Megosztja a hegymászókat – és mostanra kis túlzással az egész világot – egy július végén történt tragikus eset: július 27-én a 27 éves, pakisztáni származású Mohammad Hassan serpa éppen orosz hegymászókat kísért a világ második legmagasabb hegyének, a K2-nek a csúcsára. Csakhogy a csúcstámadás közben a serpát baleset érte: megcsúszott és lezuhant. Bár Hassan az esést túlélte, órákig magatehetetlen állapotban feküdt a csúcs közelében, és miután több hegymászó is elment mellette, belehalt a sérüléseibe.
A hátborzongató esetről a közelmúltban test- és drónkamerás felvételek is nyilvánosságra kerültek. Ezeken teljesen egyértelműen látszik, hogy a hegymászók nem csak hogy nem álltak meg segíteni bajba jutott társuknak, de ráadásul még keresztül is gyalogoltak a magatehetetlen férfin.
Világrekord – milyen áron?
A baleset idején, vagyis azon a bizonyos július 27-én, nem csak az orosz mászók és Hassan serpa, de nepáli kísérőjével, Tenjen serpával az a Kristin Harila is a K2-n tartózkodott, aki hónapok óta azon fáradozott, hogy megdöntse a gyorsasági világrekordot: a lehető legrövidebb idő alatt akarta megmászni a bolygó 14 legmagasabb hegycsúcsát. Harilának és Tenjen serpának már csak a K2 hiányzott a világrekordhoz, ehhez pedig elengedhetetlen volt, hogy még az idei szezonban megmásszák a csúcsot. Erre az időjárási előrejelzések szerint július 27-én volt utoljára reális esélyük.
A norvég hegymászó, Kirstin Harila és Tenjen serpa 92 nap alatt mászták meg a 14, 8000 méteres csúcsot (Fotó: GettyImages)
Harila és Tenjen végül sikeresen meghódították a K2-t, amivel beállították a világrekordot: mindössze 92 nap leforgása alatt megmászták mind a 14, 8000 méter feletti hegycsúcsot. Csakhogy a várva várt rekordjukra most sötét árnyék vetült: a két hegymászó ugyanis nem csak hogy ott volt a K2-n a tragédia napján, de a felvételek tanúsága szerint ők is azok között voltak, akik elsétáltak a magatehetetlenül fekvő serpa mellett, akit a CBSNews által idézett hegymászók szerint meg lehetett volna menteni, amennyiben az összes mászó hajlandó lett volna félbeszakítani a csúcstámadást.
Harila vasárnap hosszú nyilatkozatban utasította vissza azokat a vádakat, amik szerint teamjével többet tehetett volna – akár meg is menthette volna – a bajba jutott teherhordó életét. „Az aznapi időjárási körülmények között lehetetlenség lett volna lecipelni őt a hegyről” – mondta, majd hozzátette, biztos abban, hogy ha a leghalványabb esély lett volna rá, hogy érdemben segíteni tudjanak a bajba jutott hegymászón, megtették volna. „Lehetetlenség volt segíteni rajta” – tette még hozzá, majd beszélt arról is, hogy az őt kísérő operatőr 1,5 órát töltött Hassannal, sőt, még az oxigénjét is megosztotta vele.
Harila szerint az operatőr csak azután hagyta ott Hassant, hogy egyértelművé vált, hogy nem lehet rajta segíteni. „Ekkor már neki magának is figyelnie kellett az oxigénre, nehogy a saját életét is veszélybe sodorja” – magyarázta, majd hozzátette, ereszkedés közben fedezték fel, hogy Hassan időközben meghalt. „Hiába voltunk négyen a csapatban, a csúcsmászás után egyikünk se volt abban a fizikai állapotban, hogy lecipeljük a testét.”
Átléptek a bajba jutott serpán a hegymászók (Fotó: GettyImages)
A helyi segítség feláldozható?
Harila nyilatkozatában egyébként visszautasította az osztrák hegymászó, Wilhelm Steindl azirányú vádjait, miszerint Hassanon azért nem segített senki, mert helyi volt. „Az ilyesmi elképzelhetetlen lenne az Alpokban. Úgy kezelték ezt az embert, mintha másodrangú emberi lény lett volna. Ha egy nyugati mászó szenvedte volna el ugyanezt a balesetet, azonnal a segítségére siettek volna” – fejtegette meglátásait az osztrák hegymászó, aki társával, a drónfelvételeket készítő Philip Fläminggel egyébként valamivel korábban feladta a csúcstámadást – a rossz időjárási körülményekre hivatkozva.
Steindlt állítólag annyira megrázták a történtek, hogy a hegymászók között gyűjtést szervezett a család javára, az expedíció végén pedig társával, Fläminggel személyesen keresték fel a családot, hogy a pénzt átadják. Ezen a találkozón derült ki, hogy a három gyermekes édesapa, Mohammad Hassan azért vállalkozott az életveszélyes munkára – annak ellenére, hogy viszonylag kevés hegymászó tapasztalata volt –, hogy fizetni tudja cukorbeteg édesanyja orvosi költségeit.
Kivizsgálják
A tragédiát követően a Pakisztáni Hegymászó Klub vizsgálatot indított, melynek célja, hogy minden részletre kiterjedően feltárja a baleset körülményeit. Azt remélik, hogy a vizsgálat végén minden kétséget kizáróan kiderül majd, hogy Hassan halálát emberi mulasztás okozta-e. Ebben egész biztosan nagy segítségükre lesznek majd a Philip Flämig által készített helyszíni drónfelvételek, amelyeken az operatőr szerint egyértelműen látszani fog, hogy legalább 50 (!) hegymászó lépett át a tehetetlen serpán.