Az elmúlt napokban több földmozgást is észleltek hazánkban, vasárnap hajnalban például két újabb utórengés követte az előző napi Szarvas környéki földrengéseket. Az Időkép utánajárt, hogy mi állhat ennek a hátterében.
„A hazánkban kipattanó földrengések hajtóereje, hogy az Adriai-kőzetlemez északi irányban mozog, miközben az óramutató járásával ellentétesen forog is. Ennek következtében a Kárpáti-öblözetben található két nagyobb szerkezeti egységet, az Alcapát és a Tisza-Dácia egységeket folyamatosan a stabil Európai platformnak préseli és azokban feszültséget halmoz fel. Szerencsére ezek a feszültségek a legtöbb esetben a Pannon-medence szegélyén található lemezhatárok és a hegységkeret mentén pattannak ki és csak ritkábban pattannak ki a medence központibb, vékonyabb és melegebb kőzetlemezeiben”
– idézik a ELKH FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium egyik posztját.
Képünk csak illusztráció. (Fotó: Daniel Mihailescu / AFP)
A Nemzeti Szeizmológiai Hálózat vezetője, Süle Bálint szerint egyébként az, hogy statisztikailag bizonyos időközönként várható valamilyen méretű rengés, nem azt jelenti, hogy az törvényszerűen meg is történik, van, amikor gyakrabban, van, amikor ritkábban követik egymást ilyen események.
Az 1985-ös 4.9 magnitúdójú berhidai rengés óta például ezek voltak a négyes vagy annál erősebb magnitúdójú rengések:
- 1989-01-27 M4.4 Bérbaltavár
- 2006-11-23 M4.5 Beregsurány
- 2006-12-31 M4.1 Gyömrő
- 2011-01-29 M4.5 Oroszlány
- 2013-04-22 M4.8 Heves
- 2019-03-07 M4.0 Ötvöskóny
- 2019-08-11 M4.1 Tenk
Vagyis volt olyan, amikor 17 év telt el két ilyen nagy rengés között, de legutóbb négy éve volt a mostanihoz hasonló földmozgás.
Süle Bálint elmondta azt is, az utórengések száma és nagysága egyaránt csillapodik a főrengéstől eltelt idő függvényében, és néhány napig még kell számítani általunk is érzékelhető földmozgásokra. „A lakosság által nem, de a műszerek által érzékelt rengések akár hetekig vagy egy-két hónapig is előfordulhatnak. Természetesen nem zárható ki teljesen az a lehetőség sem, hogy a főrengéssel megegyező, vagy akár nagyobb rengés is történik” – tette hozzá.
