Nagy Zsolt mindig őszintén kimondja, amit gondol. Nem csak a magánéleti gondjairól, hanem arról is, mi a véleménye a körülötte zajló eseményekről. A színész ráadásul a kétkezi munkától sem riad vissza, ugyanis korábban elárulta, ha itthon ellehetetlenülne az egzisztenciája, Cipruson taxizna.
Fotó: Vörös Szilárd
Most az InStyle Mennek adott interjút, amit a 24.hu szemlézett. A beszélgetésben kifejtette, gyakran megkérdőjelezi saját magát bizonyos témákban.
Mi, magyarok úgy érezzük, mindenhez értünk a focitól a politikáig, bármire képesek vagyunk, mondom ezt ironikusan, pedig valójában csak buherálunk. Érdemes magunkat kritikusan szemlélni, ami ebben az országban nem igazán sikerül.
„Eltűnt a humorérzékünk, nem ismerjük a szerénységet, a munka örömét… Régen láttam magyar embert megszakadni a munkában, tisztelet a kivételnek, pedig az elmélyült szakmunka hiánycikk. És irigyek is vagyunk. Ezekkel a tulajdonságainkkal nem szeretünk szembesülni, amire a színház lehetőséget biztosít” – fogalmazott a színész, majd szóba került a politika, amivel ő ugyan nem foglalkozik sokat, de azt látja, mennyire beszivárgott ez a színházi életbe.
„Igaz, ma már nem jön értünk a fekete autó, mint a kommunizmus idején, hanem elintéznek annyival, hogy nem kapunk szerepet, ha mégis, nem érkezik meg a honoráriumunk. Ez azért is nagyon fájdalmas, mert miközben látom, hogy milyen kérdések foglalkoztatják a színházi szakmát a világban, látom azt is, ami Magyarországon történik, ahol néhány befolyásos igazgató és a baráti körük, csupa közepesen tehetséges senkiházik uralkodnak. Nem ezért tanultam, nem ezért tettem bele annyi energiát. Ezzel együtt hátrébb léptem a politikától, mert rájöttem, hogy nem számít, amit mondok.”
Mint mondja, ha valakinek mégsem tetszik, amit a színpadon mond, akkor egyszerűen szakmát vált.
A közügyekért továbbra is kiállok. Nem félek. Ha nagy gond lesz, majd elmegyek árufeltöltőnek, ahogy elmentem egy barátom látványkonyhájába kisegítőnek szombatonként a Rákóczi téri Vásárcsarnokba.
