Így sírt a magyar a közösségi oldalak leállása alatt

2024. március 5-e minden kétséget kizáróan egy „fekete keddként” fog bevonulni a social media felhasználók életébe. Hogy miért? Mert tegnap pár óráig a Meta mind a négy platformjának felhasználói bejelentkezési problémákkal szembesültek a Facebook, az Instagram, a Threads és a Messenger felületeken – műszaki meghibásodás miatt. 

Az apokalipszishangulat hamar végigsöpört Magyarországon is, miközben a legtöbben a kapcsolatfelvétel olyan “rég elfeledett módjait” ismertük meg újra, mint a telefonálás vagy az SMS küldés. Minden további nélkül el tudjuk képzelni, hogy akadt olyan is, aki végül úgy döntött, hogy inkább személyesen keresi fel az illetőt, akivel beszélgetni támadt kedve…

Távol álljon tőlem, hogy elbagatellizáljam a dolgokat, hiszen tény, hogy a közösségi oldalak nagymértékben megkönnyítik a kommunikációt a felek között, sőt, sok ember megélhetésében is óriási szerepet játszanak. Nem akarok álszent sem lenni, ebbe a kategóriába tartozhatnék akár én is, akinek lehetséges, hogy a cikkét pont egy Facebook-posztra kattintva olvashatod. Bár azért még mindig egy kicsit más kategóriába sorolnám magam, mint azok az Instagram-celebek – nevezzük a gyermeket inkább a nevén: „influenszerek” -, akik arra használják ezeket a felületeket, hogy óránként valami új csodaterméket reklámozzanak.

Durva elvonási tünetei lettek, miután ignorálta a közösségi médiát

Tény, ami tény: a közösségi oldalak tényleg hatással vannak az életünkre, ha beismerjük, ha nem. Habár én pont olyan szerencsés voltam, hogy éppen egy óriási forgalmi dugóban ültem Budapest belvárosában, így egy pillanatra sem vettem észre a leállást, mire hazaértem, számos aggódó üzenetet kaptam barátoktól, családtagoktól, hogy:

Számomra ebben a legérdekesebb az volt, hogy a legtöbben azok közül, akik engem felkerestek, ahelyett, hogy központi hibára gyanakodtak volna, rögtön inkább arra gondoltak, hogy ők csináltak valamit rosszul, esetleg egy rosszindulatú vírus célpontjává váltak.

Alaposan felkavarta az országot a social oldalak leállása (Fotó: Jakub Porzycki/NurPhoto/ Getty Images)

Mi történhetett?

Egy korábbi cikkünkben már írtunk róla, hogy az amerikai Kiberbiztonsági és Infrastruktúra-biztonsági Ügynökség egyik magas rangú tisztviselője azt közölte, hogy a leállásnak nincs köze a szuperkedd amerikai előválasztási naphoz, és rosszindulatú kibertámadásra utaló összefüggést sem fedeztek fel. A kétórás kiesés azonban egy fontos csütörtöki határidő előtt történt: a technológiai óriáscégek ugyanis eddig kaptak időt, hogy teljesítsék az Európai Unió digitális piacokról szóló jogszabályának követelményeit. A Meta a megfelelés érdekében engedélyezi felhasználói számára a Facebook- és az Instagram-fiókok szétválasztását, így a személyes adatokat nem kapcsolhatják össze célzott hirdetéseknél.

Túléltük a majdnem világvégét!

Bár 2021-ben már történt egy hasonló leállás egy hálózati konfigurációból adódó probléma miatt, az eset után 3 évvel is ugyanolyan mellbevágó volt sokak számára az újabb kényszerszünet. A hiba alatt is működő kommunikációs platformok szinte felrobbantak a rengeteg kérdéstől és a hozzászólástól, ami mind a hibával volt kapcsolatos. Össze is szedtük belőlük a legjobbakat!

A pánikolók

Anélkül, hogy belemennénk komolyabb elemzésbe arról, melyik korosztály használja leggyakrabban a Facebook felületeit, az egyáltalán nem reprezentatív mintánk alapján kijelenthetjük: az idősebb generációt is alaposan megrendítette ez a helyzet:

„Azt a pánikot anyám hangjában, mikor felhívott, hogy nincs Facebook. Ku*va szomorú …” – írta az egyik hozzászóló.

„Éppen hazafele tartottam, amikor édesanyám hívott, hogy kidobta a Facebook és nem tud belépni. Mondtam neki, hogy biztosan csak valami gikszer lehet, nyugodjon meg, majd megjavul. De ő csak nem adta fel a dolgot… Pár perc után visszahívott, hogy még mindig nem jó… Én egy kicsit több türelemre gondoltam…” – mondta egy másik.

