A 10 évvel ezelőtt elhunyt Csala Zsuzsa örökösei tavaly azt tervezték, hogy a hagyaték azon részét, ami a Jászai Mari-díjas művésznő emlékét őrzi – szövegkönyveket, fotókat, dedikált képeket – múzeumoknak adományoznák, már ha azok igényt tartanak rá. De egészen mostanáig egyetlen múzeum sem jelentkezett a relikviákért, ami nagy szívfájdalma volt a családnak.
Fotó: TV2
Most azonban végre kaptak egy felkérést a dunaalmási polgármestertől, így a színésznő rajongói élőben tekinthetik meg a hagyaték darabjait.
A polgármester felajánlotta, hogy a hivatalában kialakítanak egy szobát, ahol emléket állítanak Csala Zsuzsának, ha összeválogatjuk a kiállításra szánt relikviákat. Ez hatalmas öröm számomra, mivel a nagynéném, Bumbika nagyon erősen kötődött a településhez. Még az anyai nagyszülei építettek ott egy nyaralónak szánt épületet, ami később a család lakóhelye lett. Továbbá ő is abban a dunaalmási sírban van eltemetve, ahol a többi felmenője, rokona is nyugszik
– mondta Dankó Dóra, Zsuzsa unokahúga a Blikknek, aki jelenleg is dolgozik azon, hogy összeválogassa a megfelelő tárgyakat, amelyek méltóképpen állítanak majd emléket nagynénje munkásságának. „Elsősorban képeket, kitüntetéseket, »kipreparált« szövegkönyveket keresek a kiállításhoz, amelyek bemutatják Csala Zsuzsa pályafutását. Remélem, most már hamarosan végzek a feladattal, hiszen nagy öröm lenne méltó helyen látni ezeket a relikviákat.”
Mint mondja, számtalan olyan apróságot is őriz nagynénje holmijaiból, amelyekhez nagyon kedves személyes emlékek kapcsolódnak. „Mindig magamnál hordok egy féldrágakövekkel teli szütyőt, ami annak idején Bumbikáé volt: a táskájában tartotta ezt a kis zsákot, ugyanis hitt az ásványok jótékony hatásában. Emellett kifejezetten babonás is volt, emlékszem, mindig rám szólt, hogy ne tegyem a táskámat a földre, mert kimegy belőle a pénz – mesélte, majd hozzátette, a színésznő imádta az ékszereket, bizsukat, ám az értéküknek nem tulajdonított nagy jelentőséget. – Bumbika mindig klipszeket viselt, és rengeteg látványos bizsuja volt, amelyeknek egy részét fellépésekhez hordta. Miután elhunyt, átválogattam egy nagy tálat, ami tele volt különböző fülbevalókkal, nyakláncokkal, karkötőkkel, és találtam három pár nagyobb méretű aranyklipszet a sok értéktelen bizsu közé bedobva. Valószínűleg a nagynéném ezeket még Anettkáéktól kaphatta, de ahogy ismerem, azzal sem volt tisztában, hogy ezek színarany ékszerek.”
