Az elmúlt napokban hőségriadó volt érvényben a kánikula miatt, és biztosan voltak, akik csak most kaptak észbe, és telefonálták körbe a klímaszereléssel foglalkozó cégeket, hogy van-e esély arra, hogy a lehető leghamarabb beszereljenek hozzájuk is egy légkondicionáló berendezést. Lehet, hogy szerencsével jártak, lehet, hogy nem , de tény, mind Magyarországon, mind világszerte egyre nagyobb az igény a klímaberendezésekre, a Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA) becslése szerint 2050-re globálisan több mint háromszoros növekedés várható, és ugyan a hazai helyzetről friss adatot nem találtunk, de a Greendex azt írja,
a KSH szerint lakossági klímaberendezések száma több mint 70 százalékkal nőtt 2020-ban, és ekkor összesen 733 296 darab légkondicionáló működött az országban, a MAVIR Zrt. előrejelzése szerint pedig ez 2026-ra akár 1,428–1,456 millióra, 2031-re 2,026–2,191 millióra nőhet.
Ugyan maga a klímaberendezés új találmány, már időszámításunk előtt is voltak módszerek arra, hogyan lehet kellemesen hűvös hőmérsékletet varázsolni a belső terekben. Heliogabalus római császár rabszolgákkal például havat hozatott a kertjébe, hogy hűvös szellő járhassa be a szobákat, de voltak, akik óriási legyezőrendszereket működtettek. Kicsit hasonló megoldás az, amit az Országházban alkalmaztak, mint a Qubit írja, hajnalonként jégtáblákat szállítottak a Kossuth térre, majd a tömböket két, díszkútszerű szellőzőaknába csúsztatták, a hűs levegőt pedig ventilátor keringtette a szellőzőrendszerben.
De visszatérve az ókorba: ekkoriban alkalmazták azt a trükköt is, hogy a kettős falazat közötti légcsatornák segítségével a meleg évszakokban a pinceszintről felfelé szálló hideg levegővel hűtötték az otthonokat, télen pedig a konyhai meleg levegőt áramoltatták a helyiségekbe.
Forrás: Getty Images
A modern klímaberendezés feltalálására még sokáig kellett várni, Michael Faraday fizikus az 1820-as években rájött, hogy a sűrített és cseppfolyósított ammónia, ha elpárologtatják, akkor hűteni képes, és ezzel nagyjából egy időben Dr. John Gorrie fizikus olyan kompresszoros berendezést alkotott, amellyel jeget állított elő, majd ezzel a levegőt hűtötte. Óriási lépést jelentett, amikor egy New York-i nyomdaipari vállalat szeretett volna megoldást találni arra, hogy a páratartalom ne befolyásolja a színes nyomatok minőségét, és egy Willis Carrier nevű fiatal mérnök pedig segített kiküszöbölni ezt a problémát, és az első elektromos klímaberendezést a nevét viselő cég készítette el.
A légikondicionálókat eleinte ipari célokra használták, és nem feltétlenül azért, hogy az emberek számára kellemesebb környezetet teremtsenek, de persze ennek is eljött az ideje. Ezen berendezéseknek óriási hatása volt világszerte, megváltoztatta, hogyan és hol építkezünk, több olyan régióban is nőtt például a lakosság, ahol a magasabb hőmérsékletek miatt korábban nem voltak annyira kedvezők a feltételek.
És állítólag a termelékenység is nőtt, hiszen akkor sem vagyunk túl hatékonyak, ha túl meleg van, ahogyan akkor sem, ha túl hideg. Vannak, akik arra is felhívják a figyelmet, hogy a klímák csökkentik a hőség miatti halálesetek számát. Igaz, itt meg kell jegyezni, hogy vannak, akik arra figyelmeztetnek, hogy minél gyakrabban vagyunk légkondicionált környezetben, annál kevésbé képes alkalmazkodni a szervezetünk a meleghez.
Az igények
Ugyan számos előnye van a légkondicionáló berendezéseknek, két probléma van, amire ezekkel kapcsolatban sokan felhívják a figyelmet,
az egyik az, hogy mekkora energiaigénnyel rendelkeznek, másrészt az, hogy milyen veszélyes anyagok találhatóak esetlegesen bennük.
Az, hogy a IEA jelentése szerint az légkondicionálók száma 2050-re 5,6 milliárdra nő a mai 1,6 milliárdról – ez másodpercenként 10 új légkondicionálót jelent –, az azzal is jár (amennyiben nem számolunk azzal, hogy jelentős fejlesztések történnek), hogy megugrik az is, hogy mennyi villamos energiára van szükség ezek működtetéséhez. A légkondicionálók és elektromos ventilátorok használata már így is a beltérben felhasznált összes villamos energia körülbelül egyötödét teszi ki, ami a globális áramfogyasztás 10 százalékát jelenti.