„Az én anyukám már gyártja az összeesküvés-elméleteket…” – tette hozzá az igencsak kreatív megközelítést egy harmadik.

Természetesen a fiatalabb generáció tagjai közül is akadtak olyanok, akiket szíven ütött a leállás:

„Már full bepánikoltam, hogy csak engem hackeltek meg, mert nem is küld új bejelentkezési kódot… De akkor minden rendben… Akkor csak az egész szervert támadták meg, gondolom én” – olvasható egy másik hozzászólásban.

– szól egy másik kommentelő véleménye.

“Nekem tökmindegy”

Voltak olyanok is, akik szó szerint üdvözölték a leállást, mivel eleve gyűlölik ezeket a platformokat:

„Már megörültem, hogy csak engem dobott ki… Már egy ideje úgy is azon gondolkoztam, hogy letörlöm magam Facebookról…”

„Gyerekek, teljesen megérett a pusztulásra ez a retek világ. Elmegyek kutyát sétáltatni, és arra jövök haza, hogy felrobbant a net, mert ez a retek fertő nem működik és mindenki pánikol….Vicc az egész, vagy inkább szégyen.”

„Utólag picit bánom már, hogy nem végleg reccsent le. Valahogy annyira kezd megfáradni ez a social media dolog a szememben, hogy ha most valami történt volna, valószínűleg nem csináltam volna új regisztrációt. Én észre sem vettem, hogy leállás volt, csak utólag láttam, mi volt. Na mindegy, ez most megint előhívta belőlem a gondolatot, hogy tényleg meg kellene szabadulni ettől az egésztől.”

A kreatívok

Bár szinte már visszaemlékezni is nehéz, hogy milyen volt a világ az internet előtt, én magam még jól emlékszem arra, hogy mennyire nagy móka volt a panelházak közötti játszótéren bújócskázni, fogócskázni, focizni vagy éppen virágot gyűjteni a szabadidőnkben. A hozzászólásokból pedig úgy tűnik, hogy nem csak nálam, de a redditezők egy részénél is feltörtek ezeknek a boldog pillanatoknak az emlékei.

„Leállt a metaverzum, menjetek ki végre az utcára…”  – szólt a rövid és tömör intelem.

Kényszerpihenő

Ne felejtkezzünk el azokról sem, akiknek a közösségi oldalak a munkavégzésük szerves részei: vannak, akik ezeken a platformokon tartják a kapcsolatot munkatársaikkal, míg mások magánórákat tartanak itt.

„Nem kell függőnek lenni, de mi pl. munkahelyi csapattal Messengeren kommunikálunk, kellemetlenek az ilyen leállások. Szerencsére most legalább munkaidő végén ütött be.”

„Számomra azért volt kellemetlen a leállás, mert a délutáni magánóráimat itt bonyolítom le…”

A poéngyárosok

Természetesen azok sem maradhatnak ki a felsorolásból, akik kaptak az alkalmon és rögtön egy találó poént gyártottak a faramuci helyzetből.

„Hát elküldtek pár embert a cégtől, mert ők feleslegesek voltak… vagy mégsem…” – írta egy hozzászóló, ez a gondolat pedig rendkívül fontos lehet azoknak a felsővezetőknek, akik éppen ezt a cikket olvassák.

„Így kezdődik a zombiapokalipszis, a sok Face- meg Insta-függő felnéz a telefonjából és elkezdenek mindenkit felfalni, aki nem közéjük tartozik” – szólt egy másik morbidabb vicc.

2021 covid… 2022 ukrán háború… 2023 extrém infláció… 2024 facebook összeomlása. Mi vár még ránk?????????? – írta egy harmadik a költői kérdést, amire én személy szerint nem akarom tudni a választ.

Konklúzió

A Healthline értekezése szerint sajnos a közösségimédia-függőség egyre általánosabbá válik a világon és súlyos következményekkel járhat a testi és lelki egészségünkre. Igaz az, ha időnként felmegyünk ezekre az oldalakra, az a szakértők szerint még nem okoz tartós kárt. Ám ha viszont túlzásba visszük a használatukat, az rombolhatja az önbecsülésünket, az emberi kapcsolatainkat, fokozhatja bennünk a magány, a szorongás és a depresszió érzését. Mindezek mellett erősítheti bennünk a FOMO (valamiből való kimaradás) gondolatát is. Érdemes tehát tudatosan használni ezeket az agyunk kikapcsolására szolgáló oldalakat is.