Mindent a házassági vagyonjogi szerződésről

A vagyonjogi szerződés nem a bizalmatlanságról szól

Magyarországon egyelőre keveset tudunk arról, milyen jogi szabályok vonatkoznak a házasságba vitt vagy az azalatt szerzett vagyonra. Dr. Kapitány Andrea közjegyző szerint az elterjedt tévhit ellenére a házastársaknak nem lesz mindenük automatikusan közös sem az esküvő után, sem 5-10 év együttélést követően, ahogy az sem igaz, hogy házassági vagyonjogi szerződést csak azok kötnek, akik nem bíznak meg a párjukban, vagy már előre a válásra készülnek.

Tévhit, hogy a házastársaknak mindene közös lesz. Fotó: profimedia

„A házastársak egy, a saját akaratuknak megfelelő vagyonjogi rendszert alakíthatnak ki, megegyezhetnek, hogy mi legyen közös és mi a különvagyonuk, hogy miképp kezelik majd a közös vagyont, de akár a teljes vagyonelkülönítés mellett is dönthetnek. Egy ilyen szerződésben szinte bármilyen vagyoni kérdésről megállapodhatnak. Így valóban fel lehet készülni minden esetre, de számos egyéb kellemetlenségtől, például 

Ha ugyanis az egyik fél vállalkozása becsődöl, és a hitelezőknek a teljes vagyonával felel azt adósságokért, akkor arra rámehet a teljes közös vagyon, a házastárs különvagyona azonban nem.

Ha nem kötnek vagyonjogi szerződést, akkor a felek különvagyonához tartozik:

• minden olyan vagyontárgy, például ingatlan, részesedés egy cégben vagy bármilyen ingóság, amit még a házastársi vagyonközösség létrejötte előtt szereztek
• amit a házaspár egyik tagja a házastársi vagyonközösség fennállása alatt örököl vagy ajándékba kap
• ha egy különvagyon értékén szerzünk egy másik vagyontárgyat. Például, ha a férj eladja a házastársi vagyonközösség létrejöttekor már meglévő lakását, és kizárólag annak az árából, már házasként vesz egy másikat, ugyanúgy a különvagyona marad az új lakás is
• a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyak, például a ruházati cikkek, ékszerek vagy a mobiltelefonok.

Ez számít közös vagyonnak, mely fele-fele arányban illeti meg a házastársakat, ha nincs vagyonjogi szerződés:

• a bevételek (munkabér, prémiumok, jutalom, bónuszok) A bevételek akkor is közösek, ha különvagyonból származnak. Például, ha a házastárs az általa örökölt lakást albérletbe adja, az abból befolyó bevétel már közös vagyonnak számít,
• azok a vagyontárgyak, amelyeket a házasságkötés után együtt vagy külön szereznek,
• annak a cégnek a tulajdona, amelyet az egyikük a házassági életközösségük ideje alatt, a közös vagyonból alapít, vagy tulajdonrészt szerez benne.

A házassági vagyonjogi szerződés a házassági életközösség fennállása alatt bármikor megköthető

Az életközösség megszűnése esetén egy házassági vagyonjogi szerződés alapján könnyebb elszámolnia a feleknek egymással, tisztábbá és világosabbá válhatnak a vagyoni viszonyok, ami sokat segít egy házassági bontóper békés lezárásában. A közjegyző fontosnak tartja, hogy minél nagyobb teret adjunk ezeknek az információknak, hiszen az emberek nem feltétlenül látják a szerződés jogi jelentőségét.

A házassági vagyonjogi szerződés mindkét felet védi. Fotó: Profimedia

„Ha vannak jelentősebb, értékesebb vagyonelemek, melyek a házasságkötés alatt keletkeznek, de egyértelmű, hogy ez az egyik fél külön vagyona, szintén érdemes szerződéssel rendezni. Ha a felek nem tudnak megállapodni például egy cégben lévő üzletrész vagy részesedés kifizetése kapcsán, ez egy nagyon hosszadalmas bírósági eljáráshoz vezethet, ami amellett, hogy rendkívül költséges, még felettébb embert próbáló is, ráadásul a cég működését is megnehezítheti.”

A vagyonjogi szerződés a tartozásokkal szemben is véd

A közjegyző felhívja a figyelmet arra is, hogy egy házasságban alapesetben nem csak a felek bevételei, de a tartozásai is közösek. Így, ha az egyikük tulajdonában lévő vállalkozás csődbe megy, vagy ha valamelyikük nem fizeti a hitelét, esetleg kárt okoz, az ezekből származó adósságok a házastársát is terhelhetik. Az egyikük különvagyonból azonban nem követelhető semmilyen adósság a másik féltől.

„Egy kapcsolatban mindenféle tartozás vagy banki hitel teremthet váratlan helyzetet, legyen az lakáscélú vagy szabad felhasználású kölcsönszerződés, autólízing, de különösen a személyi kölcsön szokott problémát okozni, amit egyik házastárs felvesz, majd hidegzuhanyként éri a másik felet, amikor végrehajtást indítanak ellene. Erre kínál megoldást a vagyonelkülönítési rendszer, mellyel egyértelműen meghatározható, hogy milyen típusú tartozásokkal kapcsolatban zárják ki egymást a felek.”

Az élettársakra más szabályozás vonatkozik

A szakértő szerint sokan nem tudják, hogy az élettársakra teljesen más szabályok vonatkoznak, mint a házastársakra. Az élettársak együttélésük ideje alatt – hacsak nem kötnek egymással élettársi vagyonjogi szerződést – végig önálló vagyonszerzők maradnak, nem keletkezik közös vagyonuk, csak mert együtt élnek vagy mert közös gyermekeik születnek. Az életközösség megszűnése esetén pedig nem fele-fele alapon osztozkodnak.

„Annyit követelhetnek a másiktól, amennyivel az együttélés ideje alatt a másiknál jelentkező vagyonszaporulat szerzéséhez hozzájárultak. Így például, ha az egyikük vásárol egy hűtőt, az csak az övé marad. Viszont, ha közösen vásárolják meg, akkor az életközösség megszűnésével ki kell fizetni a másiknak azt az összeget, amivel a megszerzéséhez hozzájárult. Azonban az élettársaknak is lehetősége van saját vagyonjogi rendszert kialakítani, melyben vagyoni viszonyaikat szerződéssel rendezhetik. Élettársi vagyonjogi szerződésben ugyanolyan rendelkezéseket tehetnek, mint a házaspárok, de 

Azt is érdemes tudni, hogy ha a házasságkötés előtt a pár élettársként együtt élt, akkor már az együttélés kezdetétől – és nem a házasságkötés időpontjától – érvényesül a törvényes vagyonjogi rendszer. Ha az élettársak a későbbiekben házasságot kötnek egymással, akkor szerződésben rögzíthetik, hogy a házasságot megelőzően mi volt a közösen keletkezett és mi a külön vagyon.