Ami szerintük külön problémát jelent, hogy főleg olyan országokban, régiókban nő majd meg a klímaberendezések száma, ahol kevésbé támaszkodnak a megújuló energiaforrásokra. Kínában például 2000 és 2017 között ötszörösére nőtt a légkondicionáló használatához kapcsolódó CO2-kibocsátás. És ez miért baj? Mert ez egy ördögi kör, hiszen a CO2-kibocsátás hozzájárul a klímaváltozáshoz, ami miatt pedig még több légkondicinálóra lesz szükség, amiknek még több energiára lesz szükségük. Az meg már – ha lehet így fogalmazni – csak hab a tortán, hogy egyes források szerint a városokban tapasztalható emberi eredetű hőtöbblet jelentős részét a a lakó- és irodaövezetekben működő légkondicionálók termelik meg.
A Greendex cikke szerint az elmúlt bő négy évtizedben az Európai Unióban egy adott épület hűtési igénye már így is több mint kétszeresére nőtt, a Világgazdasági Fórum számításai szerint az évszázad végére a légkondicionálókból származó üvegházhatású gázok kibocsátása akár 0,5 Celsius-fokkal is növelheti a globális hőmérsékletet.
Egy olyan világ, ahol minden egyes embernek van egy légkondicionálója, nem fenntartható világ
– nyilatkozta Sophie Geoghegan, a Környezetvédelmi Vizsgálati Ügynökség éghajlatvédelmi kampányfelelőse, aki hozzátette, természetesen vannak, akiknek igenis szükségük van ezekre a berendezésekre, gondoljunk csak bele, hogy milyen lehet egy olyan kórházban feküdni betegként, ahol a nagy nyári melegben nem tudják felvenni a harcot a forróság ellen.
Valljuk be, az azért nem életszerű, hogy világszerte komoly korlátozásokat vezessenek be arra, hogy ki szerelhet fel ilyen berendezést. Bár tény, hogy vannak országok, ahol szabályozták már a használatot. Olaszországban a középületekben nyáron nem lehet 25 foknál hűvösebb, Franciaországban a kormányzati épületek csak akkor kapcsolhatják be a légkondicionálót, ha a külső hőmérséklet meghaladja a 26 fokot, Genfben az embereknek „nyomós okkal” kell rendelkezniük a légkondicionáló megvásárlásához, például bizonyos egészségügyi állapotok miatt. Bármennyire abszurdnak tűnhetnek a fentiek sokak számára, a jelenlegi szabályozások megváltoztatására többek szerint is szükség van, de más úton is el lehet indulni.
A szakértők úgy vélik, a klímaberendezések energiafogyasztásának optimalizálásával, különösen a szabványok és a kötelező energiahatékonysági címkézés bevezetésével az energiaigény növekedését a felére lehetne csökkenteni. A tanulmány szerint már egy 30 százalékos javulás is azzal járna, hogy 2030-ban 1500 erőművel kevesebbre lenne szükség világszerte az áramigények kielégítéséhez. A kutatók úgy vélik, a berendezések hatékonyságának növelésével mintegy 89,7 gigatonnával lehetne visszafogni a globális üvegházgáz-kibocsátást – vagyis jobban csökkenne a kibocsátás, mintha a szélenergia részarányát 2050-ig jóval 20 százalék fölé emelnék a világ energiaellátásában, írja a Qubit.
Forrás: Getty Images
Hozzá kell tenni, jelenleg nagy eltérés van abban, hogy adott országokban mennyire „zabálják az áramot” a klímák. Az IEA szerint az európai és japán háztartásokban, köz- és magánintézményekben újonnan beszerelt klímák már most is negyedével kevesebb árammal produkálják ugyanazt a hűtési teljesítményt, mint az Egyesült Államokban vagy Kínában és Indiában piacra kerülő berendezések, csakhogy az energiatakarékosabb készülékekkel hűtő országok csupán 15 százalékát birtokolják a világon működő légkondiknak.
