rendőrség a vizsgálódást megkezdte.
Európán belül a tavalyi jelentés szerint a bejelentések arányát (43,41 százalék) és a hostolások (76,01 százalék) tekintetben is Hollandia állt az élen. 2021-ben a bejelentések által beazonosított CSAM tartalmakat 0,5 százalékában magyar honlapon vagy gazdagépen tárolták. Magyarország szempontjából megnyugtató adat, hogy a 2022 első felében a beküldött tartalmak közül már egy sem volt magyar hostolású.
A tanár nem hagyhatja figyelmen kívül az online teret
A Biztonságosinternet hotline azonban csak az egyik része az uniós finanszírozású Safer Internet Programnak. Ennek további részei a tudatosságnövelő központ, valamint a segélyvonal, melyet a 24 év alatti fiatalok hívhatják fel különböző lelki problémákkal. Az előbbi szintén a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálathoz tartozik, míg az utóbbiért a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány felel.
A tudatosságnövelő központon keresztül az alapítvány konferenciák, rendezvények, kampányok során igyekszik felhívni a figyelmet a világháló veszélyeire, és arra, miként lehet ezekkel szemben védekezni.
A Gyermekmentő Szolgálat szakemberei, trénerei ingyenes előadásokat, foglalkozásokat tartanak diákok, tanárok, szülők, szociális munkások számára a biztonságos internet- és mobilhasználatról. És a jelek szerint egyre nagyobb erre az igény. Szinte nincsen olyan része az országnak, ahol ne tartottak volna előadást a szakemberek és – Kotroczó Dóra hangsúlyozta – nincsen is olyan település, iskola, kerületi nap, ahová nem mennek, ha kérik tőlük a jövőben. Noha az általános iskolák rendszerint harmadik osztály körül tartják időszerűnek a biztonságos internethasználat témájának bevezetését, Kotroczó Dóra szerint ez akár már elsőben is fontos lehet, hiszen gyakran már első osztályosok is játszanak online játékokkal.
A szakember hangsúlyozta, hogy a tanárok képzése nagyon fontos, hiszen a gyerekek akkor tudnak biztonságosan mozogni az internet világában, ha erre a szüleik és a tanárok felkészítik. Szintén ők az elsők, akik észrevehetik adott esetben, ha a diákjaik közül valaki bajba kerül.
Erre egyébként tapasztalataik szerint gyakran van példa. Több osztályfőnök is megkereste már a szervezetet azzal, hogy attól tart, cyberbullying áldozata lett egyik diákjuk, de nem tudják, hogyan lehet a helyzetet kezelni. Kotroczó Dóra rámutatott arra is:
a cyberbullying áldozatai ritkán kérnek személyesen segítséget és gyakran magukat hibáztatják a kialakult helyzetért. Éppen ezért nagyon fontos, hogy hallják szakemberektől, nem ők a felelősek, nincsenek egyedül és baj esetén van segítség.
Arra a kérdésre, mi azok a hibák, amiket a leggyakrabban elkövetünk, és leginkább sebezhetővé tesszük magunkat az interneten eltöltött idő alatt, a Safer Intenet Program munkatársa azt mondta, rengeteg képet tesznek ki a szülők a közösségi oldalakra gyerekeikről. Felmérések szerint egy gyerekről átlagosan 107 darab kép kerül fel az internetre még azelőtt, hogy egyáltalán járni tudna, a fotók pedig pillanatok alatt kötnek ki a dark web pedofil oldalain. A másik jellemző tapasztalat, hogy még mindig könnyű átverni a magyar felhasználókat online vásárlásban, nem ellenőrzik le például, hogy megbízható-e a szóban forgó online üzlet.