És akkor nézzük a másik szempontot, ami a klímáknál ellenérvként felmerült, ez pedig a hűtőközeg, amely egy esetleges szivárgás vagy a nem megfelelő hulladékkezelés esetén környezetszennyező lehet. Az ózonréteget károsító hatása miatt még az 1980-as években betiltották a klór-fluorozott szénhidrogéneket (CFC-ket), így ebben történt előrelépés, de a helyükbe lépő fluorozott szénhidrogének (HCF-k) sajnos üvegházhatású gázok, melyek a globális felmelegedést gyorsítják.
Emiatt már módosították is az eredeti tiltást tartalmazó Montreali Jegyzőkönyvet, a cél a HFC-k használatának 80%-os csökkentése 2038-2047-ig, illetve az EU is lépett az ügyben az F-gázrendelettel, amelynek szintén az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése a célja. Természetesen már sokan készülnek arra az időszakra, amikor ezeknek a gyártását és használatát teljesen betiltják.
Az amerikai Rocky Mountain Institute 2018-ban egymillió dolláros jutalmat ajánlott fel olyan klímaberendezések kifejlesztéséért, amelyeknek ötször kisebb a környezeti terhelése, az ára viszont legfeljebb a duplája a mostaniaknak, illetve sok helyen írtak arról a startupról, ami olyan tetőpaneleket fejlesztett ki, amelyek napsütésben is akár 8 Celsius fokkal hidegebbek maradnak, mint a levegő.
Kondizás okosan!
Felmerül a kérdés, hogy mit tehetünk mi annak érdekében, hogy klímabarát módon klímázzunk? Vannak, akik szerint esélyt kell adni a jó öreg ventilátoroknak, ezek ugyanis kevesebb energiát fogyasztanak. A Sydney Egyetem kutatóinak elemzése szerint például Ausztráliában egy átlagos évben például egy rendszeresen használt, olcsó ventilátorral mintegy 70%-kal lehetne csökkenteni a belső terek légkondicionálóval történő hűtésének áramfogyasztását és az ezzel járó költségeket.
Persze ha mégis a klíma mellett döntenénk, akkor ügyeljünk arra, hogy egyrészt a lakás, otthon, iroda paramétereinek megfelelő készüléket válasszunk, ha azt a megvásárlás és beszerelés után a megfelelő módon használjuk, a klímaberendezést célszerű úgy beállítani, hogy a benti hőmérséklet 6-8, maximum 10°C-al legyen alacsonyabb a külső hőmérsékletnél, ne csináljunk mélyhűtőt az otthonunkból, az irodánkból, ezzel magunkkal és a bolygóval is jót teszünk. A hatékonyság szempontjából persze az is fontos, hogy az előírásoknak megfelelően legyen tisztítva és karbantartva a berendezés.
Ami még az energiafogyasztást illeti, a Nemzeti Egészségügyi Információs Központ szerint fontos figyelembe venni a készülék hatásfokát, melyet EER és COP számokkal jelölnek, ez azt mutatja meg, hogy a berendezés 1 kWh elektromos energiából mennyi hűtő- vagy fűtőenergiát képes előállítani. Minél nagyobbak ezek az értékek, annál kevesebb elektromos áramot használ fel a készülék ugyanakkora tér lehűtésére vagy felfűtésére. Ugyanezen hatékonysági értékek alapján sorolják egyébként a gépeket energiaosztályokba, így nagymértékben csökkenthetjük a felhasznált energia mennyiségét jó hatásfokú (magas EER, COP számok, vagy „A” energiaosztály) gépek esetén.
Forrás: Getty Images
Felhívják a figyelmet arra is, hogy a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015 (II. 10.) Korm. rendelet szerint klímaberendezés telepítését, beüzemelését, karbantartását csak a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság által elfogadott, jóváhagyott, képesítéssel rendelkező vállalkozás végezheti.
A fogyasztás csökkentésében segíthet az is, ha odafigyelünk az árnyékolásra, a redőnyökkel és társaikkal ez akár 6-8 °C-kal csökkenti a belső hőmérsékletet, ahogyan hasznos lehet az is, hogy alaposan kiszellőztetünk, amikor éppen hűvösebb van, például a hajnali, kora reggeli órákban, egyébként pedig a lakásnak, háznak azon a pontján próbálunk egy kis levegőt beengedni, ahova éppen nem süt oda (annyira) a Nap.
Ugyan sajnos erre nem mindenkinek van lehetősége, de vegyük körbe magunkat minél több növénnyel, az épület közelében lévő nagy lombkoronájú fák csökkentik az épület felmelegedését, valamint kedvező hatással vannak a levegő minőségére, zöldhomlokzat, zöldfal az árnyékolás mellett a párologtatás során hőt von el a környezettől, így csökkenti az épület hőmérsékletét.
